Az embriómodellek létrehozásához nem volt szükség sem spermiumokra, sem petesejtekre, a tudósok az őssejteket programozták át, írja a Qubit. A kutatás és annak eredményei számos jogi és etikai kérdést felvetnek. Könyvek hírek mellé.
Magdalena Żernicka-Goetz professzor, a Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Technológiai Intézet munkatársa a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság bostoni találkozóján számolt be kísérletről. Ennek során olyan modellembriókat hoztak létre, amiknek nincs szívük és agyuk, viszont tartalmaznak olyan sejteket, amikre szükség van a méhlepény és az embrió további fejlődéséhez.
Az úgynevezett laborembriók rendkívül értékesek lehetnek genetikai problémák és vetélések biológiai okának a megállításában,
ám ahogy a Qubit írja, a legtöbb országnak (még) nincs megfelelő jogi szabályozása rájuk.
A Cambridge-Caltech laboratórium munkatársai eddig csak 14 napig növesztették a szintetikus embriókat, amikor már elkezdenek kialakulni a különálló setjvonalak és a test alapvető tengelyei, de még nincs sem szívük, sem agyuk, sem beleik.
A jelenlegi törvényi szabályozás nem engedi, hogy mesterséges embriót ültessenek nők méhébe, a tanulmányozásra viszont alkalmasak. (Korábbi állatkísérletek eredményei szerint valamilyen, még ismeretlen biológiai korlát miatt az ilyen embriók nem is fejlődnek tovább a beültetést követően.)
A tudósok jelenleg azon is dolgoznak, hogy iránymutatásokat dolgozzanak ki a törvényhozók számára, hogy a munkájukat segítő szabályozás szülessen.
A biotechnológia etikai kérdéseiről A jövő embere című kötetet ajánljuk:
Az ember hosszú ideje használja a technológiát és a tudományt az élet feltételeinek befolyásolására. A saját biológiánk felett is átvettük az irányítást: a modern orvostudomány lehetővé teszi, hogy egészségesebben és hosszabb ideig éljünk, a modern biotechnológia pedig hamarosan a feje tetejére állítja a jól ismert biológiai igazságokat. Milyen messze vagyunk attól, hogy az, ami ebben a pillanatban science fictionnek hangzik, valósággá váljon? És mit jelent ez az egyén és a társadalom számára, amikor egyre nagyobb befolyással és irányítással rendelkezünk a biológiánk felett? A Jövő emberében a két norvég kutató az emberi szervezet működését és a jelenleg elérhető módszereket, kezeléseket bemutatva elmagyarázza, hogyan teszi a biotechnológia lehetővé, hogy az élet minden egyes szakaszában felülírjuk a biológiai adottságainkat és a korlátainkat. Kérdéseikkel pedig annak végiggondolására buzdítanak, hogyan állítanak szembe minket ezek az új lehetőségek a fogantatás, az élet és a halál főbb etikai kérdéseivel és társadalmi hatásaival.
A kötetbe itt beleolvashatsz, és ebben a cikkben írtunk róla:
Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 