A delfineken bombák és aknák okozta égési sérülések, fertőző betegségek és többnapos éhezés nyomai láthatók. De hogyan éltek az előző korok állatai a háborúk alatt? Könyvek hírek mellé.
Egy vezető ukrán szakértő szerint szokatlanul sok, legalább 3000 delfin pusztult el a Fekete-tengerben a háború kezdete óta a szonártechnika alkalmazása és a robbanások miatt, amik megzavarják a tengeri emlősök érzékeny navigációs rendszerét, így azok nem tudnak elég halat elejteni, és legyengülve hajlamosabbá válnak a fertőző betegségekre.
Ivan Ruszev, a dél-ukrajnai Tuzlovi Limánok Nemzeti Park (a Dunától a Dnyeszterig terjedő, Fekete-tengerbe ömlő folyók torkolatvidékét magában foglaló természetvédelmi terület) kutatási igazgatója főleg a román és a bolgár tengerparton talált delfintetemekre alapozta a számítását. A szokatlanul nagy számban elpusztult delfineken bombák és aknák okozta égési sérülések, fertőző betegségek és többnapos éhezés nyomai láthatók – írta a kutató, aki arra kérte a tenger mentén élő embereket, hogy jelentsenek minden elpusztult állatot.
Aggódik az egyre több elpusztult delfin miatt a Török Tengeri Kutatási Alapítvány is, ami szerint a háború „pusztító hatással” van a tengeri ökoszisztémára. Az alapítvány szerint a háború máris „biodiverzitási válságot” okozott, többek között kipusztítva a veszélyeztetett vörös algát és tengeri harci övezetté változtatva a halak és delfinek táplálkozási helyét.
A háború előtt egy nemzetközi kutatócsoport 253 ezerre becsülte a Fekete-tengerben élő delfinek számát – írta MTI.
A háború, a természeti vagy az ember okozta katasztrófák egyik legnagyobb kárvallottjai mindig az állatok. Elég lehet a csernobili atomkatasztrófára gondolnunk, amikor a robbanás következtében az atomerőmű 30 km-es környezete oly mértékig szennyeződött nukleáris hulladékkal, hogy teljesen lakhatatlanná vált és megtizedelte terület állatvilágát. Másrészt azonban az evakuált városban hátramaradt háziállatokat (főleg a kihalt utcákon kóborló kutyákat) az ukrán hadsereg katonáinak kellett kilőnie – az HBO Csernobil című minisorozatában egy egész részt szenteltek ennek, és a sorozat egyik szakértőjeként is működő Andrew Leatherbarrow azonos című könyvében is meghatározó momentum ez.
A magyar irodalomban is találhatunk példát arra, milyen a háború egy – akkor éppen kipusztulás szélén álló veszélyeztetett állatfaj – történetén keresztül. Fekete István Hújának története éppúgy egy háború előterében játszódik, ahogyan ma telnek hétköznapjaink az ukrajnai háború árnyékában.
Nem maradhat ki a felsorolásból Douglas Adams ötrészes trilógiájának negyedik kötete sem. Ugyan nem közvetlenül a delfinekre fókuszál, de mégis nagyon témába vág. És mégcsak nem is az azóta szállóigévé vált címe miatt, amivel a delfinek leléptek az elpusztításra ítélt Földről - hanem amiatt, hogy amikor a főhős visszatér a bolygóra, az már a korábban elpusztított Föld egy új változata. Az új Föld születését pedig delfinek intézték el a Mentsük meg az embereket akciójuk keretében.