Szeptember 11 tragédiája megírhatatlan?

Hogyan és miért lesz valakiből terrorista? Ezekre a kérdésekre (is) keresi a választ John Updike, aki a magyarul 2007-ben megjelent A terrorista című regényében egy fiatal radikális iszlamista bőrébe bújik. Ahmad Ashmawy Mulloy már Amerikában született, apja egyiptomi származású, aki azonban otthagyja a családját. A fiú megveti az amerikai életstílust, és már egészen korán felfedezi magának az iszlámot, gyakran látogatja a mecsetet és olvasgatja a Koránt a helyi imám útmutatásai alapján. Az iskolában pályaválasztási tanácsadója, egy, a vallásból kiábrándult zsidó tanár is a szárnyai alá veszi, és a továbbtanulásra biztatja, a fiú végül mégis teherautósofőrnak áll egy libanoni fuvarozási vállalatnál. Munkatársa és barátja, Charlie biztatására pedig elvállalja, hogy egy robbanószerrel teli teherautóval a csúcsforgalom idején behajt a Lincoln-alagútba, és ott a levegőbe röpíti azt. A könyv a megjelenést követően elég nagy botrányt kavart, Updike azonban a saját motivációiról a következőképpen nyilatkozott: „Azt hiszem, megértem azt az ellenszenvet, gyűlöletet, amelyet sok iszlám hívő táplál rendszerünkkel szemben, és ezt el akartam mondani. Eddig senki sem próbálta megmutatni a mi életünket az ő szemszögükből. A nyakamat kockáztatom, de egy írónak ezt kell tennie."

Philip Roth Akárki

A pár napja a Wikipediára kiakadó Philip Roth könyve rögtön egy temetéssel kezdődik – talán nem meglepő ezek után, hogy a halál, illetve annak állandó közelsége, vissza-visszatérő témája a regénynek. Egy magányos, családtagjai által különösebben nem szeretett férfi története az Akárki, aki a szeptember 11-i merényletek után döntött úgy, hogy New Yorkot maga mögött hagyva New Jerseybe költözik. Főszereplőnk egy zsidó ékszerész és órásmester fia, aki egy híres reklámcégnél dolgozik grafikusként. Fiatalon a kórházban meghal valaki mellette, feleségeitől rendre elválik, fiával rossz a viszonya.  Hosszú élete során nem egy olyan hibát elkövet (apának és férjnek se volt valami jó), melyeknek a súlyát csak sokkal később érzi meg. A halála előtti években magányosan és betegen éldegél egy nyugdíjasotthonban, a vallásból már nem tud erőt meríteni (annak már gyerekként hátat fordított), félelmeivel pedig egyedül kell szembenéznie: „Az a legrosszabb az elviselhetetlen magányban, hogy el kell viselni – vagy elsüllyedünk".

Ian McEwan: Szombat

Egyetlen nap, 2003. február 15-e történetét dolgozza fel Ian McEwan regénye, a Szombat. Hajnalban a neves idegsebész, Henry Perowne londoni házának ablakából szemtanúja lesz egy kigyulladt szárnyú repülőgép zuhanásának. Baleset történt vagy talán terrortámadás? A kép szinte beleég emlékezetébe. Ez azonban nem tántorítja el napi teendőitől, igaz, békés középosztálybeli életét nem tudja megóvni a külvilág eseményeitől. Miközben ugyanis Perowne bevásárolni megy, meg squasholni, és idős édesanyját is meglátogatja, a városban tömegek tódulnak az utcára, hogy az iraki invázió ellen tüntessenek. A kiszámítható mederben csordogáló élete azonban nem is ekkor vesz 180 fokos fordulatot, hanem amikor autójával összekoccan egy másik kocsival, melyet szerencsétlenségére egy Baxter nevű bűnöző vezet. Bár nem sokon múlik, hogy egy összeszólalkozást követően Baxter ellássa Perowne baját, az orvosnak végül sikerül elmenekülnie. Igaz, ekkor még nem is sejti, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, hogy Baxter felbukkant az életében. A civilizációs fejlődésbe és a biztonságos életbe vetett hit elvesztése, az ismeretlentől való félelem, és a „semmi sem lesz már ugyanúgy" érzése hatja át ezt a könyvet, melyet sokan – főként a szerkezete miatt – Virginia Woolf Mrs. Dalloway című regényéhez hasonlítanak.

Jonathan Franzen: Szabadság

Az utóbbi évek egy legjobb amerikai regényének tartják Jonathan Franzen nagyszabású családtörténetét, a Szabadságot (hosszabb írásunk itt található). Letehetetlen könyv egy minnesotai liberális családról, akik a lehető legnormálisabban probálnak meg élni, de valamiért mindenki elszúr valamit. Szeptember 9/11 a történetben nem jelenik meg élesen, mert a poszttrauma sokkal mélyebben épül bele az amerikai mindennapokba. A Szabadság című regény a Berglun családról szól, elsősorban Patty Berglundról, aki tehetséges kosarasnak indult, de egy sérülése miatt azt fel kellett adnia, majd megismerkedett Walterrel, és a rockzenész Richarddal. Utóbbi tetszett meg neki, előbbihez ment hozzá, majd szült két gyereket. Ebben a felállásban már egy rendkívül színes és izgalmas kapcsolati háló alakul ki, amit Franzen minden szereplő nézőpontjából megmutat, Pattyt kiemelten kezelve. A szabadság védelmezése Amerika legfontosabb üzenete úgy a külföld (ld.: Irak, Afganisztán), mind a belföld számára (ld.: személyiségi jogok, bevándorlók), miközben a szabadság tűnik el a legjobban: "A bevándorlók a szebb élet és a hőn áhított szabadság reményében hegyeket bontottak el, erdőket irtottak ki és mindent beépítettek. A World Trade Center elleni terrortámadás után Amerika a szabadság védelmezőjeként vonult be Irakba és Afganisztánba. A kettő között generációk nőttek fel, akik mindig máshogyan akarták csinálni, mint az elődök, és egyre több szabadságra vágytak" - írtuk kritikánkban.

Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel

A 2009-ben megjelent könyvvel nem sokat, a belőle készült filmmel viszont túl sokat foglalkoztak az emberek itthon. A könyvből a Billy Elliottot jegyző Stephen Daldry rendezett filmet Tom Hanks és Sandra Bullock főszereplésével, két Oscarra is jelölték. A Tom Hanks főszereplésével fura, bárgyú mesére lebutított adaptációt 20 percnél tovább nem lehet nézni, a könyv viszont egyáltalán nem enged el. A főszereplő egy kilencéves kisfú, Oskar különleges küldetést talál magának: meg kell találnia New Yorkban a zárat, amibe az a szeptember 11-én elhunyt apja után maradt kulcs illik. A kulcsra a Black szót írták, ezért különböző Black nevű embereket keres fel, hátha valamelyiküknél jó lesz a kulcs. A rövid ismeretségek mindig nagyon gyorsan intenzív és mély történeteket hoznak a felszínre, mert mindenkinek megvan a saját traumája. Szomorú gyászmunkát olvahatunk rengeteg apró és szórakoztató történettel, ahogy Oskar nyomozni kezd a zár után, amikor New Yorkban minden 2777-ik másodpercben születik egy új zár. Az egyik történetszálon megismerjük Oskar nagyszüleinek történetét, akik a második világháborús borzalom miatt menekeültek Amerikába. Oskar különc kisfiú, például Stephen Hawkinggal levelezik, a New York Timesban a helyesírási hibákat keresi, a családján kívül mindenkivel nagyon nehezen kommunikál. A különleges főhőshöz különleges szöveg is tartozik: a könyv tele van egyedi, szórakoztató vizuális érdekességekkel, így pirossal kijavított oldalakkal, egymásba folyó sorokkal és oldalakkal, színes nevekkel teli oldalakkal. A fiú tervez, épít, gyűjt és mindenhova gyalogol, mert járművön utazni fél. Az egész értelmetlen nyomozás lényege, hogy elfogadja apja halálát. Különleges könyv sokban hasonlít Mark Haddon A kutya különös esete az éjszakában című regényéhez.