A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 2023-ban hirdette meg először az Év beporzói szavazást, az eredményeket pedig a beporzók napján, március 10-én tették közzé, írta a 24.hu. A faliméhek magányosan élnek, szelídek és színesen szőrösek. Könyvek hírek mellé.
A szavazáson 1894-en vettek részt, 45%-kal a faliméhek végeztek első helyen, a szabóméhek és a bányászméhek előtt. Az Egyesület azt írja, hogy a faliméhek a a rovarszállók és méhbölcsők gyakori vendégei. Szelídek, maguktól nem támadnak, nyugodtan gyönyörködhetünk szorgos munkájukban közelről is.
Az egyesület az eredmények mellé az oldalán egy pedagógiai ötlettárként használható, bővebb ismertetőt is mellékelt a faliméhekről. Ebből kiderül, hogy a hártyásszárnyúak rendjéből Magyarországon mintegy 6000 fajt ismerünk, és sorra kerülnek elő újabbak, például a más rovarokban élősködő darazsak közül. A virágos növények megporzásával végzett ökoszisztéma szolgáltatás életfontosságú a Föld jelenlegi növényvilágának megtartásában, ebben a méhek végzik a legtöbb munkát. Az első ízben kiírt szavazáskor ezért került jelöltként a versenybe három méhalkatú csoport.
Angliában és Hollandiában zöld tetős buszmegállókat építenek, hogy élelmet és méhbarát várost biztosítsanak a kihalófélben lévő méhpopuláció számára. Könyvek hírek mellé.
A faliméhek a háziméh dolgozójánál kisebb testűek, zömökebbek, sűrűbb szőrzetükkel kis poszméhnek is vélhetnénk őket (amint sokan teszik is). Testük fekete vagy zöldes, kékes színű, akár fémesen csillogó is lehet. Az olykor színes szőrzet nem takarja teljesen a test színét, de meghatározza e méhecskék megjelenését.
Életmódjuk jellemzője, hogy utódaik bölcsőjét üregekben alakítják ki, majd a végén az egész üreget sárral, esetleg növényi anyagokkal lefalazzák. Az üreg lehet fakéreg vagy kő alatt, csiga üres házában, nádszálban, fában fejlődő rovarok üres járatában, üreges növényi szárakban, és szívesen elfogadják a rovarszállókban nekik kínált, kifúrt fadarabokat is. A bölcsőbe virágpor és nektár keverékét hordják be (gyakran más-más növényről gyűjtik ezeket), és ha a mennyiség elegendő egy utód felneveléséhez, akkor elhelyeznek benne egy petét. Ezután a bölcső falát lezárják (sárral, agyaggal vagy növényi részekkel). Ha az üreg mérete megengedi, egy másik bölcsőt is elkezdenek, sőt, egymás mögött akár ötnél több is lehet.
Piotr Socha természettudományos témát feldolgozó, albumszerű könyvei egészen az őskortól mutatják be, milyenek voltak a méhek, hogyan néztek ki az ősfák, és korszakról korszakra milyen szerepet töltöttek be az ökoszisztémában, illetve a kultúrában.
A belső, elsőnek elkészült bölcsőkben rendszerint nőivarú, a külső, később készített bölcsőkben megtermékenyítetlen petéből fejlődő hímivarú egyedek fejlődnek. A bölcsőépítés – fajtól is függően – március és július között folyik. A petéből napokon belül kibújik a kis kukacszerű lárva. Feléli az eleséget, majd bebábozódik, és legtöbbször már ősszel kifejletté is válik, így vészeli át a telet. Következő tavasszal a külső bölcsőkből először a hímek kelnek ki, és már lesik, hogy a nőstények megjelenjenek. (Van faj, amelynek hímje segít a bölcső falának kirágásában, hogy mielőbb ő férhessen hozzá a hajadonhoz, ő tudja megtermékenyíteni a kikelő nőstényt.) A hímek homlokán feltűnően fehér a szőrözet, párosodás közben felül vannak, a nőstény hátán. Hamar elpusztulnak,
a nőstények pedig néhány héten keresztül keresik az üregeket és építik a bölcsőket, porozzák a virágokat.
A faliméhek akár még kézbe is foghatók, általában nem támadó kedvűek. (Miután magányosan élnek és dolgoznak, nem is engedhetnék meg maguknak azt a luxust, hogy egy szúrással kockáztassák életüket.) A fullánkon kevesebb és kisebb fog van, ezért sem tud mélyebbre hatolni a bőrbe. Ha szorongatott helyzetükben mégis megszúrnának, szúrásuk is és az általa okozott fájdalom is kisebb, mint a háziméhek esetében.
Ha méhekről olvasnál Maja Lundétől ajánljuk A méhek történetét, ami három idősíkon mesél, és korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?
A könyvvel Litkai Gergely is foglalkozott a Bookline Zöld podcastban, ahol beporzásról, kaptárokról, vándorméhészetről is beszélgetett Bihaly Áron ökológussal. A podcastot itt találod:
Beporzásról, kaptárokról, vándorméhészetről, jövőbeli pesszimista forgatókönyvekről beszélget Litkai Gergely vendégével, Bihaly Áron ökológussal, aki segít megérteni a méhek szerepét az életünkben.
Tovább olvasokMaja Lunde 2022-ben a Margó vendége volt, akkor interjúztunk is vele, ezt itt tudod elolvasni:
A Margóra érkező Maja Lunde norvég íróval beszélgettünk klímaválságról és reményről, forgatókönyvírói tapasztalatokról, túlélőszkillekről és más fajokról. Interjú.
Tovább olvasok