Körbepitykázni a világot

-czky- | 2007. május 31. |

Cserna-Szabó András – Darida Benedek: Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan. A macskajaj regénye 52 recepttel, Pécs, 2007, Alexandra.

Cserna-Szabóról eddig is tudtuk, hogy nem egy szívbajos típus. Noch dazu: nem is gyomorbajos. Bevallom, eleinte kétkedéssel fogadtam gasztrozófiai alapvetéseit, pontosabban ezek megalapozottságát és komolyságát, de annyit beszélt és írt erről azóta – és olyan jól és hitelesen, - hogy nem tudom nem komolyan venni. És nem is akarom. Érzek ugyanis a gyomornedvek mögött egy másik testfolyadékot is: a vért. Cserna-Szabó gasztrozófiája – könnyedsége látszatának minden dacára – vérre megy.

Talán tapintatlanság volt, hogy a bevezetőben kizárólag Cserna-Szabóról írtam, hiszen az új, könyvheti kötetet (Jaj a legyőzötteknek) ketten jegyzik: Darida Benedek és ő. Daridáról nem tudok semmit, egyetlen képet láttam róla a borítón, sört iszik rajta, szépen issza. A könyv alapján viszont annyi mindenképp kiderült róla számomra, hogy méltó szerzőtárs. Van stílusa.

A Jaj a legyőzötteknek hiánypótló könyv a magyar és a nemzetközi piacon egyaránt. Azt is megkockáztatom, hogy műfajteremtő. Egy másnapos szakácskönyv, történetekkel megspékelve. Csak azon csodálkozom, hogy a tízmillió alkoholista hazájában ez hogyhogy nem jutott még eszébe senkinek? Mindegy, a könyv azt (is) bizonyítja, hogy sose késő.

Cserna és Darida alaposan felkutatott mindent és mindenkit a magyar, illetve a világirodalomban, amiből és akiktől a másnaposságról bármit meg lehet tudni. Gyönyörű a Hemingwayről, a Weöresről és Adyról, illetve a Kafkáról szóló fejezet. Ismeretterjesztés és humor, pletyka és valóság jóarányú keveréke mindegyik írás.

Két kritikai megjegyzést tennék a könyvvel kapcsolatban. Az egyik, hogy a Rabelais-ről szóló fejezet (Minden szomjas) stilisztikailag elveti a sulykot, és emiatt abszolút kilóg a kötet világából. Rossz értelemben vett kamaszos hév és hetykeség érződik szinte mindegyik mondatán. A másik, talán még fontosabb megjegyzés: a könyv egészét tekintve, úgy vélem, a kevesebb több lett volna. Itt arra gondolok, hogy a receptek leírásában és azok elkészítési útmutatójában már soknak és erőltetettnek érzem a humort. A könyv második felében már el sem olvastam őket. Egy esetleges (és remélt) második kiadás esetén érdemes lenne újragondolni ezt.

A kötet előszavában azt írják a szerzők, hogy a katzenjammerra mind a mai napig nincs tökéletes orvosság, csupán többé vagy kevésbé sikeres gyógymódok vannak. Üzenem nekik, hogy: van. A Jaj a legyőzötteknek test és lélek minden másnapos sebét – fájdalom nélkül és tökéletesen – begyógyítja.

Babiczky Tibor

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók