Varró Dani nem kíméli feleségét új hitvesi verseiben

Varró Dani nem kíméli feleségét új hitvesi verseiben

.konyvesblog. | 2016. október 17. |

14681799_1392832607411997_2654627934543412506_n.jpgFotó: Valuska Gábor

A Szívdesszert megjelenése óta, vagyis közel egy évtizede vártunk már Varró Dani új, felnőtteknek szóló verseskötetére, amely a napokban jelent meg Mi lett hova? címmel a Jelenkor gondozásában. A kötetet, amelyben végre behozta egyik legnagyobb adósságát – vagyis a „rendes” hitvesi verseket – a Margó Fesztiválon mutatták be, a szerzővel Keresztesi József beszélgetett. A multikulturális könyvbemutatón Molnár György versmegzenésítéseivel, Rácz Nóra pedig helyszínen készülő illusztrációival vett részt.

A Mi lett hova? versei nem a kicsiknek, hanem a felnőtteknek szólnak, ami, mint megtudtuk, például azt jelenti, hogy a költő ezúttal nem a gyerekeiről, hanem saját öregedéséről írt. Noha a közönség felhördült és nevetésben tört ki, amikor Varró Dani elárulta, hogy „már” harminckilenc éves, mint kiderült, az ő korában „a legtöbb magyar költő már meg volt halva vagy legalább haldoklott”, ezért érezte szükségesnek, hogy új költeményeivel felnőjön a nagyokhoz.

A kötetben ennek megfelelően helyet kapott mindenféle vers, amit egy korabeli költőnek illik megírnia, bár Varró pironkodva bevallotta, hogy azért nem minden sikerült, amit eltervezett. Mint mondta, Somlyó Zoltán Nyitott könyv című művének lírai önéletrajzszerűsége, túlzott őszintesége és önsajnálata gyakorolt rá hatást, amikor belefogott a „bús férfi panaszai”-jellegű költeményekbe. „A kitárulkozó alanyiság hozzám mindig közel állt."

14716284_1392832864078638_4355226189715923697_n.jpg

Keresztesi József éles szemmel kiszúrta, hogy a kötetben vannak régebbi versek is, bár Varró Dani szerint csak két olyan van, amit tényleg jóval korábban írt, hiszen a könyv ötven százalékát augusztusban hozta össze, vagyis a leadás előtti hetekben, hogy meglegyen az anyag. „A versek nagy része költészetről szól, vagy lubickol a költői hagyományban” – vetette föl az újabb témát Keresztesi, ezzel már a költő is egyet tudott érteni, sőt elmondta, hogy eredeti szándéka az volt, hogy minden fontos műfajban írjon verset. Akart ars poeticát, évszakverseket, létösszegzőt, meg hazafias tájkölteményt is, utóbbi aztán mégsem jött össze, mert valahogy nem sikerült azonosulnia a témával, viszont cserébe egész ciklusnyi hitvesi vers született, amit már régóta adósságának érzett (hát még a felesége!). „Meg akartam írni azokat a verseket, amiket egy korombeli magyar költőnek meg kell” – magyarázta Varró. Ennek örömére Molnár György előadásában meghallgathattuk az Egy rendes költő meg van halva már című költemény megzenésítését, majd Dani is felolvasott új hitvesi verseiből, amik valóban túlhaladtak a „Gyere babám dédelgess,/ Nincs ma este BL-meccs” korszakon. Úgy tűnik a lírai én mostanában a múzsa céklás-répás krumpliját helyezi középpontba.  

Ebben a könyvben illusztrációk is vannak, noha nem gyerekkönyv, ezért is vett részt a bemutatón Rácz Nóra, aki a beszélgetés és a felolvasás alatt is dolgozott, míg a közönség kivetítőn követhette alkotását. Keresztesi József kérésére azonban egy kis időre letette az ecsetet és elmesélte, hogy néz ki a közös munka. Mint mondta, Varró általában elküldi neki a verseket, ő pedig emésztgeti őket, majd elkészíti az első verziót, amit a költő általában túl kegyetlennek tart, így a konzultációt rendre követi némi finomhangolás.

A rövid kitérő után visszaterelődött a szó a hitvesi lírára, valamint élet és irodalom viszonyára. „Mániákusan érdekel a költészet formai része” – vallotta be Varró, hozzátéve, hogy általában akkor kezd számára érdekes lenni egy téma, ha megtalálja a hozzápasszoló formát. Példaként elmesélte, hogy utálja a nyarat, és sokáig nem is tudott írni róla, mígnem rájött, hogy abban a versformában kell megfogalmaznia a forróság iránt érzett gyűlöletét, amelyet szintén nem kedvel: ez pedig a középkori eredetű sestina. Amint megvolt a forma, meglett a vers is.

14724435_1392832770745314_943389705705804882_n_1.jpg

A Mi lett hova? tartalmaz új Boci, boci tarka-paródiákat is, melyekből a későbbiekben egy egész kötetnyit tervez. Ennek kapcsán elmesélte, hogy amikor szárnypróbálgató költő volt, sokszor hatással voltak rá az idősebb generációk, így kezdett el mások stílusában írni, majd Chestertonhoz hasonlóan, aki angol költők verseit írta át egy gyerekdal mintájára, ő is munkához látott: elsőként kortársakat – Parti Nagy Lajost, Téreyt –, később klasszikusokat kezdett utánozni.

A kötetet egyébként meglepő módon egy tizenkét oldalas szabadvers zárja. Varró Dani elmesélte, hogy sokat habozott azon, bekerüljön-e a tőle szokatlan költemény a kötetbe, főleg, hogy a szűkebb környezetében senkinek sem tetszett, de aztán mivel aggódott, hogy nem lesz meg az ígért terjedelem, bekerült. Azóta viszont többekkel is találkozott, akiknek éppen ez a vers tetszett a legjobban. A jövőbeli tervei kapcsán azt mondta, készülőben van egy új gyerekkönyv, A szomjas troll, amelyben skandinávkodó verses mesék lesznek, valamint tervez egy pókereposzt, egy bocikötetet és a Túl a Maszat-hegyen folytatását is.

Szerző: Forgách Kinga

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!