Színe és visszája – Sofi Oksanen Budapesten

-Vass- | 2011. május 16. |

Múlt héten hazánkba látogatott a finn kortárs irodalom legismertebb képviselője, Sofi Oksanen, akinek könyvei világszerte több millió példányban fogynak. A láthatatlan ellenállókat láthatóvá tevő és a bennünk élő múlt iránti érdeklődést felkeltő szerzőnő Finnországban olvasási forradalmat indított el. - A könyvbemutatón jártunk.


fotó: Valuska Gábor
 

„Az író dolga az, hogy megváltoztassa a világot. És az is a dolga, hogy kifejlessze, megalkossa az ehhez szükséges nyelvet” – tartja Sofi Oksanen. A finn-észt írónő dallamos, kegyetlen prózanyelven igyekszik Kelet-Európa arcáról leénekelni a ráégett szovjet-maszkot. A hatalmat kutatja. És a hatalom mögött sorsokat, embereket talál. Dölyföst és remegőt, tartót és kitartót, testét áruba bocsátót és lelkével fizetőt. Legfontosabb témája a Szovjetunió összecsuklása után a gonosz, vörös óriás tetemén továbbélő megkurtított, kerékbetört államok múlttal birkózása, újjászületési kísérlete. Nem hiányzó történelmet ír meg, hanem elhallgatott véleményeknek, ismeretlen nézőpontoknak ad hangot. Kollaboránsokat és ellenállókat szerepeltet. Nőket és gyerekeket, akik maguk is részesei voltak a hazájuk megszállása ellen küzdő partizánmozgalmaknak. Akiket börtönbe zártak és kivégeztek, akiket a KGB-akták tárgynak tekintenek bár, valójában azonban ők az igazi hősök. Csütörtök este személyesen találkozhattunk a láthatatlan ellenállókat láthatóvá tevő szerzővel. Sofi Oksanen a Párizsi Áruházba látogatott, hogy a nemrégiben megjelent Sztálin tehenei című kötetéről beszéljen. A Sztálin tehenei Oksanen első regénye, amely 2003-ban jelent meg, és amelyet a 2005-ös Baby Jane, majd 2008-ban a díjesővel jutalmazott Tisztogatás követett.

Olvass Sofi Oksanenről, a Tisztogatásról és a Sztálin teheneiről a Könyvkolónián. A Tisztogatásról írt recenziónkat pedig itt találod.

Sofi amúgy jelenség. Törékeny testére talpig fekete ruha simul, talpa alatt szél fütyül, köszönhetően vörös (igen)magas sarkú cipellőjének. Szemén köralak ókula, arcán vámpírfehér smink, hajában ciklámen, lila, fekete fonatok. Sofi ámul-bámul. A Párizsi Áruház Lotz Terme ugyanis igazán grandiózus, felettébb felemelő helyszín. Ám akusztikai közegként nem vizsgázik hibátlanra. A hangszórók reménytelen szélmalomharcba bonyolódnak a kávéőrlővel, a délutánról itt ragadt, bőrfotelekben mocorgó, melange-szürcsölő yuppie-loliták mellettem valami szupcsi partitájmot emlegetnek, az asztalok között franciakrémesekkel egyensúlyozó pincérek cikáznak. Szóval nehéz. Mindenesetre többünknek feltűnik, hogy a kérdező – Réz Anna – nem kérdez jókat. Szó esik a finn fiatalok romantikus szovjet-retrójáról, amire Hollywood is rátesz egy lapáttal a vicces-egzotikus „ilyenek az oroszok”-képpel. Az írónő beszél a figuráitól való távolságtartás fontosságáról, megtudjuk, kinek a könyveit olvasta tinédzserként (Marguerite Duras) és elmondja azt is, hogy nagyon érdekli, vajon a külső hatások hogy befolyásolják a testet, és persze a lelket. Meg a Sztálin teheneiről is beszél egy keveset. 

    

Ez persze mind érdekes, csakhogy mindezeket az is mondhatná, akit éppenséggel nem úgy hívnak: Sofi Oksanen. Ebből a beszélgetésből – inkább kérdezgetésből – kevés derül ki arról az interjúi és írásai alapján kirajzolódó bölcs, tisztán látó lányról, aki nem szeretett irodalmat tanulni, mert közben nem maradt ideje irodalmat írni. Nem tudunk meg semmit arról, hogy éli meg ő, személyesen a szovjet iga alóli ébredés éveit, mit jelent számára személyesen ez a globálisan és lokálisan is értelmezhető tragédia, hogy értelmezi az észt-finn kettős identitását. Mint ahogy az sem derül ki, hogy Oksanen Tisztogatás című könyvét Finnországban az előző évtized legfontosabb regényének tartják. A Tisztogatás a halszagúnak károgott finnek körében ugyanis több mint 170000 példányban fogyott. Megvette minden harmincadik finn, ott figyel minden hetedik finn család polcán. És ez igazi irodalmi szenzáció! Mert nem az Oksanen-díjesőt kell felsorolni, kipipálni és letudni, azt bármely hozzáféréssel bíró két kattintásból kiderítheti. Hanem ezt az olvasási forradalmat, ezt a velünk, bennünk élő múlt iránti érdeklődést közelebb hozni hozzánk, honi könyvszeretőkhöz. Tékozlás Sofi Oksanent cirka harmincöt perc alatt letudni. Szóval szívesebben hallgattam volna az impozáns helyszínhez jobban illő beszélgetést. Hiányérzettel, távozom, abban bízva, hogy jövőre, a Könyvfesztiválra talán újra ellátogat hozzánk Oksanen. Talán új könyvet is hoz nekünk. Addig viszont várjuk a Tisztogatás színházi premierjeiét, hiszen a következő évadban a Budapesti Kamaraszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház is műsorára tűzi a darabot.
 

Hamarosan olvasható Sofi Oksanennel készült interjúnk is, amiből számos olyan részletet is megtudhatunk az írónőről, amire a könyvbemutatón nem derült fény.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók