Genetikusból írónő lett Ljudmila Ulickaja

boaz | 2009. április 20. |

 

Az idei Könyvfesztivál díszvendége már rég nem ismeretlen a magyar olvasóközönség számára. Kevés olyan orosz író van manapság, aki ismertségével vetekedhet, ez pedig nem kis szó, hiszen rengetek kiváló művészt utasít maga mögé. Ám nem mindig volt ez így, Ulickaja ugyanis sokáig szerepelt a jól ismert tiltólistán, ami számtalan szovjet tollforgató kezét megbilincselte.

Az írónő, aki eredeti szakmája szerint genetikus, mozgalmas pályát tudhat a háta mögött. Mivel genetikai kutatásaihoz nem kapott elég támogatást, hamar elhagyta a tudományos pályát, s ezt követően kezdett az irodalommal, az írással foglalkozni. Három évig dolgozott a Zsidó Színház irodalmi vezetőjeként, forgatókönyvei alapján két filmet is készítettek, szamizdatterjesztés miatt azonban műveit jó ideig nem publikálhatta, így a 70-es évektől írásai külföldi lapokban jelentek meg. A jég 1992-ben tört meg, amikor a Novij Mir közölte Szonyecska című kisregényét, melyet Oroszországban Booker-díjra jelöltek, Franciaországban és Olaszországban pedig rangos irodalmi díjakban részesült. Karrierje azóta töretlenül ível felfelé.

A Médea és gyermekei (1996) megjelenése után 1997-ben ismét jelölték a Booker-díjra, és bár ekkor még nem részesült az elismerésben, a mű mégis meghozta számára a világhírt, emellett végképp megalapozta az írónő egyedi stílusát is. A történetet, mely egy krími görög asszonyról és családjáról, boldogságukról és boldogtalanságukról, elszigetelt magányukról és bonyolult kapcsolataikról szól, kivételesen bensőséges hangulata és mély embersége kiemeli az családregények sorából. Szokatlanul intim és finoman árnyalt elbeszélés ez, mely kapcsolatot teremt az elszigetelt generációk, kultúrák közt, és teszi ezt mindenféle erőltetettség nélkül, anélkül, hogy megpróbálna álszent tanulságokat leerőltetni az olvasó torkán.

Olvass bele a Daniel Stein, a tolmácsba

Kritika a Kukockij esetei című könyvről

Olvass bele a Kukockij eseteiből

 

1999-ben jelent meg a Vidám temetés, ami címével ellentétben korántsem nevezhető könnyed darabnak. Az emigrációban élő orosz közösség központi alakja meghalni készül, felesége, szeretői és barátai körében, akik amellett, hogy igyekeznek megszépíteni azt a kevés időt, ami még maradt a férfinak; saját életüket is kénytelenek átgondolni, átértékelni. Ulickaja következő regénye, a 2001-ben napvilágot látott Kukockij esetei nem aratott osztatlan sikert a kritikusok körében, akik szemére vetették családregény és metafizika határainak túlzott és önkényes összevonását. Hiába az ítészek fanyalgása, az olvasók körében egyértelmű sikert aratott a regény, s ezzel a művével Ulickaja bebetonozta helyét a kortárs orosz irodalomban.

A Kukockij esetei a XX. század kíméletlenül hiteles tablója, mely finom utalásokkal átszőtt családtörténetbe ágyazva mutatja be a diktatúra anomáliáit. Ezért a regényért az írónő végre megkapta a Booker-díjat is. 2003-ban jelent meg az Életművésznők, mely előző regényéhez hasonlóan hatalmas sikert aratott. A mű egy olyan nőről szól, aki más nők élettörténetén keresztül próbálja megismerni önmagát, megtalálni helyét a világban. Sorsa, hogy végighallgassa ezeket a történeteket, melyeket kéretlenül tárnak elé a közelébe vetődő nők, akikben néha csalódnia kell, néha pedig segíteni rajtuk, ám végül mégis ő az, aki a legnagyobb segítségre szorul. Következő regénye, az Odaadó hívetek, Surik ugyanebben az évben került a polcokra. Egy olyan fiú története, akinek életcélja az, hogy a körülötte élő nők sorsát megkönnyítse, szebbé tegye. Mindezt olyan alázattal és feltétel nélküli szeretettel teszi, ami már-már hihetetlennek hat a mai világban, történet mégsem válik sablonossá, köszönhetően annak a kivételesen bensőséges hangnak, mely Ulickaja sajátja.

Ljudmila Ulickaja kétségkívül a kortárs orosz irodalom egyik legeredetibb alakja. Gyakran mondják róla, hogy igazi „női író”, aki csak nőkről és csak nőknek ír, ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Munkásságát áthatja az emberek sorsa iránti érzékenység, a napjainkban ritka fogékonyság az emberek közti kapcsolatok helyes értelmezésére és ábrázolására. Hősei ízig-vérig létező, gondolkodó és érző alakok, akiknek van még mit mondaniuk a saját létükkel kapcsolatban. Genetikus múltját sem tudja megtagadni, hiszen az élet csodája áthatja minden írását, az emberi test esendő és egyben kivételesen összetett egységének tabuk nélküli ábrázolása az írónő egyik legnagyobb erőssége. A Médea és gyermekei egy olyan népcsoport történetét is megjeleníti, aki a hatalmas Oroszországban gyakran nem találják a helyüket, feleslegessé, nemkívánatossá váltak saját lakhelyükön. Ulickaja hitelesen képes ábrázolni ezt az érzést, hiszen ő maga is átélte az evakuálás rémségeit gyerekkorában, ám továbbra is fogékony maradt az elnyomott, kisebbségben élő közösségek sorsa iránt. Felnőtteknek szóló művei mellett az elmúlt néhány évben meséi is jelentek meg, melyek szintén nagy elismerésben részesültek hazájában (nálunk sajnos még nem jelentek meg), férje pedig, akit legfontosabb kritikusának is nevez, elismert festőművész, jó néhány könyvének borítójához készített illusztrációt. Műveit több mint húsz nyelvre fordították már le, és az egész világon, de főként Nyugat-Európában az orosz irodalom legismertebb alakjának számít. Az idei Könyvfesztivál előtti hetekben pedig végre hazánkban is megjelenik 2006-os regénye, a Daniel Stein, tolmács.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!