A covid több szempontból is veszélyeztette egészségünket: a vírus futótűzszerű terjedésén túl sokaknak komoly pszichés problémákat okoztak a lezárások, ráadásul a home office következtében egyre többet ültünk (és ülünk ma is) megszakítás nélkül.
Bár az irodai munka hatására már évtizedekkel ezelőtt megjelent az úgynevezett „ülő életmód” problémája – a nyolcvanas években egyes kutatók azzal viccelődtek, hogy a fajunkat nemsokára Homo sedensnek (vagyis ülő embernek) és nem Homo sapiensnek fogják hívni –, a személyes megbeszélések hiányában egyre gyakrabban múlnak el órák anélkül, hogy akár csak pár percre is elhagynánk az asztalunkat.
Hosszú órák a székben
A témával foglalkozó tudósok már 2010-ben rámutattak, hogy külön kell választani az ülő életmód és a testmozgás kérdéskörét. Bár a testmozgás hiánya megnöveli az ülő életmóddal járó egészségügyi kockázatokat,
az, hogy az ember akár napi rendszerességgel is edz, még nem jelenti azt, hogy nem tölt túl sok időt ülő helyzetben.
Amikor órákon keresztül nem állunk fel az asztalunktól – a kutatók általában 120-180 percnél állapítják meg ezt a kritikus pontot –, a csökkentett izommunka, a csökkentett anyagcsere és a gravitáció együttes hatására visszaesik a vérkeringés a lábunkban.
„Ülés közben jelentősen csökken az izommunka – magyarázza David Dunstan, a Deakin Egyetem fiziológiusa. –
Amikor egy széken ülsz, a szék veszi át a felelősség nagy részét.”
Az ülve töltött órák éppen ezért a mozgásrendszerre is káros hatással vannak: hosszútávon az izmok elgyengüléséhez, csontritkuláshoz, valamint a zsírszövet felszaporodásához vezethetnek. Végül, de nem utolsósorban egyes felmérések összefüggést találtak az ülő életmód és bizonyos testi fájdalmak, a munkahelyi stressz és a depresszió között.
Egy egészségesebb élet felé
Ha ilyen világosan látjuk az ülő életmóddal járó problémákat, miért nem teszünk ellene semmit? Benjamin Gardner, a Surrey-i Egyetem szociálpszichológusa a jelenség társadalmi kontextusát hangsúlyozza:
„Nem arról van szó, hogy bárki ránk erőlteti ezt az életmódot. De ahogy hatékonyabbá válunk, egyre kevesebb szükségünk van a mozgásra.
Társadalmunk az ülést bátorítja, és mi egyre inkább a székben maradunk”
– magyarázza. 2018-ban Gardner és kollégái próbaként arra kérték három különböző megbeszélés résztvevőit, hogy időről időre álljanak fel. A kísérletből egyértelműen kiderült, hogy ennek komoly társadalmi akadályai vannak.
„A megbeszélések után interjút készítettünk a résztvevőkkel, és az eredmények lenyűgözőek voltak – meséli Gardner. – Az emberek újra és újra megfogalmazták, hogy egy hivatalos találkozón rendkívül tiszteletlen dolog felállni.”
A fiziológus több tippet is ajánl azok számára, akik csökkenteni akarják az ülő életmód káros hatását;
egy rövid séta, egy lépcsősor megmászása bizonyítottan jótékony hatással bír.
De a legfontosabb, hogy gyakrabban szakítsuk meg a székben töltött időt: bármilyen egyszerűnek hangzik, már az is komoly előnyökkel járhat, ha időről időre felállunk és nyújtózkodunk egyet – vagy készítünk magunknak egy csésze teát.
Amennyiben szeretnél többet megtudni a témáról, ezt a három könyvet ajánljuk:
Dr. Kelly Starrett: Asztalhoz kötve
Mindenki tudja, hogy a tartós ülés károsan hat az egészségünkre. A közelmúltban végzett tanulmányok eredményei szerint a túl sok ülés számos betegség kialakulásában szerepet játszhat, az elhízástól a cukorbetegségen át a depresszióig, sőt akár a rák kifejlődéséhez is hozzájárulhat.
Korszakalkotó könyvében az elismert gyógytornász-fizioterapeuta, a New York Times és a Wall Street Journal sikerlistáján egyaránt szereplő szerző, Dr. Kelly Starrett részletes túlélési tervet állít fel székközpontú társadalmunk ücsörgő polgárai számára az ülés negatív hatásai ellen. Kreatív kézikönyve megoldásokat kínál az ülve töltött idő csökkentésére, valamint olyan stratégiákat javasol, amelyekkel az életminőségedet javító, dinamikus, aktív munkaállomássá alakíthatod az íróasztalodat.
Akár a munkahelyi, akár a szabadidős teljesítményedet szeretnéd maximalizálni, akár fogyni szeretnél vagy csupán fájdalommentesen élni, az Asztalhoz kötve mindenképpen jó választás, mely az íróasztal okozta, sokakat érintő problémák forradalmi gyógymódját kínálja.
Rebecca Seal: Hogyan dolgozzunk otthonról?
Egyre többen dolgozunk otthonról, ez pedig sokunknak mindennapos kihívást jelent. Számtalan buktatóval kell megküzdenünk – ilyenek az időbeosztás és a megfelelő munkakörnyezet kialakítása, az összpontosítás, a kapcsolattartás vagy önmagunk motiválásának nehézségei, valamint a magányosság, esetleg az állandó szorongás érzése.
Rebecca Seal humoros és olvasmányos könyvében tudományos kutatások és rutinos egyedül dolgozó beszámolói alapján körbejárja, hogyan hat agyunkra, munkavégzésünkre és jóllétünkre, hogy nem irodai keretek között és nem mások társaságában dolgozunk. Praktikus tanácsai segítségével fejleszthetjük lelki rugalmasságunkat, hatékonyabbak lehetünk, és megtalálhatjuk munka és magánélet egyensúlyát.
James Davies: Test
A legkeresettebb önsegítő útmutató, ami minden tippet és trükköt tartalmaz, amelyekre szükséged lehet a gyógyuláshoz, a felépüléshez, és egészséged helyreállításáho.
Fejfájás, nyakmerevség, vállproblémák, teniszkönyök, alagútszindróma, ízületiporc-kopás – csak néhány a Testben taglalt problémák közül. Sunday Times-bestseller könyvében James Davies minden szervet megvizsgál tetőtől talpig, ismerteti a leggyakrabban előforduló problémákat és sérüléseket, és ezekre nyújt egyszerű, fájdalomenyhítő gyakorlatokat és terápiás javaslatokat.
Nyitókép: Andrea Piacquadio / Pexels
(BBC)