Sokszor épp a szülő áll a gyerek és a tabudöntögető könyvek közé

Kiss Orsi | 2016. február 27. |

Balázs Eszter Anna, Péczely Dóra, Pompor Zoltán, Katrin Hogrebe és Dóka Péter (forrás: Magyar Gyermekirodalmi Intézet)

Mi számít ma tabunak a gyerek- és ifjúsági irodalomban? Vajon ugyanazt tartja-e tabunak egy gyerek és egy felnőtt? Miért nem jutnak el sokszor a célközönséghez a tabudöntögetőnek szánt könyvek, és mi a különbség a német és a magyar taburegények között? A Goethe Intézet rendezvényén jártunk.

Hiába vannak merész, újszerű, érzékeny témákat boncolgató és akár tabudöntögetőnek szánt ifjúsági könyveink, ha ezek a kötetek gyakran nem jutnak el azokhoz, akiknek elméletileg írták őket. A Goethe Intézet péntek délutáni rendezvényen – melyet Pompor Zoltán HUBBY-elnök moderált – magyar és német kiadói szakemberek beszélték át, milyen trendek határozzák meg az ifjúsági könyvkiadást, mit tekinthetünk tabukönyvnek, és hogyan fogadják a kínos témákat feszegető könyveket az olvasók.

„Érdekes, hogy ami most tabu, az lehet, hogy öt év múlva már nem az” – mutatott rá egy fontos szempontra Dóka Péter (Móra Könyvkiadó), Balázs Eszter Anna (Kolibri Könyvkiadó) pedig úgy vélte, hogy egy adott téma a gyerekeknek sokszor bizony már rég nem tabu – csak a felnőttek korlátozzák, hogy hozzáférjen az arról szóló könyvekhez.

Abban ugyanis kivétel nélkül mindenki egyetértett, hogy gyakorta a szülő áll a gyerek és egy adott könyv közé, Katrin Hogrebe (Carlsen Verlag) szerint a kiadóknak éppen ezért azt kell kitalálniuk, hogy hogyan tudnák eljuttatni a gyerekekhez a kiadványaikat, és hogyan tehetnék láthatóvá ezeket a könyveket. Balázs Eszter Anna szerint a mostani kamaszolvasók már ahhoz a generációhoz tartoznak, melynek tagjai nem a szülők vagy a tanárok, sokkal inkább a kortársak ajánlásait követve olvasnak el egy-egy könyvet, "őket kell elérni." Péczely Dóra (Tilos az Á Könyvek) ugyanakkor elmesélte, hogy kiadói részről szinte reménytelen bejutni az iskolákba (és ebben egyetértettek mások is), ők éppen ezért időről időre workshopokat tartanak a tanároknak, ahol azt szokták javasolni, hogy olyan kortárs könyveket emeljenek be a tanmenetbe, melyek magukat a tanárokat is érdeklik – ezzel válnak majd igazán hitelessé az órákon.

Péczely Dóra fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a tabukönyvek területén itthon egyelőre még csak a kérdésfeltevéseknél tartunk, és „azt se tudjuk, meddig tudunk elmenni”. Emlékeztetett rá, hogy két és fél éve éppen azért hozták létre a Tilos az Á-t, mert kamaszokká nőttek a Pozsonyi Pagony első gyerekolvasói. Akkor rögtön egy tabudöntögető kötettel indítottak, melyben nem is derül ki igazán, hogy a főszereplő fiú meleg-e, csak az, hogy a többiek eldöntötték róla, hogy az (a Trevor korábban a hét könyve volt nálunk – a szerk.).

Dóka Péter szerint tabudöntögető könyvek már korábban is léteztek Magyarországon, ám azok a rendszerváltáskor eltűntek. A piaci alapú könyvkiadás kezdetén ugyanis a gyerekeiknek olvasnivalót választó szülők inkább kerülték a traumatikus témájú köteteket, ez mostanában kezd megváltozni. A magyar viszonyokkal ellentétben Nyugat-Európában a kontinuitás nem törött meg, ott az ifjúsági irodalom szervesen fejlődött, és a legújabb tendenciák nem számítanak olyan revelációnak, mint most nálunk. A Móra egyébként a Tabu sorozatában kezdetben főként németből fordított köteteket jelentetett meg, elsőként Beate Teresa Hanika Soha senkinek című kötetét a családon belüli erőszakról, de már több magyar szerzőjük írt olyan témákról, mint az iskolai bosszúhadjárat vagy a tiltott szerelmi kapcsolat.

Balázs Eszter Anna elmondta, hogy a Kolibriben Magasfeszültség címmel külön blokkot hoztak létre a kényes témájú könyveknek. Példaként Sarah Cohen-Scali Maxát hozta fel (korábban a hét könyve volt nálunk – a szerk.), amelyet a legegyszerűbben egy Lebensborn-programban fogant gyerek naplójaként lehetne meghatározni. A magyar kiadáshoz Karsai László történész írt utószót, amely a fikciós szöveg pontatlanságaira hívta fel a figyelmet – ezzel is segítséget nyújtva az olvasóknak.

A német és a magyar kiadói gyakorlat egyik legmarkánsabb különbsége talán az, hogy míg itthon nagyon is fontos, mi az a téma, amit egy-egy szerző megragad a könyvében, Katrin Hogrebe szerint Németországban a szerzők kiválasztásánál főként azt nézik, hogy az adott téma valóban foglalkoztatja-e a kamaszokat, hogy a kötet adekvát módon ábrázolja-e a problémát, és hogy a szöveg alkalmas-e arra, hogy kinyisson egy kaput a világ felé, ezzel egyidejűleg pedig arra, hogy megérintse az olvasóját. „Ha igen, akkor elkészül egy könyv, amely adott esetben egy kínos témával foglalkozik” – tette hozzá. Példaként Kirsten Reinhardt könyvét hozta fel (Fennymores Reise oder Wie man Dackel im Salzmantel macht): a történet egy pontján a főszereplő kisfiú a nénikéjéhez érkezik látogatóba, ahol egy besózott tacskó a menü. Az iskolai felolvasásokon a sztorinak óriási sikere volt, a gyerekek szabadjára engedték a fantáziájukat, és Hogrebe szerint ilyen esetekben nem is szabad morálisan elemezni, hogy szabad-e tacskót enni vagy sem. Volt azonban olyan iskola, ahol a tanárok teljesen kiborultak, felelősségre vonták az írót, és nem engedték szóhoz jutni; egy alapvetően vidám könyv így végeredményben tabukönyvként tűnt fel. „Ha a tanárokon múlik, ez a könyv meg sem jelent volna.” 

Hogy mi számít ma igazán tabutémának az ifjúsági irodalomban, azt elég nehéz meghatározni. Dóka Péter szerint tematikailag nem is maga a tabu a fontos, hiszen ma már mindenről lehet beszélni, az írók pedig tisztában vannak azzal, hogy bármiről lehet írni. „Az ifjúsági irodalmat azonban nem az különbözteti meg a felnőtt irodalomtól, hogy másról szól, hanem az, hogy másképpen."

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.