Eljött az idő, hogy megvédjük gyermekeinket a közösségi média veszélyeitől – üzeni Vivek Murthy a New York Timesban. Az egészségügyi képviselő véleménycikkében arra szólította fel a Kongresszust, hogy a platformok számára tegyen kötelezővé egy, a dohánytermékeken található feliratokhoz hasonló figyelmeztetést.
„A szövetségi tiszti főorvos által kiadott felirat rendszeres figyelmeztetés lenne a szülők és gyermekek számára, hogy a közösségi médiumok nem tekinthetők biztonságosnak” – írja.
Krízis a kamaszok között
De mi a bizonyíték a közösségi média káros hatására? Cikkében Murthy két, a témában készült kutatást is említ.
Az elsőben megállapították, hogy azoknál a kamaszoknál, akik naponta több mint három órát töltenek közösségi média platformokon, megduplázódik a szorongás és a depressziós tünetek kockázata. 2023-as adatok szerint
az amerikai kamaszok átlagos közösségi média használata jóval meghaladja a napi négy és fél órát.
A második kutatás 2022-ben készült, a résztvevőket a közösségi médiával kapcsolatos élményeikről és hozzáállásukról kérdezték. A válaszokból kiderült, hogy a kamaszok közel fele úgy érzi, a platformok miatt kevésbé szereti a testét.
Murthy emellett saját élményeiről is beszámolt. Egy fiataloknak szervezett, mentális egészségről szóló beszélgetés keretében a közösségi média is szóba került. Eleinte főleg pozitív visszajelzések érkeztek, mikor azonban egy lány bevallotta, hogy a platformok rossz érzéssel töltik el, a többiek is megnyíltak: beszéltek az állandó hasonlítgatás terhéről, a valódi beszélgetések hiányáról, és arról, hogy képtelenek korlátozni a saját közösségi média használatukat.
Bár egyes szakértők kételkednek abban, hogy a kamaszok között tapasztalható krízis megmagyarázható pusztán a közösségi média jelenségével, Murthy úgy véli, nem várhatnak a perdöntő bizonyítékra: „Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi karon megtanultam az volt, hogy
vészhelyzetben nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy a tökéletes információra vársz.
Azzal dolgozol, amid van, meghozod a lehető legjobb döntést, és gyorsan cselekszel” – írja.
A felirat még nem elég
A tiszti főorvos azt is világossá tette, hogy a figyelmeztetések kötelezővé tétele csak a kezdet. Bár a dohánytermékekkel kapcsolatos felmérések kimutatták, hogy a feliratok tudatosabbá teszik az embereket, és képesek a viselkedés befolyásolására, hosszútávon elengedhetetlen, hogy a közösségi média platformok biztonságosabbá váljanak a gyerekek számára.
A változáshoz mindenkire szükség lesz
– véli Murthy. A Kongresszusnak olyan szabályokat kell lefektetnie, amik megvédik a gyerekeket az internetes zaklatástól, bántalmazástól, kizsákmányolástól, valamint az erőszakos és szexuális tartalmaknak való kitettségtől.
A közösségi média platformokat működtető cégeket kötelezni kell arra, hogy nyilvánosságra hozzák a termékük egészségre gyakorolt hatásáról szóló adatokat, és lehetővé kell tenni, hogy független szakértők készíthessenek felmérést a platformok biztonságáról.
Az iskoláknak és a szülőknek pedig arra kell törekednie, hogy telefon-mentes időszakokat hozzanak létre, elsősorban a tanulási időben, étkezéskor, a közösségi programok alatt, valamint lefekvés előtt.
Murthy a következő szavakkal zárja felhívását:
„Egy társadalom legfőbb morális próbatétele az, hogy meg tudja-e védeni saját gyermekeit.
Rendelkezünk a megfelelő hozzáértéssel, forrásokkal és eszközökkel, hogy a közösségi médiát biztonságossá tegyük gyerekeink számára. Most eljött az ideje, hogy cselekedjünk. A gyermekeink jóléte forog kockán.”
Ha érdekel a közösségi média és a mentális egészség kapcsolata, ezeket a könyveket ajánljuk:
Jonathan McKee: Képernyő-generáció
Sok szülőt aggodalommal tölt el, hogy gyermekét túl gyakran keríti hatalmába az okostelefon, a közösségi média, a különféle internetes tartalmak, közvetítések. Kétségtelenül minden szülő azt szeretné, ha gyermeke bölcsen használná az okoseszközöket… de hogyan taníthatná meg ezt neki?
A Képernyő-generáció nemcsak praktikus tanácsokat nyújt ahhoz, hogyan állítsuk be a képernyő-korlátozást a gyerekek okoseszközein. Abban is segít, hogyan kezdeményezzünk tartalmas beszélgetéseket, hogy a gyerekek megtanuljanak bölcsen mozogni a digitális világban.
Nicholas Kardaras: Digitális téboly
Nicholas Kardaras már 2016-os, A képernyő rabjai című könyvében megkongatta a vészharangot a képernyőalapú kütyük terjedésével kapcsolatban, amelyek komolyan veszélyeztetik gyermekeink lelki egészségét. Új, kijózanító könyvében a pszichológus szerző a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében vizsgálja a közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásait.
A tudományos alapossággal, de könnyedén olvasható nyelvezettel megírt könyvből kiderül, hogyan romlik a technológiai fejlődéssel egyenes arányban fiataljaink mentális állapota.
A Digitális téboly azonban nemcsak a technológia mérgező hatásairól szóló kutatásokat ismerteti, hanem kiutat is kínál. A könyv ezért kulcsfontosságú segítséget nyújthat azon szülőknek, pedagógusoknak, terapeutáknak, közegészségügyi szakembereknek és döntéshozóknak, akik tenni szeretnének a fiatalok lelki egészségéért.
Dr. Devorah Heitner: Képernyőtudatos család
Sokszor úgy érezzük, gyerekünk le sem teszi a kezéből a mobiltelefont. Jogos lehet a félelmünk, hogy a digitális eszközök elvonják a figyelmét a fontosabb dolgokról. Mégis tehetetlenek vagyunk, a kémkedés vagy a folytonos zsörtölődés pedig csak ártana a kapcsolatunknak.
Dr. Devorah Heitner ifjúsági- és médiaszakértő szerint az analóg világban szerzett élettapasztalatunk ma, a digitális térben is érvényes és nélkülözhetetlen. A különböző korosztályok nevelésében könnyen alkalmazható stratégiák segítenek, hogy ezzel is bővítsük a gyerekeink digitális tudását még akkor is, ha nem vagyunk túlságosan jártasak a képernyők világában.
A gyakorlati példákban bővelkedő, a legfrissebb kutatási eredményeket összegző Képernyőtudatos család igyekszik ráébreszteni minket arra, hogy szülőként a mi dolgunk felelős digitális állampolgárrá nevelni gyerekeinket. Ha pedig sikerrel járunk, családunk mindennapjai is kiegyensúlyozottabbakká és harmonikusabbá válhatnak.
Sheera Frenkel, Cecilia Kang: Manipulátorok
Az óriáscégről, amely új alapokra helyezte az emberek közötti kapcsolattartást, kiderült, hogy a felhasználók személyes adataival kereskedik, és algoritmusai tudatosan felerősítik a megtévesztő, gyűlöletkeltő és kirekesztő szólamokat a profit érdekében. A fejlesztők azt az utasítást kapták, hogy láncolják a platformhoz a felhasználókat – kerül, amibe kerül.
Amíg a fogyasztók és a törvényhozók az adatvédelem sérülékenységével és az álhírek nyugtalanítóan gyors terjedésével voltak elfoglalva, a Facebook a világ legmohóbb adatbányász-gépezetévé vált, elképesztő extraprofitot termelt, és agresszív lobbitevékenységgel védte dominanciáját.
Sheera Frenkel és Cecilia Kang tényfeltáró munkájukban lerántják a leplet a Facebookon belüli bonyolult politikai játszmákról, feltérképezik a szövetségek és rivalizálások hálózatát, és rávilágítanak a techóriáson belüli végzetes ellentmondásokra.
Nyitókép: Dan Sipple / NDLA
(New York Times, MTI)