Az már a tavaly őszi Margón is kiderült, hogy Varró Dániel mindegyik mesekönyvét valamelyik kisfiának ajánlja, a címszereplő kisördögben pedig ezúttal a középső Varró-fiút, Jancsit üdvözölhetjük. Innentől kezdve sejteni lehet, hogy a verses mese sok ismerős alaphelyzetet hordoz, és ebben már maga a felütés is megerősíthet minket: Csütörtökék ugyanis – a Varró-gyerekekhez hasonlóan – hárman vannak testvérek, a kisördög bátyját a mesében Bezzegnek, az öccsét pedig Sátinak hívják. Eltekintve attól, hogy ördögök, a mindennapjaik szinte ugyanúgy telnek, mint bármelyik kisgyerekes háztartásban: a reggel káosszal és kapkodással indul, az ördögfiókák folyamatosan feszegetik a határaikat („Mehetek a seprűdön? – kérdezi Csütörtök. /– Bámulnák a baglyok, ahogy cikázok meg pörgök!”), és a tesóféltékenység sem idegen tőlük („Anyu, hol az ostor? (…) Amivel a négymérföldes csizmácskámra csapnék? / Bezzegé mért hétmérföldes? Az enyém meg csak négy?”).
Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög, ill.: Agócs Írisz
Jelenkor Kiadó, 2019, 48 oldal, 2499 HUF
A mesekönyv összesen két történetet tartalmaz, de mindkettőben közös, hogy erősen merít a magyar hiedelemvilágból. Ott van rögtön az első mesében szereplő ördöngös molnár (alakját a mondák féregűzőként, patkányküldőként őrzik): őt hívja az ördögfiókák anyja, Anyubanya, amikor az ördöglakban túlságosan elszaporodnak a rágcsálók. De nem ő az egyetlen mesebeli alak, hiszen, ha csak villanásnyi időre, de olyan figurák is felbukkannak a történetben, mint a prikulics, a villő, a markoláb, a mitke vagy a mókár. Ez volt az a pont, amikor muszáj volt utánanéznem, hogy jó-jó, de pontosan mik is ezek? Nem lövöm le a poént, mindenki keressen utána, mert elég jó móka, a lényeg viszont, hogy ezek a mondabeli lények legalább olyan izgalmasak, mint az előző kötet északi karakterei. Varró ráadásul abban is hű maradt A szomjas troll koncepciójához, hogy ebben a mesekönyvben is megszelídítette, és kimondottan gyerekkompatibilissé tette az egyébként ijesztő lényeket. Ehhez persze rengeteget hozzátesznek Agócs Írisz kedves és kerekded rajzai, és az ő képi világának hála még a kis rémfarkas is szerethetőnek tűnik.
Akárcsak a markoláb, amely a második történetben – ahogy egyébként a palóc néphit is tartja – megeszi a holdat, de ez a kis rém annyira jó fej, hogy amikor Csütörtök megkéri, a darabkákat visszaköpdösi az égre. A két kicsi pedig, mi mást tenne, minthogy a fognyomok mentén végül összeilleszti a kirakós darabjait és megint kirakja a holdat. Varrónál tehát nagyon szépen összesimul a régi és az új, így teljesen természetes, hogy a markolábgyerek az ördöggel puzzle-zik. Senki sem akad fenn rajta. Maga a szöveg is egy jó kis puzzle, hiszen Varró verses meséje tele van olyan utalásokkal, melyek az ovis mondókákból ismerősek lehetnek – elég, ha a kukorékoló kakasra, a kévét pakoló bolhára vagy a három tarka macskára gondolunk. Természetesen ez a szöveg sem nélkülözi a Varrónál már megszokott kikacsintásokat, így garantáltan minden gyerek értékelni fogja az anyuka vasorrára hűtőmágneseket pakoló ördöggyerek csínytevéseit.
Mi az U18? Új rovatot indítottunk, amely kimondottan a 18 év alattiakra fókuszál. A rovatban elsősorban gyerek- és ifjúsági irodalmi könyveket fogunk bemutatni, de tervezzük, hogy időről időre olyan könyveket is beemelünk, melyeket a kiadójuk alapvetően a felnőtt olvasóközönségnek szánt, az adott kötet témája, érzékenysége miatt azonban a fiatalabb olvasók is bátran a kezükbe vehetik. A rovat eddigi cikkeit itt találjátok!
A Csütörtök, a kisördögöt életkorban talán egy kicsit lejjebb kalibrálták az alkotók, mint A szomjas trollt, és a benne szereplő élethelyzetek, a mondókákból ismerős figurák vagy akár az inverz számláló miatt (amikor is a molnár ténykedésének köszönhetően fokozatosan csökken a pockok száma) elsősorban az ovis korosztály lehet a célcsoport, de pont a nyelvi játékok és fejtörők miatt (lásd: mi az ördög az a mókár?) a nagyobb gyerekeknek, de még a felolvasó felnőtteknek is lesz min törni a fejüket.