Angol nyelvű fordítója a Norvég erdőhöz hasonlítja az új Murakamit

.konyvesblog. | 2013. május 21. |

Murakami Haruki új regénye villámgyorsan meghódította a japán közönséget, a kötetnek pedig már javában zajlik az angol nyelvű fordítása. A regény (Colorless Tsukuru Tazaki and the Year of His Pilgrimage, szabad fordításban: A színtelen Tadzaki Cukuru és zarándoklatának évei) a tervek szerint 2014-ben jelenik meg angolul.

Murakami Haruki regényeit évek óta két fordító, Philip Gabriel és Jay Rubin ülteti át angolra, az 1Q84 című trilógiát például megosztva fordították le. A japán szerző legújabb regényén jelenleg Gabriel dolgozik, aki amúgy az arizonai egyetemen tanít japán irodalmat.

A regény már most óriási siker Japánban, ahol villámgyorsan egymillió példányt adtak el belőle. Philip Gabriel a The Asahi Shimbunnak adott interjújában „nagyon realista könyvként” jellemezte az új kötetet, amelyet a Norvég erdőhöz hasonlított, igaz, hozzátette azt is, hogy az új regényt komolyabb, komorabb hangvételűnek gondolja a többi Murakami-műhöz képest, ugyanakkor reménnyel telinek is.

Gabriel apró kulisszatitkokat is elárult a jelenleg is zajló fordításról. A címszereplőnek például négy barátja van, akiknek a családneve különböző színeket takar. A nevek fordítása azonban korántsem egyszerű, néha pedig előfordul, hogy a fordítónak picivel több információt hozzá kell tennie, mint amennyi az eredeti szövegben található. Gabriel azonban még nem hozott végleges döntést arról, hogy hogyan fogja fordítani a neveket.

Ezzel összefüggésben a fordító elmondta, hogy a munka során felmerülő kérdéseket általában összegyűjti, és csak utána fordul velük a szerzőhöz. Miután Murakami korábban szintén sokat fordított, ezért nagyon is jól megérti a fordítás során felmerülő nehézségeket, és nagyon segítőkészen szokott válaszolni a fordító kérdéseire.

Philip Gabriel felidézte, hogy először 1986-ban, egy japán barátja javaslatára olvasott Murakami-szövegeket, mégpedig novellákat. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka Murakami roppant népszerűségének az Egyesült Államokban, a fordító úgy vélte, hogy a szerző amerikai olvasmányai és az amerikai popkultúra iránti rajongása egyértelműen rajta hagyta a bélyegét a művein is. Ugyanakkor a regényeiben nagyon erős a japán hatás is, így komoly szerepet kapnak a japán történelem vagy a közelmúlt társadalmi változásainak különböző aspektusai (például a kobei földrengés vagy a gazdasági recesszió hatásai). Ebből a szempontból – vélte a fordító – Murakami nagyon is japán író, az angolajkú olvasóknak pedig ahhoz, hogy jobban megértsék Murakami műveit, tanulmányozniuk kell a japán történelmet és társadalmat.

Gabriel azzal számol, hogy az év végéig befejezi az új regény fordítását, amely várhatóan 2014-ben jelenik meg angolul.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.