Az erdő sok minden lehet: élőhely, szentély, félelmetes helyszín egy gyerekkönyvben – vagy éppen a csimpánzok gyógyszertára. Egy frissen megjelent kutatás megerősíti azt a régi sejtést, hogy a csimpánzok a körülöttük megtalálható növények segítségével gyógyítják magukat. A cikkben két könyvet is ajánlunk emberekről és emberszabásúakról.
Nyolc hónap a csimpánzokkal
A tanulmány megírásához a kutatócsoport tagjai nyolc hónapon keresztül követtek két csimpánzcsoportot az ugandai Budongo-erdőben. Feljegyezték, hogy mit ettek, illetve, hogy volt-e valamilyen betegségük – ez utóbbit a széklet és a vizelet vizsgálatával, valamint a sebek megfigyelésével állapították meg.
Ezután a biológusok összegyűjtöttek 13 növényfajtát, amit a beteg csimpánzok ettek. Mint kiderült,
a növényeknek nem volt magas tápértékük, ugyanakkor gyógyító hatással rendelkeztek.
A kivonatok tanulmányozása során a csoport megállapította, hogy 88 százalékuk megakadályozta a baktériumok növekedését, és 33 százalékuknak gyulladáscsökkentő hatása volt.
Gyógyszerek az erdőben
A kutatók két olyan esetet is említettek, amely valószínűsíti, hogy a csimpánzok tudatosan választották a gyógyhatású növényeket. Egy alkalommal egy sérült kezű csimpánz különvált a csoportjától, hogy néhány méterrel arrébb megkeresse a Christella parasitica nevű páfrányt – 30 évnyi megfigyelés alatt csak egyetlen másik alkalommal fordult elő, hogy egy csimpánz ezt a növényt ette.
A növény vizsgálatakor kiderült, hogy „feltűnően magas gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik”, így enyhíthette a kéz duzzadását és a gyulladással járó fájdalmakat – írják.
Egy hasmenéssel és galandféreggel küzdő csimpánz pedig elhagyta az otthonát, hogy felkeresse az erdő azon területét, ahol sok tejnedvű fa (Alstonia boonei) nőtt.
A beteg csimpánz ott összegyűjtötte és megrágta a fa lehullott ágait,
amelyekről a tudósok később megállapították, hogy „magas antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása van”.
Legközelebbi rokonaink
A kutatás ugyan nem bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy a csimpánzok tudatosan cselekedtek, de „határozottan megerősíti” hosszú évek megfigyeléseit. Emellett pedig bővíti tudásanyagunkat az állatokról, amelyek fejlődése mindössze 6-8 millió évvel ezelőtt vált el a miénktől.
Ráadásul az sem kizárható, hogy a csimpánzok megfigyelése
hozzásegíthet minket olyan gyógynövények felfedezéséhez, melyek az emberi egészségre is jótékony hatással lehetnek.
„Képtelenség minden egyes növényt megvizsgálni az erdőben. Úgyhogy mi lenne, ha azokra fókuszálnánk, amiket a csimpánzok használnak?” – vetette fel Elodie Freymann, az Oxfordi Egyetem primatológusa és a kutatás vezetője.
Nem csak a csimpánzok
Más állatokkal kapcsolatban is felmerült már a gyanú, hogy tudatosan gyógyítják magukat. 2022 júniusában egy szumátrai gorilla egy gyógynövénnyel ápolta sérülését – ráadásul nemcsak, hogy megette a szárakat és gyökeret, hanem a sebre kente a növény levét is.
A delfineket többször is megfigyelték, ahogy antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező korallokhoz és tengeri szivacsokhoz dörzsölik magukat, és lehet, hogy gerinctelenek segítségével előzik meg a bőrfertőzéseket.
A barnamedvék olyan fákhoz dörzsölik a hátukat, amelyek gomba- és parazitaellenes anyagot tartalmaznak,
és így távol tartják a kullancsokat, míg a túzok növényekkel védekezik a párzás útján terjedő fertőzések ellen.
Egyelőre nem világos, hogy a csimpánzok – illetve más állatfajok – mi alapján azonosítják be a gyógynövényeket. John Arnason, az Ottawai Egyetem etnofarmakológusa szerint lehetséges, hogy az emberekhez hasonlóan megfigyelések és kísérletezgetések során szerezték meg az információt, amit aztán továbbadtak utódaiknak.
Ha szeretnél többet megtudni a csimpánzokról – és az emberekről, akik a legtöbbet tudnak róluk –, ezt a két könyvet ajánljuk:
Kovács Zsolt: Rokonok vagyunk
A Dr. Jane Goodall ajánlásával megjelenő kötet a magyar állatkertekben élő csimpánzok történetét meséli el. Egyszerre ismeretterjesztő és szórakoztató könyv, amelyben a szerző nemcsak az állatkerti, hanem a vadon élő csimpánzok életét is bemutatja.
A Rokonok vagyunk emellett emléket állít azoknak a csimpánzoknak, amelyek az elmúlt bő 100 esztendőben állatkertjeinket lakták – így helyet kapnak az oldalakon az olyan „hírességek” is, mint a veszprémi állatkert egykori lakója, Böbe. A történetekből világosan látszik, hogy legközelebbi rokonunk sokkal intelligensebb, mondhatni okosabb annál, mint azt a legtöbben gondolják.
Jane Goodall, Douglas Abrams: A remény könyve
Jane Goodall világhírű természettudós több mint fél évszázada emeli fel szavát bolygónkért. Fiatalkorában csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseket, a 90. életévéhez közeledve pedig fáradhatatlan környezetvédő munkájával vállal szerepet egy szebb, reménytelibb világ mellett elkötelezett nemzedék felnevelésében.
A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite. A könyv társszerzőjével, Douglas Abramsszel folytatott beszélgetései felelevenítik utazásai és aktivista tevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást.
Nyitókép: Wikimédia