Megnyílt az ország Első Ünnepi Könyvvására a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán. A Helikon, a Jelenkor, a Kolibri, a Libri, a Park, a Kalligram, a Scolar és a Jaffa Kiadó könyvújdonságokkal, sikerkönyvekkel és szerzőikkel, diafilmekkel, beszélgetésekkel, felolvasással, családi programokkal és jelentős kedvezménnyel várja az olvasókat. Hogy milyen programokra lehet számítani, arról ITT írtunk bővebben. Most megmutatjuk azt is, szerintünk milyen szépirodalmi műveket érdemes beszerezni a könyvvásáron.
Margaret Atwood: Testamentumok
Margaret Atwood: Testamentumok
Fordította: Csonka Ágnes, Jelenkor Kiadó, 2019, 4499 HUF
Az idei év egyik legjobban várt könyve volt a Testamentumok, amely 15 évvel azután folytatja A Szolgálólány meséjéből megismert Fredé történetét, hogy becsapódott mögötte a furgon ajtaja. A regény - megosztva - elnyerte idén a Booker-díjat, nálunk pedig a hét könyve volt. Akkor ezt írtuk róla: " (...) Atwood a női megszólalókon keresztül újabb és újabb rétegeket hánt le Gileádról. Arról a rendszerről, ahol a nők csak a férfiak optikáján keresztül léteznek, ahol a család társadalmi rangját a Márták száma mutatja az irigyek felé, ahol az áldozatot ítélik el a zaklatásért, és ahol teljes tudatlanságban tartott fiatal lányokat kényszerítenek házasságra vadidegenekkel. Arról a rendszerről, ahol gyilkosok, pedofilok, élvhajhászok bújnak meg a szenteskedés álarca mögött, ahol virágzik a korrupció, és ahol a látszat fenntartása érdekében gond nélkül kivégeznek bárkit, akár ártatlanul is". ITT tudtok beleolvasni a kötetbe. A Testamentumokból ma délután 6-tól Udvaros Dorottya olvas fel a PIM udvarán.
Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak
Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak
Helikon Kiadó, 2019, 200 oldal, 3499 HUF
Az lett volna meglepő, ha az Addig se iszik sikere után Bödőcs Tibor felhagyott volna az írással. A stílusparódiák után most előállt élete első regényével, amelynek hőse egy Magyar Oszkár nevű szobafestő, aki természetesen mindig is festőművész szeretett volna lenni. "A Meg se kínáltak olyan lett, mintha Háy János és Parti Nagy Lajos monológalapú, a nyelvet a hétköznapiságán keresztül kiforgató prózáinak szerelemgyereke lenne" - írtuk a kötetről. A szerzővel interjúztunk is, többek között ezt mesélte: "Az egész hangkeresés hosszú volt. Ki kellett alakítani, hogy szólal meg az élőszó írásban, hogy őrizhetők meg a nyelvi talált tárgyak, hogy igazi kosz legyen benne, igazi élő szó, a szentlélek vagy a korcsma gőze is ott legyen, és olvasni is lehessen. Ne az legyen, hogy beszél valaki, és kopog meg dadog, megakad. A rövid és hosszú mondatok arányát is be kellett állítani, ami nyilván az alkoholfogyasztástól és a cigislukkolástól is függ." A regénybe ITT tudtok beleolvasni.
Elena Ferrante: Az elvesztett gyerek története
Elena Ferrante: Az elvesztett gyerek története
Fordította: Verseghi Anna, Park Kiadó, 2019, 4490 HUF
A legrejtélyesebb és az egyik legsikeresebb olasz írónak tartott Elena Ferrante minden egyes könyvmegjelenése eseményszámba megy (elég csak megnézni, micsoda médiakampányba kezdett az olasz kiadója az új regénye kapcsán), nem csoda, ha óriási várakozás előzte meg a Nápolyi regények néven ismert tetralógia zárókötetének megjelenését is. Ferrante biztos kézzel vezette végig két hősét, Elenát és Lilát, egészen a felnőttkorig; az első kötet megjelenésekor ezt írtuk: "Elena Ferrante úgy beszél az egyetemes női tapasztalatról, legyen az elnyomás, áldozathozatal vagy elhagyatottság, hogy nőnemű olvasóként nehéz nem a legbizalmasabb, legbriliánsabb barátnőnket felismerni benne. A női lélek legsötétebb mélységeibe ereszkedik, és olyan érzéseket hoz a felszínre, amelyekről a társadalom szemében illetlenség beszélni. Hősei nem színlelnek, nem félnek feláldozni az identitásukat, és nem hajlandóak azonosulni a szerepekkel, amelyeket a társadalom rájuk kényszerít."
Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit
Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit - avagy 101 hulla Dramfjordban
Helikon Kiadó, 2019, 273 oldal, 3799 HUF
A magyar standuposból legalább egy könyv erejéig skandináv krimiszerző lett, aki az idei év leghosszabb címére joggal pályázó regényében feje tetejére állította a műfaj összes kliséjét. Története természetesen tele van traumákkal, társadalomkritikával, tombol benne a bűn, kiégett nyomozóját viszont semmi sem tántoríthatja el az igazság felderítésétől. Kőhalmi Zoltánnal interjúztunk is, akkor a következőket mesélte a műfajról: "(...) azt is nagyon szeretem, hogy a skandináv krimik nagyon filmszerűek. Jo Nesbø már nem is regényeket ír, szinte forgatókönyveket, annyira nem képekben és jelenetekben képzeli el az egészet. Mivel alapvetően a kabaréjelenetek világából jövök, én is jelenetekben szoktam gondolkodni, ami segített a regényírásban is."
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
PESTI KALLIGRAM, 2019, 432 oldal, 3990 HUF
Az idei Margón mutatták be Péterfy Gergely legújabb regényét, amelynek szereplői - a szerző szándéka szerint - bizony pórul járnak. Péterfy akkor elmondta, hogy egy ideje már a kisiklott életek izgatják, főleg, mivel ezekből elég sokat látott a környezetében, ám mivel a miértekre elméleti választ nem tudott adni, „történetek kezdtek el keringeni” benne. A golyó, amely megölte Puskint a hét könyve is volt nálunk, akkor ezt írtuk róla: " (...) bár a történelem nagyon hangsúlyos, a különböző váltások, nagyobb események (második világháború, 1956, rendszerváltás) mind következetesen előkerülnek, azért mégsem a történelem a főszereplő ebben a szövegben, sokkal inkább az egyéni sorsok, életutak. Péterfy portréi végig nagyon plasztikusak, központi karakterei éppúgy, mint a ritkábban felbukkanó szereplők. Megmutatja, hogy az ember függ ugyan a történelemtől, de nemcsak attól, hanem például a saját érzéseitől."
Karafiáth Orsolya: Amikor a mama lelegelte a papa haját
Karafiáth Orsolya: Amikor a mama lelegelte a papa haját
Scolar Kiadó, 2019, 301 oldal, 3999 HUF
Az Amikor a mama lelegelte a papa haját egy rossz időszak lenyomata és egy Facebookon indult projekt eredménye. Karafiáth Orsolya történetei a felnövés folyamatáról szólnak és a Szirén világát írják tovább, csak kissé személyesebb hangnemben. A középpontban egy fiatal nő áll, az ő történetén keresztül ismerjük meg a családi betegség, az alkoholizmus természetrajzát. A történetek témáinak nagy részét a valóság ihlette, erős bennük a függőségek, a szorongások motívuma, és persze a múltbeli események is megjelennek, amelyek ezeket okozták. Karafiáth Orsolya legújabb, önéletrajzi ihletésű könyve nem napló, nem regény, és nem is novelláskötet, hanem egy gyerekkori emlékekből kirajzolódó felnövéstörténet töredékes lenyomata.
Gárdos Péter: Királyi játék
Gárdos Péter: Királyi játék
Libri Könyvkiadó, 2019, 367 oldal, 3999 HUF
1782-t írunk, amikor két férfi elindul, hogy becsapja Európa uralkodóit. Különleges találmánnyal járják be a kontinenst, és bár a hírverés óriási körülöttük, küldetésük valódi célja titkos. Sikerük birodalmi érdek, bukásuk pedig az életükbe kerülhet. Kempelen Farkas, a polihisztor udvari tanácsos számára az egész út időfecsérlő ostobaság, ami csak akadályozza abban, hogy valódi tudományos munkáival foglalkozzon. Dragóner Arnold, a hányattatott sorsú, briliáns sakkozó pedig méltánytalannak tartja, hogy folyamatosan rejtőzködnie kell. Ahogy Európa rossz útjain zötykölődnek a titokzatos találmánnyal, kisszerű árulások, fékezhetetlen irigység és brutális gyilkosságok örvényében találják magukat. Legyűrik-e őket a hatalom mocskos praktikái? Van-e bennük elég rafináltság, szívósság és hit ahhoz, hogy túléljék a kalandot? A Királyi játék az európai történelem egyik legkülönösebb hatalmi svindlijének izgalmas és megrázó története. Gárdos Péter a Margó Irodalmi Fesztiválon mesélt legújabb regényéről.
Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Jelenkor Kiadó, 2019, 256 oldal, 2999 HUF
A nők szereplehetőségeiről és szerepkényszereiről szól Babarczy Eszter novelláskötete, amelynek hősei különféle élethelyzetekben kénytelenek szembesülni szűkebb és tágabb környezetük elvárásaival. A kötet írásaiból egyfajta felnövéstörténet, illetve nővé válás történet bontakozik ki, és közben olyan témák jelennek meg bennük, mint a magány, a sérülékenység vagy önmagunk elfogadása. A mérgezett nő című kötet Borítópornó rovatunkban is szerepelt: a könyvhöz Marcos Guinoza brazil grafikus készített egy szürreális világot idéző digitális kollázst, Féder Márta pedig ennek felhasználásával tervezte meg a gyönyörű borítót. Ő akkor ezt írta a kötetről: „A novellák középpontjában a női lét, a női szerepek, a nőként megélt élethelyzetek állnak. Az írások nagyon őszinték, érzékletesek, szenvedélyesek és néhol ironikusak. Szóba kerülnek lelki és testi szenvedések, boncolgatja a családhoz, anyához, apához, gyermekhez, partnerekhez fűződő bonyolult kapcsolatokat, de megvizsgálja az önmagunkhoz, sőt, a testünkhöz való viszonyunkat is.”
Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz
Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz
Libri Könyvkiadó, 2019, 213 oldal, 3499 HUF
Az Apád előtt ne vetkőzz egyik elbeszélője egy Eszter nevű kislány, a másik pedig szeretett nagypapája, Tatus. Kettőjük kapcsolata bizalmi, a nagypapa akkor lesz Eszter legfontosabb barátja, amikor ő elhidegül szüleitől. A nagypapa és Eszter sok időt töltenek együtt, különleges a viszony közöttük, de ezt sok nagypapa-unoka viszonyra érthetjük. Az ő viszonyuk viszont azért különleges, mert a nagypapa túlzottan szereti az unokáját, eleinte puszilgatja, csókolgatja, simogatja, később a ház mögötti budiba viszi pisilni, hogy szó szerint kiélvezze a helyzetet. Apró lépésenként épít fel egy olyan függőségi viszonyt, ami a kislány számára alapvetően a szeretetről, a nagypapa számára pedig a beteges szexuális vágyak megéléséről szól. „A könyv első olvasatra nem is irodalomként, hanem szembesítésként működik: hogyan működhetnek a családban a titkok és tabuk, illetve milyen súlyos, elzárt életek alakulhatnak ki. A fentiek miatt Péterfy-Novák Éva új történetét képtelenség szeretni, pedig egy kislány és nagypapája mesélnek benne. Az író nem is ezt a célt tűzte ki, hanem a nehezebb utat választva arról beszél, amit mindenki más elhallgatna.” – írtuk Péterfy-Novák Éva könyvéről.
