A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték. Könyvek hírek mellé.
A klímaváltozás miatt egyre korábban lesz meleg, ezért a növények is korábban kezdenek virágozni, ez a jelenség pedig az ökoszisztémák táplálkozási hálózatait követve végiggyűrűzik a fajok ökológiai kapcsolatrendszerén. A növényeket fogyasztó állatoknak ugyanis alkalmazkodniuk kell az egyre korábban elérhető táplálékhoz, de a növényevőket követik az őket fogyasztó ragadozók is. Így erős kényszer alakul ki a láncolatban, hogy korábban kezdődjön a reprodukciós időszak – összegezték a kutatók az ELKH szerdai közleményében.
„Azonban nem minden madárfaj reagál egyformán, számos tényező befolyásolhatja az egyes fajok alkalmazkodási képességét a klímaváltozáshoz, ami felboríthatja az évmilliók alatt stabilizálódott ökológiai kapcsolatokat” – hívták fel a figyelmet.
A kutatók most megjelent közös tanulmányából kiderül, hogy ezek
a változások egyértelműen átalakítják sok száz, világszerte honos madárfaj életét, hiszen ők is kénytelenek előrébb hozni a szaporodásukat.
Az ornitológusok megfigyelték, hogy a tápláléknövények korábbi virágzásával párhuzamosan a költözőmadarak is előbb érkeznek meg telelőhelyeikről, majd hamarabb párosodnak és költenek.
„Összesen 684 madárfajról gyűjtöttünk a költés időzítésére vonatkozó adatokat a szakirodalomból. Több mint 5500 különálló idősort találtunk arról, hogy a madarak az 1811 és 2018 közötti időszakban mikor érkeztek a költőhelyükre, mikor költöttek és mikor indultak útnak ősszel” – ismertette a kutatás részleteit Garamszegi László Zsolt, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) főigazgatója.
„Azt vizsgáltuk, hogy a költés korábbi kezdése mennyire általános a fajok között és milyen különbségeket fedezhetünk fel a fajcsoportok viselkedése között” – tette hozzá a kutató.
Az adatelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a költés előbbre tolódása általános jelenség.
Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált fajok évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban kezdenek költeni. Viszont nem minden faj reagál egyformán: vannak olyanok, amelyeknek költési viselkedését kevésbé befolyásolja az éghajlat átalakulása, másokéra viszont nagyon erőteljes hatást gyakorol. A fajok megóvása szempontjából elengedhetetlen az ezeket a különbségeket meghatározó tényezők megértése.
A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése. Könyvek hírek mellé.
Tovább olvasokA kutatók megállapították, hogy a téli időszakot is Európában töltő rezidens madarak pontosabban tudják követni a növényzet – és ezáltal az elérhető táplálék – változásait, így e fajok költése még inkább előrébb tolódott az elmúlt évtizedekben, mint a vonuló fajoké.
Vannak olyan vándormadarak, amelyek egyre korábban indulnak vissza a telelőterületeikről, de ez nem tudatos döntés a részükről, hanem szelekciós folyamat. Az evolúció ugyanis azoknak az egyedeknek kedvez, amelyek korábban éreznek késztetést a visszaindulásra, hiszen így sikeresebben szaporodnak.
Ha a költőterületen korábban köszönt be a tavasz, akkor a hamarabb indulók kerülnek előnybe. Így ők várhatóan sikeresebben fognak szaporodni,
és a korai indulást kiváltó gének elterjednek a populációban. Így idővel a madarak többsége egyre hamarabb vág neki a hazaútnak.
A kutatók azt találták, annak ellenére, hogy a madarak korai költéskezdése a klímaváltozásra adott általános válasznak tekinthető, ez nem jár együtt azzal, hogy a költési szezont korábban is fejezik be. Vagyis összességében megnyúlik a költési időszak, hiszen az éghajlat megváltozásával a hűvösebb klímájú vidékeken is egyre hosszabb ideig alkalmas számukra az időjárás.
A vizsgálat eredményeit bemutató publikáció a Ecological Monographs című szakfolyóiratban jelent meg, mi pedig az MTI beszámlolója alapján tettük közzé, most pedig néhány könyvet ajánlunk a hír mellé.
Ki máshoz is fordulhatnánk útbaigazításért, amikor a természet és az ember viszonya a természethez újra az egyik legmeghatározóbb kérdéssé válik, ha nem Fekete Istvánhoz? 
Fekete István: Kele
Kele, a gólya megsebesül, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Rémült és gyanakvó, mindenben és mindenkiben ellenséget lát, ám az ember gondjába veszi, és lassan összeszokik a háziállatokkal. Átvészeli a telet, azután ösztöneit felébreszti a tavasz és a nyár. Kele történetét Fekete István, a természeti világ és falusi élet bensőséges ismerője magával ragadóan meséli el az olvasónak. Vadon élő és ősidők óta emberhez szelídült állatok találkozását beszéli el, és megmutatja azt is, hogy az ember a természet egészének szerves részeként él falusi környezetében. A szerző népszerű regényét a Móra Kiadó 2022-ben felújítva adta közre.
Magyar Madártani Egyesület: Magyarország madáratlasza
A 2021-ben megjelent Magyarország madáratlasza című könyv a 420 hazánkban addig természetes úton előfordult madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket foglalta össze. A kiadvány főként a Madáratlasz Program (2014–2018) és a Mindennapi Madaraink Monitoringja (1999–2018) adatai alapján készült, de a ritkaságok valamennyi ismert megfigyelését feldolgozza. Újdonsága az a mintegy 1700 térkép és grafikon volt, amely a több száz felmérő által gyűjtött 30 millió adatrekord modern számítógépes feldolgozásával született. A nemzetközi szinten is kiemelkedő modellezéssel előállított térképek és grafikonok a 64 szerző által készített fajleírásokkal együtt a lehető legteljesebb képet adták a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről. Az első kiadás sikere nyomán a Magyar Madártani Egyesület elkészített egy második, javított és kiegészített kiadást is, az időközben beérkezett adatok alapján pontosítottak egyes ponttérképeket és az időközben újonnan megfigyelt madárfajok bemutatásával bővült a 800 oldalas kiadvány. A könyvben angol nyelvű összefoglalók és képaláírások is találhatók.