Az írók mindig is felhasználták egymás ötleteit, műveit, sőt nem egy mai mű ókori, középkori történeteket, alkotásokat dolgoz fel (pl.: Szabó Magda: A pillanat, Tom Stoppard: Rosenrcantz és Guildenstern halott, John Updike: Gertrud és Claudius). De az ilyesmi nemcsak a profiknak, hanem amatőr íróknak, önkifejezésre vágyó kamaszoknak is eszébe jut. Az ő kezük alól kikerülő műveket hívják fanfictionnek, azaz rajongói fikciónak, rövidebb, elterjedt nevén fanficnek.
Az angol nyelvű kiadásról írt korábbi kritikáinkat itt olvashatja: Halálosztó Rowling, Hullanak mint a kibaszott legyek (spoileres verzió), a könyvesblog összes posztja Harry Potterrről
A fanfic fő jellemzője az, hogy az alkotója egy mai művet – nem csak regényt, lehet filmnek, sorozatnak, animének, játéknak és képregénynek is fanficje – gondol tovább, tehát a fanfic hivatalos megjelenése jogi akadályokba ütközne, internetes publikálása azonban (a megfelelő kikötések megtétele után) nem jogellenes. Kivéve, ha a szerző kifejezetten tiltakozik a műfaj ellen, ahogy például Anne Rice teszi.
Jelenleg a Harry Potter univerzuma a legnépszerűbb fanficíró körökben (a legnagyobb gyűjtőoldalon, a www.fanfiction.net-en, amelyen húsz nyelven publikálnak Harry Potter-történeteket, köztük oroszul, japánul és kínaiul is, jelenleg több mint 340 ezer történet olvasható, de egyáltalán nem minden író publikál itt, tehát ennél jóval több Harry Potterhez kapcsolódó történetet lehet a neten találni), a két magyar gyűjtőoldalon, a Lumoson és a Merengőn pedig 2-2000 magyar nyelvű alternatív Harry Potter-történet érhető el.
A fanficírás alapvetően női műfaj. Természetesen vannak fiúk, férfiak, akik írnak fanficeket, de ők jóindulatú becslés szerint is legfeljebb az alkotók egynegyedét teszik ki. Az életkor már kevéssé meghatározható. Sok gyerek és tinédzser használja önkifejezésre, virtuális játékra a fanficírást, de sok felnőtt is próbálgatja ezen keresztül önmagát, csiszolgatja a stílusát. Nem egy felnőtt fanficszerző akar írni saját regényt is, és van, akinek már jelent is meg műve. (Az egyik – ha nem a – legismertebb magyar fanficírónak, Enahmának az elmúlt karácsony előtt adták ki négyrészes regényfolyamának első kötetét, a Csodaidőket.) Természetesen az alkotóknak saját közösségeik vannak, rengeteg – többnyire angol – szakkifejezéssel. Fórumokon társalognak, "kihívásokat" fogalmaznak meg (azaz pályázatot hirdetnek, amihez megszabják a megírandó mű néhány alapvető tulajdonságát, szereplőket, egy-egy kulcsmondatot stb.). Ezek lehetnek versenyek, vagy adhatnak csak ötleteket, hogy megmozgassák az írni vágyók fantáziáját.
A Harry Potter és a Hősök Krónikájához egy olvasó (Édua) és az író által készített borítótervek
A műfajok, sémák, témák éppen olyan sokszínűek, mint a valódi írók műveiben. A romantikustól a horrorisztikusig, az eredeti műhöz nagyon passzoló, hasonlítótól a teljesen elrugaszkodottig mindenféle előkerülhet. Mivel a Harry Potter többkötetes történet, természetes, hogy rengeteg alternatív befejezés található az interneten. Ezek közül nem egy közkézen forgott a hetedik kötet angol nyelvű (2007. júliusi) megjelenése előtt, és sokan el is hitték, hogy a kiszivárgott valódi mű kalózfordításával van dolguk. Ilyen volt a történet, melynek néhány olvasója felháborodását fejezte ki, amiért Rowling ilyen rendhagyóan fejezte be történetét (és alakította benne Neville és Harry szerepét), és amely a világtörténelem különleges magyarázatára építette fel az alternatív hetedik kötetet – a Harry Potter és a Hősök Krónikája. És ilyen volt az a fanfic is, amelyben Voldemort új horcruxot hoz létre a Roxfortból, így megölni sem tudják, amíg nem rombolják le a varázslóiskolát – a Harry Potter és a Varázslók Háborúja, valamint egy két szerző által közösen írt, és azóta egy teljes folytatással is megfejelt Harry Potter és a lélekhurcolók is, amelyben a végső harcban Harry és Voldemort lelke testet cserél.
De nem csak a hetedik kötetek végére kerülhet a leszámolás Harry és Voldemort között. Az ókori isteneket is bevonó Ha a sors is úgy akarja című történetben jóval a roxforti évek után járunk. Itt Voldemorttól elveszik a varázserejét, majd mugliként örök életre kárhoztatják. A hatodik évben játszódó Változások-ban Harry rájön, hogy rengeteg kedves pillanatot köszönhet Voldemortnak, és az emiatt érzett hála révén képes végezni vele. A Happy days in the Hell (Boldog napok a pokolban) trilógia, melyet eredetileg angolul írt meg magyar szerzője (a már említett Enahma), a negyedik kötet után kezdődik, a végén Harry összeköti lelkét Voldemortéval, hogy a sötét mágus által hívott dementor mindkettőjük lelkét kiszippantsa. Az alternatív befejezésekben kifejezetten ritka, hogy a szerzők megöljék Harryt, vagy akár csak ne (majdnem) tökéletes happy enddel álljanak elő.
Annál gyakoribb azonban, hogy az eredeti könyvek halálos ellenségeit barátkoztassák össze az alkotók. Piton és Harry a legkedveltebb, köztük kialakulhat barátság, mentor-tanítvány viszony, mint a már említett Változásokban. Apa-fiú kapcsolat örökbefogadás révén (a legkedveltebb ilyen történet, az angol nyelvű A year like none other (Egy páratlan év) csaknem száz fejezetes és több mint ezer Word-oldalas, és 2005 májusa óta folyamatosan fordítják magyarra. Vagy valamilyen titokra derül fény, és így kerülnek apa-fiú viszonyba (a Salvador Benevolus című történetben Harry egy olyan világba keveredik ahol ő Piton fia). És nem ritka az sem, hogy Harry és Piton között szerelmi viszony alakul ki.
A fanficek között ugyanis rengeteg a romantikus történet, és legalább annyi – ha nem több – szól két férfi vagy fiú kapcsolatáról (szakkifejezés is született erre: slash), mint amennyi fiú-lány, féri-nő viszonyokról. A Piton/Harry („szakzsargoban” Snarry) és a Draco/Harry (Drarry) slashek a leggyakoribbak. Mind külföldön, mind Magyarországon léteznek Snarry vagy Drarry Olimpiák, ahol két csoportban versenyeznek az írók, minimum 10 oldal hosszúságú, befejezett, kifejezetten az olimpiára írt, kulcsszavaknak és előírásoknak megfelelő művekkel. Az olimpia ideje alatt mindennap felkerül egy történet az oldalra, és az olvasók pontozzák ezeket. A romantikus történetek gyakran erotikába hajlanak, a sima erotikus jelenetek mellett megjelennek pornóra hajazó művek, sőt, időnként kifejezetten extrém korhatáros művek is készülnek erőszakkal, állatokkal, rokonokkal fűszerezve. (Ebben a stílusban a pálmát minden bizonnyal a Piton, Sirius és egy hippogriff nevű szárnyas, lószerű állat nem túl gyengéd, viszont annál pornografikusabb viszonyáról szóló alkotás viszi.)
A fiatalabb korosztály kedvelt témája, hogy a Roxfortba felvételt nyer egy magyar, a szerző vágyképei alapján magára a szerzőre hasonlító diák is – akiből aztán persze hős válik.
A művek publikálására önállóan készített honlapok mellett a két legnagyobb, már említett magyar nyelvű fanfic-portálon, a Merengőn és a Lumos – Fanfictionön is van lehetőség. Mindkét oldalon lehet böngészni, a történeteknél megadják a szerzők a műfajt, szereplőket, korhatárt, figyelmeztetéseket (pl. slash, kínzás, nemi erőszak). Fontos tudni, hogy rengeteg történet van fent a neten, és nagyon eltérő színvonalúak. Erre érdemes felkészülni lélekben, ha az ember nekilát – vagy szakértő tanácsát kell kérni kutakodás előtt.
