Ugron Zsolna: A nők kiszínezetlen foltok a történelem képeskönyvében

.konyvesblog. | 2015. július 23. |

Invisible Threads in History címmel tartott angol nyelvű előadást a 2015-ös TedxDanubia konferencián Ugron Zsolna. (A vele készült interjúnkat ITT olvashatod.) Az Erdélyi menyegző és A nádor asszonyai című regények szerzője beszédében a történetek és a történelem fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve azt is, hogy a nőknek az utóbbiban betöltött szerepével illő volna végre többet foglalkozni. Pontokba szedtük a legfőbb gondolatokat:

  • Mindannyian bele vagyunk épülve a saját történelmünkbe, történelmi tudatunk viszont a leggyakrabban történetekből táplálkozik. Kleopátráról például sosem a száraz tények jutnak eszünkbe, hanem Shakespeare drámái, Liz Taylor alakítása vagy éppen az Asterix és Obelix kacér nőcskéje.

  • Ugron szülőföldjével, Erdéllyel kapcsolatban a legismertebb mítosz Drakula grófé, egy külföldi számára legfeljebb miatta csenghet ismerősen a vidék neve. Pedig a vámpírgróf eredetije, Vlad Tepes valójában Havasalföld vajdája volt, és csak időnként tört be Erdély területére. A kastélyának tartott, és éppen ezért a turisták zarándokhelyévé vált Törcsvárban (Brancastle) pedig bizonyíthatóan soha nem járt.

  • Az általunk ismert történelmi narratívák tehát nagyon sokszor kitalált történetekre, fikcióra vagy éppen hazugságokra épülnek: a legismertebb magyar történelmi nőalakról, Báthory Erzsébetről például három rossz szándékú szolga terjesztette el a hátborzongató legendákat, melyek szerint alkut kötött az ördöggel, legfőbb hobbija pedig a szűzlányok vérében fürdés volt.

  • A legerősebben meggyökerező történelmi narratívák mindig a legjobb történetekről alakulnak ki. Így volt ez a könyvek fénykorában, és így van ma, a mozi és a sorozatok világában is.

  • Mikor évekkel ezelőtt elhatározta, hogy megírja első történelmi regényét, még nem tudta, ki lesz a hőse, de hamar megtalálta magának Báthory Annát. Miközben Báthory alakja után kutatott, ráeszmélt, mennyi erős nő élt az akkori Erdélyben, és őket helyezte a történet középpontjába.

  • A történelemkönyvekben ritkán találkozunk nőkkel, pedig sok olyasmit tettek, amivel előremozdították a magyar történelmet: könyvnyomtató műhelyt alapítottak, fiatalok külföldi tanulmányait finanszírozták, támogatták a kultúrát. Erdélyben különösen nagy szerepük volt, hiszen a férfiak gyakran távol voltak a különböző háborúk miatt: olyankor ők irányítottak mindent.

  • Csak a legrendkívülibb nők életét ismerjük: a királynőkét, a szentekét, az őrültekét, az áltagos, ám mégis fontos szerepet betöltő asszonyok életéről szinte semmit nem tudunk. Hogy hogyan élt egy nemesember, egy festő, vagy éppen egy tudós felesége, az homályba vész. A nők a hiányzó kutatási adatok a történelem klinikai kísérletében: azon az oldalán vannak a képeskönyvnek, melyet még senki nem színezett ki.

  • Regényeiben ezeknek a nőknek az alakját akarta életre kelteni. Báthory Annáról valójában elég keveset tudunk, élete második feléről például alig vannak információink. Éppen ezért íróként szabad kezet kapott a történet formálásában.

  • Reméli, hogy könyveivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a nők a történelem élő részeivé váljanak. Hiszen történelemszemléletünk csak az ő történetükkel együtt lehet kerek egész.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával!