Soha nem élvezték még ilyen kevéssé a gyerekek az olvasást

Soha nem élvezték még ilyen kevéssé a gyerekek az olvasást

Nemcsak érzésre, hanem a kutatások szerint is mélyponton az angol gyerekek olvasási kedve. Egyre kevésbé élvezik a könyvek társaságát a fiatalok. Különösen a 11 és 16 év közötti fiúk veszik rá magukat nehezen erre a tevékenységre.

bzs | 2025. június 17. |

20 éve nem élvezték ennyire kevéssé a gyerekek az olvasást a National Literacy Trust felmérése alapján. A brit gyerekek olvasási kedve egyébként is bezuhant, akik pedig mégis olvasnak, azok sem találnak benne annyi örömöt – állítják a kutatók. A filmek és sorozatok még motiválják őket, de az olvasóklubok már nem segítenek, hogy többször vegyék kézbe a könyveket.

Fele annyian olvasnak 

Elkészítette éves felmérését az analfabétizmus ellen küzdő brit National Literacy Trust a gyerekek olvasási szokásairól. A kutatásban 114.970 Nagy-Britanniában élő, 5-18 év közötti iskolást kérdeztek. A lányoknál kicsi jobb a helyzet, a 8-18 közötti korosztály 39,1 %-a olvas a szabadidejében, míg a fiúknál csak 25,7%-uk tett így. A kíváncsiság, mint hajtóerő viszont nagyjából egyenlő arányban jelenik meg mindkét nemnél.

Ráadásul a lányok azért is olvasnak, hogy jobban legyenek, érzelmi támogatást is remélnek a könyvektől. 

A 8-18 év közöttiek válaszadóknak csupán harmada (32,7%) nyilatkozott úgy, hogy „nagyon sokat" vagy „elég sokat" olvas. Ez 36%-os esést jelent a 20 évvel ezelőttihez képest, amikor először végeztek ilyen kutatást. Megfeleződött az elmúlt 20 évben azoknak a száma is, akik szabadidejüket könyvvel töltik. A felmérések kezdetekor 38,1% volt, jelenleg 18,7%, akik naponta olvasnak valamit a szabadidejükben.

Reményt adhat, hogy a nem olvasók közül is 38,1% nyilatkozta, hogy a kedvenc filmjével vagy sorozatával kapcsolatos olvasnivalókat szívesebben forgattak, 37,1% kifejezetten kereste a hobbijukhoz, érdeklődési körükhöz kapcsolódó könyveket. A legkevésbé lelkes csoportból 30,9 % érdeklődését is fel tudják kelteni az érdekes borítók vagy címek. Vagyis a kulcs feltehetőleg az, hogy az olvasást más tevékenységekkel, különösen a vizuális médiumokkal kapcsolják össze, hogy meghozzák hozzá a gyerekek kedvét. 

A legkevésbé az hatott az olvasási kedvre, ha valamilyen csoportos tevékenységhez, például olvasókörhöz kapcsolták. 

Mindössze 2,7% állította, hogy ez segítene neki. 

Az eredmények szembemennek néhány régi hiedelemmel azzal kapcsolatban, hogyan lehet népszerűsíteni az olvasást és a könyveket. Úgy tűnik, hogy a mostani módszerek azoknál működnek, akik már eleve lelkesek ezen a területen, azonban alig érintik meg a nemolvasókat. 

A gazdasági és szociális háttér alapján is csupán minimális volt a különbség a gyerekek között. Az ingyenes iskolai étkeztetésre jogosult gyerekek 33%-a szeret olvasni, a nem jogosultaknak pedig 31%-a. Egyedül a földrajzi különbségek mutattak némi különbséget: az angol gyerekek 33,2% olvas a szabadidejében, a skótoknál ez a szám 30,3 %, Észak-Írországban 28,9 %, Walesben pedig csupán 25,5 %.

(The Guardian)

Kép: pexels.com

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A folyóírás segít az olvasási képességeken is?

Lehet, hogy nem használod mindennap, de hasznosabb, mint hinnéd.

...

Segíthet a TikTok a gyerekek olvasási szokásainak megváltoztatásában?

Soha nem voltak még ilyen rosszak az angol olvasási statisztikák. 

...

Jobbak az olvasási készségei azoknak, akik ebook helyett papíron olvasnak

Egy új kutatás szerint nem mindegy, hogy ebookon vagy kézzelfogható könyvként olvasunk irodalmat.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

SZÓRAKOZÁS
...

Stephen King Carrie-je visszatért: itt az új sorozat első előzetese!

Az iskolai zaklatás egy pokoli vérfürdőhöz vezet.

...

Mátrix-hangulatú sorozatban éled újra a cyberpunk irodalom alapműve

Chiba City disztópikus metropolisza már vár!

...

Odüsszeia-kritika: Nolan megpróbálta a lehetetlent, és részben sikerrel járt

Eltűntek az istenek és elfogytak a szavak.

A hét könyve
Kritika
Érdemel megértést, aki megöli három fiát?
Érdemel megértést, aki megöli három fiát?

Érdemel megértést, aki megöli három fiát?

A hét könyve Helen Garner: A fájdalom háza - Egy gyilkossági tárgyalás története.