Kép forrása: Netflix
Húszas évek, feminizmus, rohamos technikai fejlődés – nagyjából erre a három dologra épül a Netflix spanyol sikersorozata, a Cable Girls, aminek nemrég a harmadik évadát is bemutatták. A Madridban játszódó történetből négy függetlenségre vágyó nő életét ismerhetjük meg, akik a legújabb forradalmi vívmánynak, a telefonnak köszönhetik, hogy nem kell megelégedniük a feleségszereppel, hanem dolgozhatnak és pénzt kereshetnek a házimunka helyett. A sorozat középpontjában a múltja elől menekülő rejtélyes és gyönyörű Alba (Ana Fernández) áll, aki a mindent behálózó korrupció miatt kényszerül beépülni a telefonközpontosok világába. Ha neked is tetszik a története, mutatunk négy könyvet, amit érdemes elolvasnod!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Fordította: Tandori Dezső, Helikon Kiadó, 2018, 292 oldal, 999 HUF
Virginia Woolf nevét nem véletlenül említik meg a sorozatban, ugyanis több művében, (köztük két nagy hatású esszéjében, a Saját szobában és a Három adományban) is fontos szerepet kapnak azok a feminista kérdések, amik a Cable Girlsben. Woolf a telefonközpontos lányokhoz hasonlóan annak a híve volt, hogy a nők egyenrangúak a férfiakkal, és nekik is jár a szellemi és anyagi függetlenség. A Mrs. Dalloway a húszas években játszódik, helyszíne az első világháború utáni London, ahol Clarissa, azaz Mrs. Dalloway épp egy partira készülődik, és közben felidézi múltjának döntő pillanatait. A sors fintora, hogy életének néhány korábbi szereplője aznap váratlanul fel is bukkan, köztük egykori szerelmei, Peter Walsh és Sally Saton is. A sorozathoz a feminista szál mellett a barátság, a szerelem és a homoszexualitás ábrázolása miatt is köthető a könyv.
F.Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
F.Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
Fordította: Bart István,Európa Könyvkiadó, 2014, 240 oldal, 2990 HUF
A Cable Girlst nehéz úgy nézni, hogy közben nem jut eszünkbe F. Scott Fitzgerald kultikus regénye, a húszas években játszódó A nagy Gatsby. Ugyanaz a hangulat és a korszak, ugyanolyan felszínes a csillogás, csak míg az egyik történet Spanyolországban játszódik, a másik Amerikában. Hasonlóak a figurák is, akik megjelennek a két sztoriban: éppúgy látjuk a pénzüket frivol partikba fektető gazdagokat, mint a nagyvárosban szerencsét próbáló, reményteli szegényebb rétegeket. A nagy Gatsby-vel Fitzgerald anno meg akarta mutatni, hogy a hamis, fényűző csillogás mögött sokszor lelketlen, számító emberek állnak, ez pedig pont ugyanaz az üzenet, amit Alba is megtanult a világ működéséről.
Christopher Isherwood: Isten veled, Berlin
Christopher Isherwood: Isten veled, Berlin
Fordította: Réz Ádám, Európa Könyvkiadó, 2008, 300 oldal HUF
A Kabaré című musical és film alapjául szolgáló könyv, az Isten veled, Berlin hangulatában szintén nagyon közel áll a sorozathoz. Isherwood könyve a harmincas évek Németországában játszódik, ahová ellátogat egy fiatal amerikai író. Ott ismeri meg a tizenkilenc éves kabaré-énekesnőt Sally Bowlest. Történetükön keresztül képet kapunk ennek a különös korszaknak a visszásságairól, az értékrend és a társadalom megbomlásáról. Az Isten veled, Berlin hasonlóan romlott és dekadens világot mutat, mint a Cable girls, közös a két történetben, hogy az emberek a problémáik elől a féktelen partikba, a bujaságba, a bűnbe és a szerelembe menekülnek.
Mary Ann Shaffer, Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Mary Ann Shaffer, Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Fordította: Szántó Judit, Park Kiadó, 2018, 372 oldal, 2950HUF
A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság ugyan kicsit később, a második világháború után játszódik, de vannak benne olyan feminista utalások, amelyek miatt kapcsolódik a sorozathoz. Főhőse a Londonban élő író, Julie Ashton, aki szíve szerint sokkal függetlenebb lenne, mint ahogy azt elvárják tőle. Bár van vőlegénye, aki eltartaná, ő mégis szívesebben járja a saját útját. Amikor 1946-ban különös levelet kap egy ismeretlen férfi rajongótól, a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről, nem kérdés számára, hogy egyedül odautazik. A levél írója arról mesél, hogy miért alakították meg a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a könyvklub a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Julie-t meghatja a történet,és könyvet szeretne írni belőle, azonban olyan titkokba és háborús traumákba botlik bele, amelyeket csak hosszú munkával tud megfejteni. Közben pedig azt is el kell döntenie, hogy ő nőként mire vágyik igazából, és mennyit hajlandó feláldozni a függetlenségéből.
