A Bookline és a Könyves Magazin együttműködésében elindítjuk Zöld rovatunkat, hogy könyvek mentén járjuk körbe, mit lehet tudni a klímaváltozásról, mik a környezet kizsákmányolásának, illetve védelmének ökológiai, gazdasági, társadalmi, pszichológiai, életmódbeli vetületei. Valljuk, hogy a világ, a jövőnk megismerhető a könyvekből, csak olvasni kell, hogy felelősen alakítsuk az életünket. Érkezik Litkai Gergely, Moskát Anita, Veres Attila, és persze számos ismeretterjesztő és irodalmi kötet.
Amikor 2021 szeptemberében leültünk beszélgetni a Magyarországra látogató izlandi íróval, Andri Snær Magnasonnal, egy iszonyú izgalmas gondolatát vitattuk meg: mi van, ha a régi idők világmagyarázó történetei, a mítoszok, sokkal, de sokkal aktuálisabbak, mint hisszük? Magnason szerint ugyanis egyedül a mítoszok képesek az ember számára felfoghatóan leírni vagy megragadni azoknak a globális folyamatoknak a léptékeit, amik a Földön a klímaváltozás, a környezetszennyező és kizsákmányoló tevékenységünk következtében zajlanak:
“A felvilágosodás óta egy író sem mondhat olyat, hogy szavakkal megállíthatja a gleccserek olvadását, de én azért szeretném informálni az olvasókat. Azelőtt hittek a szavak mágikus erejében, hogy azok megváltoztathatják a valóságot. Ám azt sem Dzsingisz kán, sem II. Ramszesz, de Napóleon vagy Churchill sem gondolta, hogy emelni tudná a tengerek vízszintjét, ez a valóságukon túli lett volna. Mitológiai. Hiszen ez nemcsak az emberi történelemben váltás, hanem a Föld történetében is.
Az pedig már mitológiai lépték, amikor a fundamentumok változnak,
hiszen a mitológiában találunk olyan történeteket, hogy elválasztják az óceánokat a szárazföldtől. Mózes szétválasztotta a Vörös-tengert, és akkor azt tekintették nagy dolognak. Most a világ vezetői Glasgow-ban arról beszélnek majd, hogy a világóceán emelkedik egy méterrel. A probléma az, hogy tragikusan rossz őrzők voltunk.”
A bibliai teremtéstörténetben Isten az embert teszi meg az Éden őrzőjévé, Magnason pedig nincs egyedül azzal a vélekedéssel, hogy rossz őrzőknek bizonyultunk.
Ám ha egy pillanatra elidőzünk a bibliai őspillanatban, azt is megláthatjuk, hogy Isten szavai a teremtés első napján világformáló erejűek voltak: “Legyen világosság”. A szó teremtő ereje pedig visszatérő motívum kortól és helytől függetlenül, megannyi kultúrkörben.
Itt, a Könyves Magazinnál a következő fél évben a szónak erre a már-már mágikusan erőteljes hatására támaszkodunk: amiből történetek születnek, és amivel tudást és tapasztalatot adunk át évezredek óta. Így kicsit vitába szállunk Magnasonnal is, hiszen hiszünk abban, hogy jó könyvekkel, izgalmas és felkészült szerzőkkel művelhetjük magunkat, hogy tudatosabban és felelősebben forduljunk a környezetünkhöz. Már csak azért is, hogy hangsúlyozzuk, hogy
az ember nem független a természettől, hanem a része.
Mindent, amit teszünk, magunkkal teszünk.
A Bookline-nal közösen indított Zöld rovatban tágan értelmezzük a környezetvédelem témáját: érdekelnek minket nemcsak a klímakutató szakmai szempontok, hanem mindennek az ökológiai, gazdasági, pszichológiai vagy éppen az életmódunkban megjelenő vetülete, valamint előveszünk majd az ismeretterjesztő köteteken túl szépirodalmat és műfaji irodalmat is.
És hogy például mi várható? Litkai Gergely környezetvédelmi podcastsorozatot indít nálunk, ami havi egyszer jelentkezik. Moskát Anita és Veres Attila pedig havonta egy-egy novellát jelentet meg a Zöld rovatban. Sorozatnyitó cikkünkben az elmúlt évek egyik legfontosabb regényének kikiáltott A Jövő Minisztériumával foglalkozunk, majd a klímaváltozásról Kovács Róbert klímakutatóval beszélgetünk a témában írt könyve apropóján. Júniusban a nagy magyar természetírónk, Fekete István halálának évfordulójára emlékezünk: ennek alkalmából fellapozzuk a klasszikus műveit, és annak is utánajárunk, vajon mennyi maradt a regényeiben megörökített magyar természeti értékeinkből. A tavalyi év nagy hazai dobása volt a hortobágyi vadlovakról szóló dokumentumfilm, aminek készült egy gyerekeknek szóló kísérőkönyve is, Árkus, a csikó címmel, ezek alkotóival, Molnár T. Eszterrel és Török Zoltánnal is beszélgetünk.