Keresés

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvdesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

A Felemelkedés apropóján a szerző mesélt arról, mit köszön a sci-finek, milyen az időhöz való viszonya, vagy hogy szerinte mi közös a vallásban, a hitben és a tudományban.

Forgatókönyvíróként már szerzett tapasztalatot a Sandmannel és az Elveszett próféciákkal, most Samuel Delany Nova című regényéből készít sorozatot a Prime-nak.

A Felemelkedés az utóbbi évek egyik legeredetibb ötleteket felvonultató sci-fi regénye, ami lendületes cselekménye mellett a tudomány és a hit határait feszegeti, nagyító alá helyezve az emberi természet gyönyörű és nyugtalanító jellemvonásait. Olvass bele!

A feszült, jó tempójú sci-fi bátran keveri egymással a természettudományos tudást, a filozófiai és a hitről szóló kérdéseket, nálunk ráadásul tragikusan aktuális is.

A Sandman szerzője több olyan regényt és képregényt írt, melyekből sorozatokat, filmeket készítettek. Most azonban a zenére fókuszál.

Egyre több klímafikciós mű jelenik meg, ember és természet problémás viszonyának ábrázolása viszont nem újdonság. Az Amerika gyarmatosításától a Dűnében felfedezhető bolygóökológiai szemléleten át a poszthumán létformák felbukkanásáig vezető folyamatról Dr. habil Limpár Ildikót kérdeztük.

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.