Akik tudtak fenntarthatóan élni: 5 ötlet, amit eltanulhatunk Fekete István szereplőitől

Akik tudtak fenntarthatóan élni: 5 ötlet, amit eltanulhatunk Fekete István szereplőitől

A régiek nagyon pontosan tudták, hogyan hasznosítsanak mindent, ami körülöttük él – ez nemcsak az állatokra, de a növényekre is ugyanennyire igaz. Tudták, miből lehet seprűt, kerítést, tetőt készíteni, kosarat, kötelet vagy akár bútort fonni, mi az, ami takarmánynak, mi tüzelőnek, mi orvosságnak való. A nád, a vessző, a rőzse, a fű megújuló erőforrás, amíg a nap süt, van víz és levegő, újra nő. Korábbi cikkünkben annak jártunk utána, létezik-e még Fekete István országa, most pedig azt vesszük sorra, milyen ötleteket meríthetünk fenntarthatóbb életmódra a szereplői által is használt növényi eredetű tárgyakból.

Laborczi Dóra | 2022. július 21. |

A régiek nagyon pontosan tudták, hogyan hasznosítsanak mindent, ami körülöttük él – ez nemcsak az állatokra, de a növényekre is ugyanennyire igaz. Tudták, miből lehet seprűt, kerítést, tetőt készíteni, kosarat, kötelet vagy akár bútort fonni, mi az, ami takarmánynak, mi tüzelőnek, mi orvosságnak való. A nád, a vessző, a rőzse, a fű megújuló erőforrás, amíg a nap süt, van víz és levegő, újra nő. Korábbi cikkünkben annak jártunk utána, létezik-e még Fekete István országa, most pedig azt vesszük sorra, milyen ötleteket meríthetünk fenntarthatóbb életmódra a szereplői által is használt növényi eredetű tárgyakból.

Fekete István
Tüskevár
Móra, 2022, 354 oldal
-

 

1. Matula bácsi nádkunyhója

„A kunyhó maga volt a lomha jóság sötét odúja, a nádszagú otthon” – olvashatjuk a Tüskevárban, amit Fekete „nádfedelű szentély”-ként is emleget. Gyula (Tutajos) számára fontos szimbólum a kunyhó – vagy ahogyan Matula bácsi mondja: „gunyhó” –, ember és természet összefonódásának, a fiú férfivá érésének színtere, ahol kalandokkal teli nap után elnyújtózhatott.

Mivel „felette nádtető, alatta jó szagú széna” volt ilyenkor, arra következtethetünk hogy a fekhelyek is növényi eredetűek voltak, ahogyan a kunyhó fala is: „Tutajosnak most nincs semmi terve, csak nézi a nádtetőt, a pókhálós szelemeneket, a polcokat, s a csendben hallja a mocorgást a nádfal között, ami lehet egér, lehet darázs, de lehet kígyó is...”

Mérsékelt övi környezetben, így a Kárpát-medencében is a házak fala egyébként legtöbbször nem növényi eredetű alapanyagból készül. Kivételt jelentenek a növényi alapanyagot is tartalmazó vályogházak és az úgynevezett paticsfal, ami a hazai népi építészet egyik legrégibb és legelterjedtebb falszerkezete volt. Ennek alapját vesszőfal adta, amelyet több rétegben pelyvás sárral tapasztottak be – tudhatjuk meg Fráter Erzsébet Miből készült? Növényi eredetű tárgyaink nyomában című gazdag könyvéből.

Hová tűnt Fekete István országa?
Hová tűnt Fekete István országa?
Tovább olvasok

Matula jól tudhatta, hogy nem lehet időtálló a nádfal a hazai időjárási viszonyok között – vélhetőleg ezért épül végül kőház a Téli berekben a kunyhó helyére, ami rendkívül fenntartható módon készült: „A padlást Matula lánya sározta le, s a padlót az öreg maga döngette agyagból, ami olyan lett, mint a beton, csak sokkal melegebb.

A kis ház koronája azonban a nádtető volt.”

Ha házak építésénél nem is, a háztetők készítésénél magyar nyelvterületen is rendkívül változatosan használták fel a rendelkezésre álló növényi alapanyagokat. A tetőfedéshez jó minőségű nádra van szükség, előnyös tulajdonságai szinte a végtelenségig sorolhatók: magas kovasavtartalma miatt jobban ellenáll a rothadásnak, kiváló hőszigetelő és tartósabb, mint a zsúp- vagy a zsindelytető. Javításokkal akár száz évig is betöltheti szerepét – tudhatjuk meg Fráter Erzsébet könyvéből.

Fráter Erzsébet
Miből készül? Növényi eredetű tárgyaink nyomában
Scolar, 2021, 326 oldal
-

 

2. Nádkerítés

Az a kerítés is minden bizonnyal nádból készült, amiről Csámpás, a Bogáncsban szereplő szamár az ottfelejtett bortól becsípve leverte a köcsögöket, amelyek az ittas állat szemszögéből „határozottan nevetségesek voltak zöld pocakjukkal, kajla fülükkel”.

A vesszőkerítés az egyik legáltalánosabb és talán legnagyobb múltra visszatekintő növényi anyagú kerítés. Rendkívül egyszerű módon készül, az egymástól lépésnyi távolságra földbe szúrt kihegyezett karók köré fonják az egyenes vesszőket. (…) A Kárpát-medencében a legegyszerűbb kerítések szalmából, nádból, kukoricaszárból vagy sásból készültek, az erdőben gazdag területeken pedig a kerítések legfőbb alapanyaga a fa volt – fejti ki Fráter Erzsébet.

 

Fekete István
Bogáncs
Móra, 2021, 347 oldal
-

3. Seprű  

Ha beljebb lépünk a nádkerítésen vagy szétnézünk Matula bácsi kunyhója körül, minden bizonnyal látunk egy sor növényi eredetű használati tárgyat is: kosarakat, seprűt, kötelet, teknőt a kunyhó környékén halászhálókat és fanyelű bicskát.

A seprű a háztartások nélkülözhetetlen eszköze szerte a világon, az udvar és a gazdasági épületek tisztán tartására inkább gallyakból kötötték, benti használatra finomabb esésű fűseprűk terjedtek el. Valószínűleg ilyesmi lehetett az a seprű is, amit Tutajos kivesz Matula bácsi kezéből a Téli berek egyik jelenetében:

„Közben kireggeledett, de az ég felhős volt. Valahol varjú károgott, és Matula kinyitotta az ajtót, hogy a szoba kiszellőzzön. A két kutya kiszaladt, Tutajos pedig kivette Matula kezéből a seprűt.
– Ez a mi dolgunk, Gergő bácsi.
– Nem bánom, én meg hozok be fát.”

 

Fekete István
Téli berek
Móra, 2021, 393 oldal
-

4. Hálók, kosarak, kötelek

    De mi minden lehetett még a kunyhóban és környékén? Halászathoz használt kosarak, hálók, kötelek egészen biztosan. „A háztartási és mezőgazdasági munkák, a közlekedés, a hajózás és a halászat, vadászat egyaránt sokféle és nagy mennyiségű kötözőanyagot, különböző minőségű, szakítószilárdságú, vastagságú köteleket igényelt. Rafia kell a szőlőkötözéshez, vízálló kötél a vitorlázáshoz, finomzsinór kell a népviseletek sokféle ruhadarabjára, durva spárga a rőzsegyűjtéshez” – írja Fráter Erzsébet

    A kötélhez hasonlóan a hálókat is maguknak kötötték a halászok Fekete István világában, ahogyan a kosár is elengedhetetlen kelléke volt hétköznapi tevékenységeiknek: Tutajos és Matula hálót és madzagot használ halászathoz, rákászáshoz, és amit fogtak,vesszőből font kosarakba teszik.

     

    5. Játékok: csutkababa és seprűnyél

    Bár a kisebb gyerekek nem főszereplői Fekete Istvánnak, azért tudhatjuk, hogy a növényeket és az azokból készült tárgyak voltak a gyerekek alapvető játékai is: kukoricacsutkából baba készült, kis kosárral, kis seprűvel utánozhatták a felnőttek „játékait”, állíthattak babszemekből hadsereget, különböző hüvelyesekkel töltött zsákokat lehetett dobálni vagy a csutkababa fekhelye lehetett. Egy seprűnyél pedig valószínűleg a falovat és a hintát is helyettesíthette.

    A felnőtté váló kamaszt pedig a természet, ember és a természet adta tárgyak egysége töltheti el semmivel sem pótolható megelégedettséggel: 

    „Gyula csak feküdt a széna- és nádszagú magányba, és a derűs, telt, holnaptalan nyár szétáradt szívében.

    Úgy érezte, hogy ami kívül van, az belül is szól, repül, él, holnap is nap lesz, ugyanilyen nap, ami nem hozhat megoldhatatlan feladatot. A nap süt, a tűz ég, a folyó lomhán kúszik, s az időnek semmi jelentősége nincs.”

    Borítóképünkön: Tutajos és Matula az 1967-ben készült Tüskevár című televizós sorozatban.

    Kapcsolódó cikkek
    ...
    Zöld

    Hová tűnt Fekete István országa?

    Ki máshoz is fordulhatnánk útbaigazításért, amikor a természet és az ember viszonya a természethez újra az egyik legmeghatározóbb kérdéssé válik, ha nem Fekete Istvánhoz? 

    ...
    Nagy

    10 izgalmas tény az 50 éve elhunyt Fekete Istvánról

    Ötven éve hunyt el Fekete István, akinek regényei a mai napig az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok listájának biztos pontjai. Az egyik legolvasottabb írónk, akinek regényeiből játék- és rajzfilm is készült. Most mutatunk tíz érdekességet az életéről és az életművéről.

    ...
    Hírek

    Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete Istvánról

    Háromrészes dokumentumfilm-sorozat készül a Tüskevár írójának életéről. Az alkotók Göllén, Kaposváron és Budapesten is forgatnak.

    Természetesen olvasok
    ...
    Zöld

    Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

    ...
    Zöld

    Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

    ...
    Zöld

    Maja Lunde szerint az utolsó vadlovakra akkor is érdemes vigyázni, amikor felforr a világ

    ...
    Zöld

    Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

    ...
    Zöld

    A Föld népessége elérte a 8 milliárdot, hamarosan rádobunk egy újabb milliárdot

    ...
    Zöld

    Cinke, rigó, csuszka… - Kezdődik az énekesmadár-etetési szezon!

    ...
    Zöld

    Veres Attila: Ettől kicsit könnyebb lesz

    ...
    Zöld

    Dinoszauruszokhoz ragasztották magukat az Utolsó Nemzedék klímaaktivistái

    ...
    Zöld

    Orvos-Tóth Noémi: Amíg örökölt sorsunkkal nem nézünk szembe, szabad akaratunk sem lesz [PODCAST]

    Jó szívvel ajánljuk
    Zöld
    Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?
    ...
    Zöld

    A jövő városa az a hely, ahol minden 15 percre van tőled

    Egyre több nagyváros áll át a “15 perces város” koncepcióra, ami sokak szerint a legértelmesebb és legzöldebb megoldás a károsanyag-kibocsátásokat tekintve és egyáltalán: az élhetőbb városok kialakításának útján. Összeszedtük, miért ez az egyik legélhetőbb megoldás és természetesen ajánlunk néhány könyvet hozzá.   

    ...
    Zöld

    Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

    Bill Gates Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát? című könyve hasonló ahhoz az űrhajóhoz, ami rendkívül sok technikai újítással képes elérni azt, hogy csak azután zuhanjon egy fekete lyukba, hogy kikerülte. 

    ...

    Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

    ...

    Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

    ...

    Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

    ...

    Miért nem kapnak díjakat a női írók?