Az utóbbi időben elég vegyes témákban olvastam, és a kedvenceim is ezt tükrözik: az utóbbi 3 hónap legjobb könyvélményei: Lottie Parker könyvek Patricia Gibney-től, Sarah Perry Melmoth-ja, a Vörös Veréb Jason Matthews-tól, Rupi Kaur kötetei, Szabó Magda Abigélje is mindig elvarázsol. Emellett a Netfilxes Cable Girls sorozat fogott meg nagyon a témái és a hangulata miatt, szívesen olvasnék ehhez hasonló könyveket.
Általában a pszichotrillerek és Stephen King könyvek felé nyúlok először, de most talán a lelkem valami szerethetőbbre is vágyik. Irtózom Rejtő Jenő könyveitől, nem szeretem az erotikus könyveket, a vámpíros/zombis agyrémeket, viszont a nehéz témájú könyveket igen: gondolkoztasson el az életen, vagy egy-egy fontos kérdésen mélyebben, mutasson újat.
Virginia Woolf nevét nem véletlenül említik meg a Cable Girls sorozatban, ugyanis több művében, (köztük két nagy hatású esszéjében, a Saját szobában és a Három adományban) is fontos szerepet kapnak azok a feminista kérdések, amik a Cable Girlsben. Woolf a telefonközpontos lányokhoz hasonlóan annak a híve volt, hogy a nők egyenrangúak a férfiakkal, és nekik is jár a szellemi és anyagi függetlenség. A Mrs. Dalloway a húszas években játszódik, helyszíne az első világháború utáni London, ahol Clarissa, azaz Mrs. Dalloway épp egy partira készülődik, és közben felidézi múltjának döntő pillanatait. A sors fintora, hogy életének néhány korábbi szereplője aznap váratlanul fel is bukkan, köztük egykori szerelmei, Peter Walsh és Sally Saton is. A sorozathoz a feminista szál mellett a barátság, a szerelem és a homoszexualitás ábrázolása miatt is köthető a könyv.
A Kabaré című musical és film alapjául szolgáló könyv, az Isten veled, Berlin hangulatában szintén nagyon közel áll a sorozathoz. Christopher Isherwood könyve a harmincas évek Németországában játszódik, ahová ellátogat egy fiatal amerikai író. Ott ismeri meg a tizenkilenc éves kabaré-énekesnőt Sally Bowlest. Történetükön keresztül képet kapunk ennek a különös korszaknak a visszásságairól, az értékrend és a társadalom megbomlásáról. Az Isten veled, Berlin hasonlóan romlott és dekadens világot mutat, mint a Cable girls, közös a két történetben, hogy az emberek a problémáik elől a féktelen partikba, a bujaságba, a bűnbe és a szerelembe menekülnek. (ITT ajánlunk még a sorozat hangulatára rímelő könyveket.)
Mary McCarthy A csoport című könyve 1963-ban jelent meg Amerikában és majd két évig szerepelt a New York Times Best Seller listáján. A címbéli csoport nyolc lányból áll, akik együtt laktak, majd együtt végeztek 1933-ban az előkelő Vassar College-ban. A nyolc, egymást keresztező, egymástól szertefutó s időnként mégis találkozó élet történetét az íróval hét esztendőn keresztül, 1933-tól 1940-ig követjük. Mindehhez a hátteret a gazdasági világválságból épp kilábalni készülő Egyesült Államok, azon belül is New York adja, ahol az anyagi nehézségek dacára a lányok már sokkal szabadabban mozoghatnak, nem a házasság az elsődleges életcéljuk, és akár még karrierről is álmodozhatnak. A kor ideológiai és társadalmi viszonyrendszerének felvázolása mellett az írónő sorra veszi a női lét fontos kérdéseit, olyan, akkor még tabunak számító témákat és azok lelki vetületeit is érintve, mint a szüzesség elvesztése, fogamzásgátlás, megcsalás, elhidegülés. Az események keretét az egyik lány tragédiába forduló élete adja meg: Kay Strong esküvője a regény első jelenete, és halála a befejező mozzanata. Kay sorsa szélsőséges kilengéseiben mintegy szimbolikus összefoglalása annak az illúzióvesztésnek, az élet keserves és kicsinyes realitásaiba való beletörésnek, amelyet jellemük, alkatuk, körülményeik szerint különfélelképpen, de mindnyájan megtapasztalnak.
