Péterfy Gergely kapta az Aegont a Kitömött barbárért!

.konyvesblog. | 2015. március 24. |

Fotó: Valuska Gábor

"Július végéhez közeledve talán némi meggondolatlanságra vall kiosztani az év regénye címet, de Péterfy Gergely Kitömött barbár című könyvének olvastán minden más jelző értelmét veszti" - írtuk tavaly nyáron Péterfy Gergely új regényéről, decemberben pedig ezt megerősítve a Kitömött barbárt választottuk az év legjobb könyvének. Úgy látszik, ezzel a véleménnyel az Aegon Művészeti Díj ítészei is egyetértettek: a jubileumi, azaz immáron tizedik alkalommal kiosztott díjat ugyanis kedden Péterfy Gergely kapta a Kitömött barbárért.

A regény Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról szól; utóbbi a mai Nigéria területén született, és rabszolgaként került először Marseille-be, később Bécsbe, ahol már szabad emberként a liechtensteini herceg házitanítója lett, majd utóbb bejáratos a legfelsőbb körökbe. Később csatlakozott a „Zur wahren Eintracht” nevű szabadkőműves-páholyhoz, ahol Kazinczy Ferenccel is barátságot kötött. 1796-os halálát követően Soliman holttestét nem temették el: „Levonták bőrét, kitömték s felültették a Múseumban álló elefántra, s nyomtatott levélben adták tudtára Bécsnek, hogy Angelónak a bőre az, amelyet a kitömött elefánton láthatnak”. A test az 1848-as bécsi harcokban megsemmisült.

Péterfy Gergely (Budapest, 1966. október 31. –) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. Az ELTE latin-ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2000-ig a Nyelvtudományi Tanszéken tanársegédként, 2000-től a Klasszika-filológia Tanszéken, 2005-től pedig a Filozófiatörténet Tanszéken adjunktusként. 1998-2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített. 2006-ig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében dolgozott mint szerkesztő-műsorvezető. 1991 óta publikál novellákat. Egyik alapítója, 1993 óta szerkesztője a Törökfürdőnek. 1995-2000 között a miskolci Új Holnap című irodalmi lapot szerkesztette. (Forrás)

Péterfy Gergely és Kazinczy Ferenc kapcsolata valamikor a nyolcvanas évek végén, egy Frankel Leó utcai cselédszobában kezdődött. A belső udvarra néző szoba korábban Péterfy nagyapjáé, Jékely Zoltáné volt, aki hatalmas könyvgyűjteményt hagyott maga után. Ebből a gyűjteményből választotta ki unokája Kazinczy levelezésének második kötetét, és ebben a kötetben bukkant rá Angelo Soliman történetére, hogy aztán majd egy évtizedre el is felejtse az egészet. A téma a kétezres évek elején, a Kazinczy utazásai című kötetben talált rá újra, és a következő tíz évben nem is eresztette. Péterfy előbb a hazai archívumokban kezdett kutatni, majd a sikerrel megpályázott Eötvös-ösztöndíjjal a bécsi szabadkőműves levéltárat, és az Österreichische Nationalbibliotheket vette célba.

"Soliman története megért néhány feldolgozást, és színdarab is lett belőle, de szerintem az ő figurája igazából Kazinczyval együtt érdekes. Az idegenségnek ez az egészen speciális helyzete Bécsből valószínűleg nem látszik annyira, mint Magyarországról. Ehhez a mi kelet-európai tapasztalatunk, nézőpontunk kell. Kazinczy és Soliman történetét felőlünk meg lehet pillantani úgy, hogy egy nagyon komplex képet adjon ki. Sokkal több választ lehet találni Kelet-Európából nézve, mint egy önostorozó nyugati felvetésben" - mesélte a nekünk adott interjújában az író.

A Kitömött barbár volt az egyik erős tippünk az idei Aegonra. Péterfy Gergely ezzel az elismeréssel tizedikként csatlakozhat a Rakovszky Zsuzsa, Spiró György, Térey János, Jónás Tamás, Csaplár Vilmos, Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Barnás Ferenc és Kun Árpád alkotta irodalmi dream teamhez, azaz az Aegon díjazottjaihoz.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.