COP28: Teljesen le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról
sa

COP28: Teljesen le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról

zöld cop28 klímacsúcs fosszilis_üzemanyag fosszilis_energiahordozók kibocsátás

Az emberiségnek teljesen le kell mondania a fosszilis üzemanyagok használatáról, mert annak csupán csökkentésével a globális felmelegedés már nem állítható meg - jelentette ki António Guterres, az ENSZ főtitkára pénteken Dubajban, az ENSZ idei éghajlatváltozási csúcstalálkozójának (COP28) második napján, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.

"Nem menthetünk meg egy égő bolygót olyan tűzoltókészülékkel, amely fosszilis üzemanyagot fecskendez ki"

mondta Guterres, hangsúlyozva, hogy a nemzetgazdaságoknak és a vállalatoknak világszerte át kell állniuk a megújuló energiára.

Több millió embert öl meg és gyerekeket betegít a fosszilisenergia-függőségünk, mégis ragaszkodunk hozzá
Több millió embert öl meg és gyerekeket betegít a fosszilisenergia-függőségünk, mégis ragaszkodunk hozzá

A világ függősége a fosszilis energiáktól nemcsak szélsőséges időjárást idéz elő, hanem kimutathatóan hozzájárul többmillió ember halálához is - hívták fel a figyelmet orvosok egy új tanulmányban, amely a Lancet című neves orvosi szaklapban jelent meg szerdán. Könyvet és podcastot is ajánlunk a hírek mellé.

Tovább olvasok

Emellett felszólította a kormányokat, hogy jogszabály-módosításokkal és törvényalkotással - egyebek között a fosszilis üzemanyagok támogatásának megszüntetésével és az iparági profitra kivetett rendkívüli adók bevezetésével - segítsenek kikényszeríteni a változást. "A Föld életjelei gyengülnek (.), a globális felmelegedés tönkreteszi az állami költségvetéseket, felhajtja az élelmiszerárakat, felborítja az energiapiacokat, és válságot okoz az életszínvonalban. Az éghajlatváltozás elleni fellépés azonban megállíthatja ezt a folyamatot." Utalva az antarktiszi és nepáli olvadó gleccsereknél tett közelmúltbeli látogatásaira, Guterres felhívta a figyelmet 

a Föld éghajlatának szabályozásában kulcsfontosságú sarki jég és a gleccserek gyorsuló ütemű, világszerte pusztítást okozó olvadására is.

A csúcstalálkozó második napján - ceremoniális államfői szerepében - felszólalt a brit uralkodó, III. Károly király is, aki arra buzdította világ vezetőit, hogy "ambícióval, képzelőerővel és a vészhelyzet biztos tudatában" változtassanak a jelenlegi irányon, különben egy a mostaninál "sivárabb és sötétebb világ" vár az emberiségre. "Ha nem állítjuk helyre gyorsan a természet harmónián és egyensúlyon alapuló gazdagságát, amely végső fenntartónk, akkor a saját gazdagságunk és túlélőképességünk is veszélybe kerül. (.) A Föld nem a tulajdonunk, csak rajta élünk."

Hogyan segíthet egy mitológiai tehén, hogy túléljük a klímakatasztrófát?
Hogyan segíthet egy mitológiai tehén, hogy túléljük a klímakatasztrófát?
Tovább olvasok

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy "a Föld tüdejének" is nevezett amazonasi esőerdők vidéke jelenleg történetének legaszályosabb időszakát éli, míg Brazília déli részén viharok és hurrikánok pusztítanak. Lula kijelentette, hogy elege van az "ékesszólásokból és üres beszédekből", a bolygó pedig "belefáradt a nem teljesített éghajlatvédelmi megállapodásokba".

Narendra Modi indiai miniszterelnök beszédében a károsanyag-kibocsátásban az ipari forradalom óta elöl járó gazdag országokat tette felelőssé a jelenleg elsősorban a fejlődő és feltörekvő országokat sújtó globális felmelegedésért. "Az elmúlt évszázadban az emberiség egy kis része minden gátlás nélkül kizsákmányolta a természetet. 

Ennek árát pedig az egész emberiség, különösen a globális dél országai fizetik meg."

A Marshall-szigetek korábbi elnöke, akinek országát az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt elöntés fenyegeti, pénteki levelében lemondott a COP28 fő tanácsadó testületében való részvételről. Hilda Heine ezzel fejezte ki tiltakozását amiatt, hogy meggyőződése szerint az Egyesült Arab Emírségek újabb olaj- és gázüzletek megkötése reményében biztosított helyszínt a csúcstalálkozónak.

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust // Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás
Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust // Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás
Tovább olvasok

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kijelentette, hogy a klímaváltozás okozó károsanyag-kibocsátásnak a következő két évben globálisan el kell érnie a maximumát. Kiemelte, hogy az Európai Unióban már el is érte a maximumot.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hozzászólásában arra hívta fel

a hét vezető ipari hatalom alkotta csoportot (G7) és a második legnagyobb gázkibocsátóvá előlépett Kínát, hogy mutassanak példát és váljanak karbonsemlegessé 2030-ig.

A második legfontosabb feladatként azt jelölte meg, hogy a feltörekvő országoknak is szakítaniuk kell a szénfelhasználással úgy, hogy további szénfelhasználás nélkül kell lehetővé tenni számukra az iparuk modernizálását és felzárkózását. Javasolta továbbá a szén mielőbbi kivezetését az energiaszektorból, kiemelve, hogy a főleg Ázsiában működő szénerőművek szén-dioxid-kibocsátása önmagában is elég ahhoz, hogy ne teljesülhessen a 2015-ös párizsi kímamegállapodás azon vállalása, mely szerint a felmelegedés mértéke az iparosodás korai szakaszához képest nem haladhatja meg az 1,5 Celsius-fokot. A francia vállalásokkal kapcsolatban pedig azt mondta: országának 2027-re be kell zárnia utolsó szénerőművét, majd 2045-50-re az olaj-, 2050-re pedig a gáz ipari méretű felhasználását is be kell fejeznie.

A hír mellé a több mint száz szakértő, köztük geofizikusok, oceanográfusok, meteorológusok, mérnökök, közgazdászok, matematikusok, történészek, filozófusok és őslakos vezetők bevonásával készült Klímakönyvet ajánljuk:

GRETA THUNBERG (SZERK.)
Klímakönyv
Ford. dr. Molnár Csaba, Open Books, 2023, 540 oldal
-

A tanulmányokat Greta Thunberg történetei egészítik ki a tüntetésekről és a világszerte elterjedt "green washingról", amivel rámutat korunk egyik legjelentősebb problémájára: a tömegek rutinszerű félrevezetésére. Azonban bármily lesújtóak is a tények, a fiatal kora ellenére rendkívüli ismertségnek és befolyásnak örvendő aktivista szerint azokból meríthetjük a legtöbb reményt. Az igazság ismeretében ugyanis többé nem maradhatunk tétlenek. Ha egy diák iskolai tüntetése világméretű tiltakozóhullámot indított el, akkor vajon a globális összefogás és rendszerszintű változás milyen eredménnyel járhat? Az emberiség válaszút előtt áll. Együtt képesek lehetünk a látszólag lehetetlenre is. De cselekednünk kell, amíg nem késő. A könyvbe itt beleolvashatsz:

A természetért kellene harcolnunk, nem azok ellen, akik tönkreteszik
A természetért kellene harcolnunk, nem azok ellen, akik tönkreteszik
Tovább olvasok