A csimpánzok tényleg képesek gyógyítani magukat?
hhz

A csimpánzok tényleg képesek gyógyítani magukat?

Egy kutatócsoport megfigyelte, hogy a beteg csimpánzok tudatosan olyan növényeket esznek, melyek segíthetik a gyógyulásukat. Könyvek hírek mellé. 

Az erdő sok minden lehet: élőhely, szentély, félelmetes helyszín egy gyerekkönyvben – vagy éppen a csimpánzok gyógyszertára. Egy frissen megjelent kutatás megerősíti azt a régi sejtést, hogy a csimpánzok a körülöttük megtalálható növények segítségével gyógyítják magukat. A cikkben két könyvet is ajánlunk emberekről és emberszabásúakról.

Nyolc hónap a csimpánzokkal

A tanulmány megírásához a kutatócsoport tagjai nyolc hónapon keresztül követtek két csimpánzcsoportot az ugandai Budongo-erdőben. Feljegyezték, hogy mit ettek, illetve, hogy volt-e valamilyen betegségük – ez utóbbit a széklet és a vizelet vizsgálatával, valamint a sebek megfigyelésével állapították meg.

Ezután a biológusok összegyűjtöttek 13 növényfajtát, amit a beteg csimpánzok ettek. Mint kiderült,

a növényeknek nem volt magas tápértékük, ugyanakkor gyógyító hatással rendelkeztek.

A kivonatok tanulmányozása során a csoport megállapította, hogy 88 százalékuk megakadályozta a baktériumok növekedését, és 33 százalékuknak gyulladáscsökkentő hatása volt.

Gyógyszerek az erdőben

A kutatók két olyan esetet is említettek, amely valószínűsíti, hogy a csimpánzok tudatosan választották a gyógyhatású növényeket. Egy alkalommal egy sérült kezű csimpánz különvált a csoportjától, hogy néhány méterrel arrébb megkeresse a Christella parasitica nevű páfrányt – 30 évnyi megfigyelés alatt csak egyetlen másik alkalommal fordult elő, hogy egy csimpánz ezt a növényt ette.

A növény vizsgálatakor kiderült, hogy „feltűnően magas gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik”, így enyhíthette a kéz duzzadását és a gyulladással járó fájdalmakat – írják.  

Egy hasmenéssel és galandféreggel küzdő csimpánz pedig elhagyta az otthonát, hogy felkeresse az erdő azon területét, ahol sok tejnedvű fa (Alstonia boonei) nőtt.

A beteg csimpánz ott összegyűjtötte és megrágta a fa lehullott ágait,

amelyekről a tudósok később megállapították, hogy „magas antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása van”.

Legközelebbi rokonaink

A kutatás ugyan nem bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy a csimpánzok tudatosan cselekedtek, de „határozottan megerősíti” hosszú évek megfigyeléseit. Emellett pedig bővíti tudásanyagunkat az állatokról, amelyek fejlődése mindössze 6-8 millió évvel ezelőtt vált el a miénktől.

Ráadásul az sem kizárható, hogy a csimpánzok megfigyelése

hozzásegíthet minket olyan gyógynövények felfedezéséhez, melyek az emberi egészségre is jótékony hatással lehetnek.

„Képtelenség minden egyes növényt megvizsgálni az erdőben. Úgyhogy mi lenne, ha azokra fókuszálnánk, amiket a csimpánzok használnak?” – vetette fel Elodie Freymann, az Oxfordi Egyetem primatológusa és a kutatás vezetője.

Nem csak a csimpánzok

Más állatokkal kapcsolatban is felmerült már a gyanú, hogy tudatosan gyógyítják magukat. 2022 júniusában egy szumátrai gorilla egy gyógynövénnyel ápolta sérülését – ráadásul nemcsak, hogy megette a szárakat és gyökeret, hanem a sebre kente a növény levét is.

A delfineket többször is megfigyelték, ahogy antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező korallokhoz és tengeri szivacsokhoz dörzsölik magukat, és lehet, hogy gerinctelenek segítségével előzik meg a bőrfertőzéseket.

A barnamedvék olyan fákhoz dörzsölik a hátukat, amelyek gomba- és parazitaellenes anyagot tartalmaznak,

és így távol tartják a kullancsokat, míg a túzok növényekkel védekezik a párzás útján terjedő fertőzések ellen.

Egyelőre nem világos, hogy a csimpánzok – illetve más állatfajok – mi alapján azonosítják be a gyógynövényeket. John Arnason, az Ottawai Egyetem etnofarmakológusa szerint lehetséges, hogy az emberekhez hasonlóan megfigyelések és kísérletezgetések során szerezték meg az információt, amit aztán továbbadtak utódaiknak.

Ha szeretnél többet megtudni a csimpánzokról – és az emberekről, akik a legtöbbet tudnak róluk –, ezt a két könyvet ajánljuk:

Kovács Zsolt: Rokonok vagyunk

kovács zsolt
Rokonok vagyunk – Történetek csimpánzokról
Dénes Natur Műhely, 2023, 199 oldal

A Dr. Jane Goodall ajánlásával megjelenő kötet a magyar állatkertekben élő csimpánzok történetét meséli el. Egyszerre ismeretterjesztő és szórakoztató könyv, amelyben a szerző nemcsak az állatkerti, hanem a vadon élő csimpánzok életét is bemutatja.

A Rokonok vagyunk emellett emléket állít azoknak a csimpánzoknak, amelyek az elmúlt bő 100 esztendőben állatkertjeinket lakták – így helyet kapnak az oldalakon az olyan „hírességek” is, mint a veszprémi állatkert egykori lakója, Böbe. A történetekből világosan látszik, hogy legközelebbi rokonunk sokkal intelligensebb, mondhatni okosabb annál, mint azt a legtöbben gondolják.

Jane Goodall, Douglas Abrams: A remény könyve

Jane Goodall, douglas abrams
A remény könyve – Túlélési útmutató veszélyeztetett bolygónk számára
Ford. N. Kiss Zsuzsa, Central, 2022, 255 oldal

Jane Goodall világhírű természettudós több mint fél évszázada emeli fel szavát bolygónkért. Fiatalkorában csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseket, a 90. életévéhez közeledve pedig fáradhatatlan környezetvédő munkájával vállal szerepet egy szebb, reménytelibb világ mellett elkötelezett nemzedék felnevelésében.

A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite. A könyv társszerzőjével, Douglas Abramsszel folytatott beszélgetései felelevenítik utazásai és aktivista tevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást. 

Nyitókép: Wikimédia

(Smithsonian)