Kínai tudósok olyan AI-rendszert fejlesztettek ki, ami hatékonyabban képes megoldani a várostervezési problémákat, mint az ember, írja a Science Alert. A cél az élhetőbb, 15 perces városok építése, hogy a jövőben ne zsúfolt betondzsungelekben lakjunk. Könyvek hírek mellé.
Milyen lenne egy hűvös, zöld városban élni, ami tele van parkokkal, járdákkal, kerékpárutakkal? Nem kell a város túlsó végére járni a napi feladatok elvégzéséhez, hiszen a buszok pár perc alatt eljuttatnak a boltokba, iskolákba, szolgáltató központokba és intézményekbe. Így nézne ki az ideális, élhető város, ahol minden alapvető szolgáltatás és ellátás negyed órán belül elérhető, ezzel pedig csökken a kibocsátás, javul a levegő minősége és az emberek egészsége is. A 15 perces városokról ebben a cikkünkben olvashatsz többet:
Egyre több nagyváros áll át a “15 perces város” koncepcióra, ami sokak szerint a legértelmesebb és legzöldebb megoldás a károsanyag-kibocsátásokat tekintve és egyáltalán: az élhetőbb városok kialakításának útján. Összeszedtük, miért ez az egyik legélhetőbb megoldás és természetesen ajánlunk néhány könyvet hozzá.
Tovább olvasokNem tűnik meglepő hírnek, de most egy kutatás is alátámasztotta, hogy a mesterséges intelligencia segíthet a várostervezőknek abban, hogy megvalósítsák ezt a jövőképet. A kínai Csinghua Egyetem kutatói szerint az AI képes hatékonyabb térbeli elrendezéseket létrehozni, mint az emberek, ráadásul sokkal rövidebb idő alatt. Az automatizálással foglalkozó Yu Zheng és kollégái arra kerestek megoldást,
hogyan kerülhető el, hogy a növekvő városok rövid idő alatt zsúfolt betondzsungellé váljanak.
Az általuk fejlesztett AI-rendszer a várostervezés legnehezebb feladatait kezeli, eredményeik szerint pedig három területen is felülmúlja az emberi terveket: ezek a szolgáltatásokhoz és a zöldterületekhez való hozzáférés, valamint a forgalom szintje.
Mindössze kétnapos tanulást követően az AI már azt kereste, merre ideális megépíteni az utakat és hogyan éri meg felhasználni a földterületet, hogy az illeszkedjen a 15 perces város koncepciójához, valamint a helyi tervezési igényekhez.
Beszédelemzésen alapuló, a depresszió felismerését segítő szoftvert fejlesztenek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A tervezési folyamatok néhány lépésének automatizálása rengeteg időt spórolna meg: az AI másodpercek alatt oldott meg olyan problémákat, amihez az emberi tervezőknek 50-100 perc kellett. A kutatók szerint a várostervezés legidőigényesebb problémáinak automatizálása felszabadítaná a tervezőket, hogy a nehezebb, az emberi részvételt mindenképpen igénylő feladatokra koncentráljanak, mint az esztétikai kérdések vagy a közérdek érvényesülése.
Fontos, hogy a kutatók szerint
az AI nem helyettesítené az embert, hanem a várostervezők segítsége lehet:
számol és megold dolgokat, amiket aztán a szakértők felülvizsgálnak, kiértékelnek, és ha szükséges, igazítanak rajtuk. Egy példa: az ember-AI kooperációt összehasonlítva a csak emberi tervezéssel, Zheng és kollégái azt találták, hogy az együttműködés 12 és 5 százalékkal növelheti az alapvető szolgáltatásokhoz és a parkokhoz való hozzáférést.
Olvass bele Martin Ford jövőkutató könyvébe!
A kutatók 100 várostervezőt is bevontak, akik nem tudták, hogy a látott terveket ember vagy az AI készítette-e. A felmérésben az AI bizonyos tervei jelentősen több szavazatot kaptak, más tervek esetén pedig nem volt szignifikáns eltérés.
Az AI igazi próbája természetesen az lesz, ha megépülnek olyan városrészek, amiknek a tervezésébe már bevonják a programot, és a segítségével még inkább csökkenthető lesz a zaj, a hő, a légszennyezés.
Ha az élhető városokról olvasnál, az alábbi kötetet ajánljuk:
Ma már a világ lakóinak a többsége városokban él, és a városi növekedés várhatóan tovább fog gyorsulni az előttünk álló évek folyamán. Az 1960-as évektől az autók vették át a közterületek fölötti uralmat, egyre jobban kiszorítva a gyalogosokat és rontva az életminőséget a városokban. A könyv a várostervezés emberi dimenziójával foglalkozik. A város és a benne élő ember közötti kapcsolat mélyreható vizsgálata elkerülhetetlen kérdéssé válik, ha élhető környezetet akarunk teremteni. Ma már szerencsére egyre inkább magától értetődőnek vesszük, hogy a város az embereknek épül.