(paplancédulák)
Képtelenül hamar sötét van,
a cvíder kivilágosodásra
azonnal rányomul a szmoghomály.
Félretúrt paplan paplanon, alatta járda,
mögötte masszív üvegtábla,
nem tudni, honnan, ki felől nézve akvárium,
hogy ki tátog kinek,
pontypárbeszéd üvegen át.
*
A paploma tűzdelt, bélelt takaró, piros-fehér,
10. századi átvétel a bizánci görögből,
Árpád-kori hálózsák, se tépőzár, se cipzár,
ha kigyullad, ha futni kell, elég felhajtani,
a véghangzó kiesett, az m képzéshely szerinti
elhasonulással n-né változott.
*
Egy szabadtéri paplan,
amint magától értetődik
célja, múltja, jobb napjai,
odabent mellmagasságú fűtőtest,
s bár nyilván termó az üveg,
éjszaka radiátort látni
jelent egy-két fokot, és ebből áll,
egy-két fokokból élet és halál
a tél és a Covid kupolája alatt.
A másik tanulság az volt, hogy a szegénység és a betegség mindig kéz a kézben jár. Elszigetelt problémák nem léteznek.
Melinda Gates: A nő helye
*
Egyre gyűlnek a hűlt helyek,
a hűlt hely mint drapéria,
a hűlt hely mint redőtárgy,
életnagyságú botlatókő,
emlékműpaplan, paplanemlékmű,
fekvő paplanszobor a puszta járdán,
vörös és fehér márvány.
*
Van, aki összehajtja,
hogy este visszajönne,
hogy volna ilyen szándék,
aztán vagy jön, vagy nem jön,
hazának ritkán mondja,
jön-megy, oson, lefekszik,
reggelre már ki tudja,
álmában volt-e szállón?
Álmomban paplanernyő,
paplamborghini, mondja.
*
Kis híján harminc éve
Budapesten, a Vág utcában
ágyában dohányzott egy bizonytalan
identitású és előéletű paplan.
Sokáig csak a csípős szőrszagot érezte,
volt benne gyapjú, sőt némi libapehely,
miáltal nem kapott lángra rögtön,
parázslott, eltántorgott az ablakig, jobban mondva
elaraszolt, nehéz teher létére nevetett,
mondta az egyik szemtanú,
s akkor kezdett el sikítozni, mikor bevágott a huzat
a párkányon, negyedik emelet, ahol aztán
minden ízében belobbant,
amiben sok a műanyag, nagy és gyors lángja van,
két szárnyát szétcsapva szállt alá,
elaludt, mire földet ért,
reggelre eltűnt nyomtalan.
A távoktatásba ötből egy tanuló nem tudott bekapcsolódni, mivel nem jutott megfelelő eszközhöz vagy interneteléréshez, több esetben egyikhez sem. (Forrás: Freedom House)
*
A magyar libapehely világszínvonalú,
pehely- vagy félpehelypaplan relációjában,
töltőereje jobb a kacsánál, más állatokról
és/vagy az emberről nem is beszélve,
utóbbinak, ha nem lakik se jól, se rosszul,
töltősúlya, avagy töltőereje ritkul,
a haj, a fog, aztán a bőrszövet,
ami hatással van a hőtartásra,
másként fogalmazva, kimegy a meleg.
*
Szemtanúm és élettársa lobogósárga
libatokért járt anno a vágóhídra,
van bajlódás a tollal,de nem olyan veszélyes,
meg szénné is ég libatoktöpörtyű-sütés közben.
Ma a Google csak a libatopot adja ki,
avagy libaparéjt, tisztes labodát,
a disznóparajfélék nemzetségéből,
igaz, anno Google sem volt,
hogy adta volna ki, hogy libatok,
noha létezett, csináltak belőle viccet:
ablaktok, ajtótok, szabadságotok,
nehezebb volt mindenestül az utcára kerülni,
vagy még fűtötte az utcát valami.
*
Valamikor a Magyar Nemzeti Múzeumban
különtermet kap egy installáció,
„Hajléktalanpaplan a 21. század tízes-húszas éveiből”,
paplanon feltúrt paplan,
körben a falakon sárga, lángvörös
hőkamerák felvételei horzsolódnak,
szakadatlan életaláfutás,
visszamenőleg megörökített hatósági
testmelegadatok, a plafonon egy láthatósági
mellény, pirkad, bealkonyul.
Csupa klasszikus mű szerzője: Esti kréta, Sárbogárdi Jolán, A hullámzó Balaton, Hősöm tere, Grafitnesz, Szódalovaglás, sorolhatnánk. Legutóbbi kötetei: Létbüfé - Őszológiai gyakorlatok, Félszép című versválogatás. Fotó: Valuska Gábor
A város és a környezet viszonyát vizsgáltam. Pontosabban azt, hogyan csempésszük vissza a természetet a városba, ebbe a mesterséges környezetbe. Ezenkívül a hajléktalanok lakhelyeiről készítettem sorozatot: egy kartonpapír a járdán, egy pokróc esővédett helyen, a pályaudvarok mellett. Tehát a hiányt és a jelenlétet.
