Az elmúlt napokban egyre több magyarországi Facebook-felhasználó kap értesítést arról, hogy változik egy fontos adatkezelési beállítás a közösségi média felületet is birtokló Metánál.
Az üzenetben a cég arról tájékoztat, hogy erre a régióra is kiterjeszti a mesterséges intelligencia-alapú funkcióit, ami azt is jelenti, hogy az AI ezentúl felhasználhatja:
- a posztjaidat
- a képeidet és a képaláírásaidat,
- és a Facebook-AI-nak küldött üzeneteidet.
A Meta azt hangsúlyozza, hogy az AI tanítására nem használja fel az ismerősökkel folytatott privát beszélgetéseinket.
Mit tehetsz ez ellen?
Az üzenetben a „right to object” szövegrészre kattintva (ez magyar nyelvű szövegben is angolul jelenik meg), a Facebook átvezet erre az oldalra, ahol az űrlapot kitöltve lehet megakadályozni, hogy a te adataidat is használja a Meta-AI.
Ehhez meg kell adni:
- az országot, ahol élsz,
- az e-mail címet (amivel a Facebookra regisztráltál)
- egy rövid indoklást,
- egy másik mezőben, ha akarod, kiegészítő információkat.
A tiltakozás beküldése után a Meta elbírálja a kérést, elvileg nem magától értetődő, hogy el is fogadják (viszont az ismerőseim közül eddig mindenkinek elfogadták pár perc alatt, nyilván ezt is egy AI végzi – S.A.)
Ha a mesterséges intelligenciáról, illetve a Facebookról szeretnél többet megtudni, ezeket a könyveket ajánljuk:
Mustafa Suleyman: A következő hullám
Az AI egyik vezető fejlesztőjének a könyvét már többször ajánlottuk az elmúlt hónapokban, és kitartunk amellett, hogy ezt a könyvet minél több embernek el kellene olvasnia. Ennek oka, hogy a kötet átfogóan és sok adattal alátámasztva érvel amellett, hogyan és miért fogja nagyon rövid időn belül megváltoztatni az AI (és más technológiák) az életünket. Szerencsére Suleyman képes kezelni a dilemmákat, nem fekete-fehéren gondolkodik, ezért bemutatja a közeledő technológiai hullám értékeit, hasznát és potenciális veszélyforrásait, valamint konkrét javaslatokat tesz a kezelésünkre.
A könyvről itt írtunk, itt beleolvashatsz, Suleyman pedig itt beszél azóta felmerülő kérdésekről az AI kapcsán.
Sheera Frenkel, Cecilia Kang: Manipulátorok - A Facebook diktatúra
A The New York Times két újságírója a színfalak mögé invitálja az olvasót, hogy bemutassa korunk egyik legnagyobb sikertörténete, a Facebook igazi arcát.
Az óriáscégről, amely új alapokra helyezte az emberek közötti kapcsolattartás módjait, kiderült, hogy a felhasználók személyes adataival kereskedik, algoritmusai felgyorsítják, sőt tudatosan erősítik fel a megtévesztő, gyűlöletkeltő és kirekesztő szólamokat a profit érdekében. A fejlesztők azt az utasítást kapták, hogy kerül, amibe kerül, de láncolják a platformhoz a felhasználókat, ugyanis figyelmük minden rezdülése pénzzé tehető, ami az elsődleges szempont, még akkor is, ha ez a gyűlöletbeszéd, az összeesküvés-elméletek terjedését vagy épp a párbeszédre képtelen véleménybuborékok kialakulását eredményezi. Amíg a fogyasztók és a törvényhozók az adatvédelem sérülékenységével és az álhírek nyugtalanítóan gyors terjedésével voltak elfoglalva, a Facebook a világ legmohóbb adatbányász-gépezetévé vált, elképesztő extraprofitot termelt, és agresszív lobbitevékenységgel védte dominanciáját.
Sheera Frenkel és Cecilia Kang egyedülálló tényfeltáró munkájukban lerántják a leplet a cégen belüli bonyolult politikai játszmákról, feltérképezik a szövetségek és rivalizálások hálózatát, hogy rávilágítsanak a techóriáson belüli végzetes ellentmondásokra.
Pető Péter: Gyilkos lájkok - Manipuláció, nyilvánosság, újságírás a Facebook és Orbán Viktor korában
Pető Péter könyve (itt beleolvashatsz) annyira aktuális volt és maradt is, sajnos, hogy podcastban is beszélgettünk vele.
A sajtószabadság elleni támadásokról való beszéd idehaza erősen fókuszál Orbán Viktorra. A bírálatok alapja erős, mivel a magyar miniszterelnök sokat tett azért, hogy a független média helyzete mind rosszabbá váljon. Ám ha minden energiáját e célra fordítja, akkor sem lenne képes annyi kárt okozni a szabad nyilvánosságnak, mint a Facebook. Ez a szöveg arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, a liberális demokrácia mély belső ellentmondásai miként ágyaztak meg a legsúlyosabb fejleményeknek a Facebook médiaroncsolásától a fake news világhódító útjáig. A kötet ugyanakkor vidám disztópia: bár sötétre festi a nagy képet, egyúttal állítja, hogy a mindennapok valósága világos, mert az újságírás tartja magát. Még nem hitte el mindenki, hogy nincs igazság.
(hvg.hu)