Fábián Krisztina: Forgatás [Képalá]

Elfáradt. A csalódásnak nyoma sincs már, ugyanis az, hogy a sármos főszerepek maguk mögött hagyták és egyre inkább középkorú családapák, majd őszülő nagyapák szerepei találták meg, egy folyamat volt. Így elég idő állt rendelkezésére ennek feldolgozásához. 
Megöregedett, azonban lélekben örökre fiatal maradt. Bár iszonyatosan fárasztó a forgatás, az esti bulikat ki nem hagyná.  A mai munka igencsak elhúzódott. A délutáni felvételekhez már a beteg-jelmez kellékeit is fel kellett öltenie; napbarnította bőrén szinte világít a csövet rögzítő ragtapasz. Úgy kellett felragasztani, hogy kiállja a jelenetek megpróbáltatásait. Bár, őszintén szólva, sok mozgással  nem jár ez a szerep. 
Harminc perc szünet. Jól esne kocogni vagy úszni egyet. Hiába a vágy; a tapaszokat a csövekkel együtt leszedni és újraragasztani túl nagy meló lenne. Úgy érzi, hőgutát kap. A többiek már vidáman lubickolnak a tóban, kissé távolabb a forgatás helyszínétől. Hirtelen elhatározással felkapja az üresen álló rendezői széket, beleállítja a parthoz közel és beleveti magát. A víz a vádlijáig ér, gondolatai az egyik fiatalkori szerepéig. Hűsöl.