Scalzi pénzfeldobással döntött a sci-fi mellett, világsztár lett

.konyvesblog. | 2019. április 25. |

Forrás: Gage Skidmore / Wikipedia

Az egyik legmenőbb sci-fi író, John Scalzi is szerepel a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az Agave Kiadónál megjelent Vének háborúja regénysorozattal berobbant szerző jelentőségét jól mutatja, hogy írásaiért számos rangos díjat is bezsebelt (köztük a Hugo-, Locus- és John W. Campbell díjakat), de ő az, aki egy tízéves, tizenhárom könyvről szóló 3,4 millió dolláros szerződést kötött kiadójával. Röviden elmondjuk, miért is kedveljük őt.

Találkozz John Scalzival a Könyvfesztiválon!

Április 27., szombat 13:30 Millenáris, D csarnok. Facebook-esemény>>

A kezdetek

Scalzi 1969. május 10-én született a kaliforniai Fairfieldben és jelenleg az ohiói Bradfordban él. A Chicagói Egyetemen végzett filozófia szakon és már egyetemi évei alatt is foglalkozott írással. Előbb a The Chicago Maroon egyetemi lap főszerkesztője lett, majd szabadúszóként írt a Chicago Sun-Times nevű helyi napilapnak. Az egyetem elvégzése után vállalati tanácsadóként is dolgozott, de a Fresno Bee-nek is írt publicisztikákat, filmkritikákat. Washingtonba költözve az AOL-nél kötött ki íróként és szerkesztőként, de a mai napig is foglalkozik újságírással, például a Los Angeles Times-nak is ír.

Science fiction és krimi olvasóként nőtt fel, nehéz döntés előtt találta magát, amikor kedvenc műfajai között kellett választania:

„Amikor eldöntöttem, hogy regényeket fogok írni, olyan műfajt akartam választani, amit már olvasóként jól ismertem és szerettem. Úgyhogy maradt a science fiction és a krimi. Feldobtam egy érmét. A fej volt a sci-fi. Az írás a krimi. A fej győzött.”

Whatever

Újságírói és fikciós munkái mellett nagy szerepe van életében az 1998-ban indított blogjának, a Whatevernek. A Whatever jóval megelőzte a nagy blogrobbanást és az egyik legrégebb óta folyamatosan frissülő blogok egyike. A névválasztás pedig hűen tükrözi az online felület színességét. Scalzi nem korlátozza egy témára a blogon megjelenő írásait. Ugyanúgy előfordulnak rajta a fantasztikus irodalom aktualitásaival foglalkozó bejegyzések, novellák, mint személyesebb témák vagy éppen a politika.

Első regénye, az Agent to The Stars is itt jelent meg 1999-ben. Az idegeneknek segítő hollywoodi ügynök történetéről szóló írást ingyenesen elérhetővé tette, de arra kérte olvasóit, hogy adakozzanak, ha tetszett nekik a szöveg. 4000 dollárt sikerült gyűjtenie ezzel az akcióval. Blogját gyakran használta adománygyűjtési célokra, a pénzt pedig általa fontosnak gondolt szervezeteknek juttatta el. Az anyagi segítségnyújtás azért is lehet fontos Scalzinak, mert ő maga gyerekkorában szegénységben nőtt fel. Erről Being Poor (Szegénynek lenni) című esszéjében ír, ami a blogos megjelenése után Chicago Tribune-ben is megjelent. A Whatever népszerűségét az is jól mutatja, hogy négy könyv jelent meg a blogon olvasható válogatott írásokból. 2008-ban pedig elnyerte a Hugo-díjat Best Fan Writer, azaz legjobb rajongói író kategóriában.

Vének háborúja    

John Scalzi a Vének háborúja könyvsorozat által vált világszerte ismertté és elismertté. Az Agent to the Stars-hoz hasonlóan ezt is a blogján kezdte el megosztani. 2002 decemberében naponta rakta fel a fejezeteket a Whatever-re. 2005-ben a Tor kiadó csapott le a jogokra, így ez lett Scalzi első nyomtatásban is megjelent könyve. A könyvben a 75 éves John Perry katonává válása áll a középpontba, aki genetikai és technikai vívmányok által felturbózott, megfiatalított testben száll harcba az idegenekkel folytatott kolonizációs háborúban. A Vének háborúját még öt folytatás és számos kisebb lélegzetvételű sztori egészíti ki. A sorozat első négy részének felújított kiadása is érkezik a Könyvfesztiválra, így lesz mit dedikáltatni az íróval.

A könyvvel kapcsolatban a katonai sci-fi alzsáner miatt általában Joe Haldeman, Robert A. Heinlein és Orson Scott Card nevét szokás említeni. De korábbi filmkritikusi tapasztalatai is hatással lehettek a szövegre, ugyanis prózája kifejezetten feszes, forgatókönyvszerűen lényegre törő, humoros és akciódús.

Scalzi első kiadott könyve mind a közönség, mind a kritikusok részéről pozitív fogadtatásban részesült. 2006-ban a legjobb regénynek járó Hugo-díjra is jelölték, de a jelölést akkor nem tudta díjra váltani. Az olvasók viszont azóta is nagyra becsülik a széria első könyvét. A Tor.com és Locus Magazine online szavazásain is első helyre került a 2000 utáni sci-fik listáján. Nem csoda hát, hogy szinte rögtön a megjelenése után sokan mozivásznon vagy tévéképernyőkön is szívesen viszontlátták volna. Már erre sem kell túl sokat várni, ugyanis a Vének háborúja filmadaptációját már készíti a Netflix, aminek munkálataiban Scalzi mint vezető producer vesz részt.

Adaptációk és más platformok

A Vének háborúja megfilmesítési jogai már több helyen is megfordultak, de csak mostanra jutott megvalósítási szakaszba a régen várt adaptáció. Korábban a Paramount tervezte vászonra vinni a történetet, majd később a Syfy tévécsatorna jutott közel egy sorozat elkészítéséhez. John Perry és bajtársai kalandjai több filmre elegendő alapanyaggal szolgálnak, ám a folytatások sorsa egyelőre még bizonytalan. Ám nem ez lesz Scalzi műveinek első mozgóképes manifesztációja.

Idén ugyancsak a Netflixen jelent meg a Love, Death & Robots című animációs antológiasorozat, aminek három epizódja is Scalzi novelláit dolgozza fel. A Three Robots-ban három eltérő jellemű robot kirándulását követhetjük nyomon egy posztapokaliptikus vidéken. A Whatever blogon ingyenesen is elérhető When The Yogurt Took Over című politikai szatírájában egy joghurt válik a világ vezetőjévé. Az Alternate Histories-ban pedig Hitler lehetséges korai elhalálozásának forgatókönyveibe nyerhetünk betekintést.

A Vének háborúja mellett Scalzi legújabb könyvsorozatának nyitódarabja is közelebb került az adaptációhoz, ugyanis Az összeomló birodalom jogai is elkeltek, a Vörösingesek pedig egy miniszéria formájában készül az FX-nél.

Azon túl, hogy Scalzi összes írása megjelent hangoskönyvként , olyan műve is akad, amit kifejezetten erre a platformra készített. A The Dispatcher című audiobook mellett több olyan antológiának is a szerkesztője (és részben narrátora) volt, ami csak a legnagyobb hangoskönyv-áruházban, az Audible-ön kapható.

Az író egy kicsit el is kalandozott a klasszikus írástól, amikor a Csillagkapu univerzum tévésorozat kreatív tanácsadójaként tevékenykedett. 2015-ben pedig egy mobiltelefonos sci-fi akciójáték, a Midnight Star történetírója volt, aminek kísérősztorija egy képregényben jelent meg (Midnight Rises), amit szintén Scalzi írt.

Nincs megállás

Scalzi műveire jellemző, hogy nagyon könnyen fogyaszthatók. Gyakran használ hol direktebb, hol rejtettebb módon popkulturális kikacsintásokat, humora pedig nem ritkán kacérkodik a paródiajelleggel is. Könyveit épp ezért egyfajta belépőnek tartják a sci-fi világába.

„Tisztában vagyok a Tornál (az amerikai kiadója) betöltött szerepemmel. Én vagyok a könnyen elérhető, belépő jellegű science fiction írójuk. Ez a munkám. Ezért is írtam alá egy nevetségesen hosszú szerződést nevetségesen sok pénzért”

- nyilatkozta az író egy interjúban az új hosszútávú szerződésével kapcsolatban. 10 évre kötelezte el magát kiadójánál, és ez idő alatt 13 könyvet fog megírni. Ebből az ígéretből már hármat teljesített is. A Fejvesztve és Az összeomló birodalom már magyarul is megjelent, valamint a könyvfesztiválra érkezik a folytatása, a Pusztító tűz is. Az már biztos, hogy a rajongók nem maradnak Scalzi-könyvek és -meglepetések nélkül a következő években sem.

Szerző: Laki Péter

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.