Januárban a kiadók már javában dolgoznak a tavaszi könyveken, de lassan megjelennek az idei év első kiadványai is. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, hogy milyen kötetekre lehet számítani 2019 első felében, ami természetesen csak a jéghegy csúcsa, de az olvasáshoz jó kiindulási alap lehet. Koestler, Knausgård, Atwood és Franzen csak néhány név az idei újak közül. Először a külföldi könyveket mutatjuk be.
Már januárban igazi irodalomtörténeti különlegességeket olvashatunk, hiszen ismét megjelenik Arthur Koestler Sötétség délben című klasszikusa (Magvető), amiben az a csavar, hogy Mesés Péter fordítása az eredeti, elveszettnek hitt kéziraton alapul (ITT bele is tudtok olvasni). Szintén igazi szépirodalmi szenzációnak számít John Milton kiseposza (Visszanyert Paradicsom), melyet Péti Miklós prózai fordításában olvashatunk, ráadásul egy kétnyelvű kiadványban (Jelenkor). Izgalmas kötetnek ígérkezik Madeline Miller Kirké című kötete is, amely az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő életét követi nyomon (General Press).
Az idei könyvfesztivál díszvendége lesz Karl Ove Knausgård, erre időzítve jelenik meg Harcom című önéletrajzi regényfolyamának Élet című (negyedik) kötete (Magvető). Korában ITT és ITT írtunk a könyveiről. Ugyancsak tavasszal jön ki Margaret Atwood teljes MaddAddam-trilógiája (Jelenkor). Tavasszal jelenik meg Elena Ferrante Tékozló szeretet című egyik korai regénye, mely és egy nehéz anya-lánya kapcsolat szálait igyekszik kibogozni; ugyancsak több generáció érzelmi egymásnak feszülését mutatja be Colm Tóibín A blackwateri világítóhajó című regénye (Park).
Akár politikai thrillerként is olvashatnánk Jan Stocklassának az Olof Palme-gyilkosságról szóló kötetét - ha nem tudnánk, hogy az abban foglaltak, nagyon is igazak. A svéd újságíró ráadásul Stieg Larsson jegyzetei alapján állította össze a könyvet, aki egészen a haláláig nyomozott az ügyben (Animus).
Végre magyarul is megjelenik Sally Rooney Normális emberek című regénye, amely megnyerte a legjobb regénynek járó Costa-díjat (ITT írtunk róla), és már nem kell sokat várni Tommy Orange sokszoros díjnyertes Sehonnai című regényére sem (21. Század). Dimitry Glukhovsky Orosz népellenes mesékkel jelentkezik (Helikon), és hamarosan magyarul is olvashatjuk Jonathan Franzen The End of the End of the Earth című esszékötetét (21. Század). Új regénye jelenik meg David Grossmannak: Futni valakivel című művében a kamasz idealizmus és jeruzsálemi utcagyerekek lesújtó valósága egyszerre jelentkezik (Scolar). 2017 egyik legnépszerűbb fantasy debütálása volt S. A. Chakraborty Bronzváros című regénye, melynek cselekményében a szélhámosság, a mágia és az intrika keveredik (Agave). Napjaink egyik legizgalmasabb írója, Zadie Smith, akinek tavasszal Swing című regényét olvashatjuk majd magyarul (Helikon).
Bár a sorozatrajongók idén egyértelműen a Trónok harca záróévada miatt fognak izgulni, azért George R.R. Martin univerzumának kedvelői utána sem maradnak olvasnivaló nélkül, hiszen idén kerül a könyvesboltokba az Öngyilkos királyok - Wild Cards 20. című kötet (Libri), melynek történeteiből a Universal Cable Production készít tévésorozatot. Ha már adaptáció: végre magyarul is megjelenik Emily M. Danforth Cameron Post rossz nevelése című regénye (Athenaeum), melyből az amerikai Desiree Akhavan forgatott filmet; a történet hőse egy fiatal lány, akit egy bentlakásos suliban próbálják szexuálisan „átnevelni” (ITT bele tudtok olvasni). Hasonló témát jár körbe Garrard Conley Eltörölt fiú című regénye (Európa), melyben a 19 éves Garrardot szintén arra kényszerítenék, hogy egy terápiás program segítségével „gyógyíttassa” homoszexualitását. A regényből Joel Edgerton készített filmet.
Szintén film készült Ian McEwan A Chesil-parton című művéből (Scolar): ebben egy fiatal pár az esküvőjére érkezik, ám hamarosan kiderül, hogy kapcsolatukat nem kevés titok terheli. A regényből Az a nap a tengerparton címmel forgattak filmet.
Az olasz Dacia Maraini A Végállomás Budapest című kötetében egy újságíró érkezik a magyar fővárosba, aki volt szerelme után kutat, ám pont egy zűrös történelmi időszakban érkezik, mégpedig az 1956-os forradalom idején (Jaffa). Izgalmas olvasmánynak ígérkezik az autista zseni memoárjaként beharangozott Kék napon születtem, melyet Daniel Tammet jegyez (Európa). David Attenborough Egy ifjú természettudós történetei című kötete egy legendás életpálya kezdetét idézi fel (Park); a fiatal Attenborough ugyanis az ötvenes évek közepén egyedülálló ajánlatot kapott: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára. Marcel Danesi, a Torontói Egyetem világhírű professzora, aki A csók története című kötetében úgy véli: a középkori irodalomban megjelenő és a korlátokat nem ismerő szerelem jelképévé váló érzelmes csók a populáris kultúra megszületését jelzi (Typotex).
A Közellenségek című kötetben Michel Houellebecq író és Bernard-Henri Lévy filozófus levelezését követhetjük nyomon, és szintén izgalmasnak ígérkezik Clara Royer kötete (aki nem mellesleg a Saul fia és a Napszállta társ-forgatókönyvírója is), aki több ülésben készített életrajzi interjút Kertész Imrével 2013 és 2015 között (Magvető). Az év elején jelenik meg az izlandi Jón Kalman Stefánsson nagyszabású Menny és pokol-trilógiája, Roberto Bolano rajongói pedig a Szülőföld című kötet megjelenésének örülhetnek (Jelenkor). Akik inkább a borzongásra szavaznak, azok Charlie Higson ifjúsági disztópiájával alapozhatják meg a januárt: a The Enemy – Felnőttek nélkül című regényében a szerző nemcsak a túlélésre koncentrál, hanem arra is kíváncsi, mivé lesz a társadalom, ha a közösségek a gyerekek elképzelései szerint szerveződnek újra. Ted Chiang volt az informatikus, aki lelket adott a sci-finek; az Életed története után most Kilégzés és más novellák címmel újabb kötettel jelentkezik (Agave).
Az összeállítás következő részében a magyar újdonságokkal foglalkozunk.
