Múlt hétvégén ünnepelték a híres képregényhős-riporter, Tintin nyolcvanadik születésnapját. (Bár a magyarok többsége fonetikusan ejti, érdemes tudni, hogy a Tintin kiejtése helyesen: tenten.) Tintin 1929. január 10-én bukkant fel először egy ultrakatolikus belga napilap, a Huszadik Század heti mellékletében, útban a Szovjetunió felé. Kalandjait azóta több mint 50 nyelvre lefordították és több mint 200 millió példányban adták el világszerte. Tintin megalkotója, Georges Rémi, alias Hergé 1983-as halála óta az örökösök nem járultak hozzá a kalandok folytatásához, de Tintin népszerűsége így is töretlen, minden évben több százezer új rajongót tudhat magáénak. Hergé özvegye, Fanny Rodwell azonban legalább hozzájárult Tintin kalandjainak megfilmesítéséhez: Steven Spielberg teljesíti régi vágyát, és 3D-s animációs filmtrilógiát rendez a híres riporter kalandjaiból, az első rész 2010-re készül el. Spielberg már meg is találta a két ügyetlen rendőrt, Dupont-t és Dupond-t alakító színészeket Simon Pegg és Nick Frost személyében (akik egyelőre még nem igazán hasonlítanak egymásra). A munkálatok a hírek szerint februárban kezdődnek, már csak a Tintint alakító színészt kell megtalálni. (Bár a híresztelések szerint lehet hogy csak két rész születik majd, az elsőt Spielberg rendezi majd, a másodikat a tervek szerint Peter Jackson.)
Az eredeti Dupont és Dupond
És a filmbeliek
A sokszor "cserkészmentalitásúnak" nevezett, bátor és leleményes Tintint és alkotóját évtizedek óta számtalan támadás éri: kikiáltották már antikommunistának, antiszemitának, szexistának sőt nőgyűlölőnek is. Az angol The Economist azonban megmentette Tintin becsületét, "nagyon európai hősnek" nevezve a képregényfigurát. Most pedig, miközben az egész világ Tintin és Milou születésnapját ünnepelte, a Times egyik, homoszexualitását nyíltan vállaló újságírója, egykori konzervatív képviselő, a melegjogok aktív harcosa, most éppenséggel - sok humorral persze - melegnek nyilvánította Tintint. Matthew Parris szerint ugyanis minden jel erre utal.
"Még jó hogy Tintin meleg. Kérdezzék meg Milou-t" című cikkében Parris kifejti: nem elég, hogy "egy zöldfülű, androgün fiatalember, szőke hajtincsekkel, furcsa nadrágokban, akinek a legjobb barátja egy középkorú tengerész", de családja sincs, ami Parris szerint szintén árulkodó. "Tintin sosem beszél sem a szüleiről, sem a családjáról", mintha nem lennének szülei, ami a pszichológusok szerint is jellemző a fiatal homoszexuálisokra.
Na és persze Tintin soha a legkisebb jelét nem mutatja, hogy érdeklődne a női nem iránt, bár abban a világban, amiben mozog, nem is szerepel túl sok nő. Parris számítása szerint 350 szereplőre összesen nyolc nő jut (akik közül egyik sem fiatal, külsejük pedig mérsékelten vonzó). Az egyetlen "minden kétséget kizáróan heteroszexuális hős" Tintin hű barátja, Milou. A foxterrierek leghíresebbike gyakran enged a kutyalányok csábításának, amit Tintin szisztematikusan megakadályoz. Persze sosem lehetünk egészen biztosak, hogy Tintin tényleg meleg-e, ismeri el Parris. Viszont "Milou mindent látott. Milou mindent tud. De Milou soha semmit nem fog elárulni." Az író, pszichiáter és Tintin-rajongó Serge Tisseron azonban kategorikusan elutasítja Parris állítását. Szerinte ugyanis Tintin világában a szexuális dimenzió egyszerűen hiányzik, így óva int egy esetleges "meleg olvasattól". A képregényekben erről soha nincs szó. A Tintinben ugyanis szerinte minden szereplő gyerek.
Tintin "ősének" egyébként egy dán cserkészt, a világjáró, ma 96 éves Palle Huldot tartják, akit 15 éves korában, 1928-ban Verne születésének századik évfordulója alkalmából több száz fiatal közül választottak ki, hogy világkörüli útra induljon. Hazatértekor Dániában hősként fogadták, több mint húszezer ember várta a Városháza előtti téren, ahol két rendőr menekítette ki az őrjöngő tömegből. Palle Huld állítása szerint nem ismeri Tintint, és sosem olvas képregényt.
Franciául beszélő Tintin-rajongók itt tesztelhetik tudásukat a képregényről.
S ha már Tintin folytatásának egyelőre még nem is, legalább Asterix halhatatlanságának örülhetünk: múlt pénteken a 81 éves Albert Uderzo, az Asterix rajzolója engedélyezte az Hachette Livre-nek, hogy halála után is folytassák a legyőzhetetlen gall harcos történeteit. A társalkotó és szövegíró René Goscinny 1977-ben hunyt el, lánya, Anne Goscinny szintén hozzájárult, hogy Asterix túlélje megalkotóit. "Ez nagyon jó Asterixnek", tette hozzá, kiemelve hogy Asterix "figyelemreméltó túlélő": hiszen túlélte René Goscinny halálát is, Albert Uderzo segítségével, aki a hetvenes évek vége felé egyedül vitte tovább a sorozatot. Egy-egy új Asterix-albumból mintegy 2,5-3 millió példány fogy. A sorozat kezdete óta körülbelül 325 millió példány kelt el világszerte a képregényekből, több mint száz nyelven, és több filmadaptáció is született.
