Nagyasszonyok rock & roll [Könyves podcast#5: Ugron Zsolna]

Néhány éve az Úrilányok Erdélyben című könyvével robbant be a köztudatba, tavaly pedig az Erdélyi menyegző című regénnyel elkezdte trilógiáját, az erdélyi fejedelem egyszerre irigyelt és gyűlölt húgával, Báthory Annával a főszerepben. Az első részben elindított történetet A nádor asszonyaiban folytatja, amelyben Anna már földönfutóként járja a világot, és Nándorfehérvár, Konstantinápoly, Bécs, Varsó udvaraiban szövi az intrika fonalát. Ugron Zsolnával a Könyves Magazin téli számába készítettünk interjút, viszont abba a terjedelmi korlátok miatt egy csomó érdekes információ és történet egyszerűen nem fért bele. De most itt a Könyves podcast ötödik adása, amelyben Ugron Zsolna nem csak a saját életéről mesél izgalmasakat, de elárulja, kik voltak szerinte Erdély legérdekesebb és legöntörvényűbb asszonyai, mint ahogy azt is, hogy ha lehetne, akkor kit alakíthatna Jeremy Irons a tizenhetedik századi erdélyi hatalmasok közül. (Sajnos a beszélgetés alatt végig hallani a riasztó idegesítő csipogását, de pár perc után beépül háttérzajnak, elnézést kérünk ezért)

Könyves podcast #5: Ugron Zsolna by Konyvesblog on Mixcloud

A beszélgetésen az alábbi témákat érintettük:

• A nádor asszonyaiban – a trilógia első kötetéhez képest – Ugron Zsolna mind térben, mind időben kitágította a cselekmény határait. Ennek részben az az oka, hogy kutatásai során annyi érdekes személyiségre bukkant, hogy nem tudta nem megírni őket. Közéjük tartozik például Kösem szultána, aki gyakorlatilag húsz éven keresztül irányította az Oszmán Birodalmat.
• Báthory Anna volt a kiindulási pont, de hamar kiderült, milyen keveset tudunk róla. A kutatásai során bukkant azokra a női alakokra, akik komolyan befolyásolták a szűkebb és tágabb környezetük alakulását. Közéjük tartozik például Czobor Erzsébet, aki Thurzó nádor felesége volt, és a férje és a fia halála után két megyében főispánként tevékenykedett egészen hosszú ideig. Ő konkrétan azért került bele a regénybe, mert Ugron Zsolna talált tőle egy ötsoros levelet, amely szerinte az asszony egész személyiségét nagyon jól tükrözte.
• Az antropológiai vizsgálatok kiderítették, hogy Czobor Erzsébet egyébként homlokcsont-vastagodásban szenvedett; ez iszonyú fejfájással járt, és látványnak sem volt éppen szép.
• Báthory Anna a regényben lényegében egy tizenhetedik századi Mata Hariként jelenik meg, legnagyobb bánatunkra azonban kiderült, hogy ez a szál teljes mértékben fiktív.
• Ugron Zsolna szeret úgy írni, hogy bizonyos történelmi tények megkötik a kezét.
• A legnagyobb probléma szerinte, hogy még mindig stilizált, kicsit romantikus, „operett-szerű szósszal leöntve” nézzük a történelmünket. Ez leginkább akkor probléma, ha megakadályozza, hogy őszintén szembenézzünk akár a saját múltunkkal.
• A sci-fi-től kezdve a Downton Abbey-n keresztül a Trónok harcáig minden érdekli, ami kosztümös. Valószínűleg azért, mert ez a műfaj kicsit elemel a valóságtól, és kicsit eltol minden történetet a mese irányába.
• Valaki csinálhatna egyszer egy Borgiák-féle filmsorozatot a Báthoryakról. Jeremy Irons Rhédey Ferencet játszhatná.
• Az Erdélyi menyegzőből (ez volt ugye az első kötet) forgatókönyv, illetve a tervek szerint kétrészes tévéfilm készül. A forgatókönyvet Ugron Zsolna írja, szorongató határidővel.
• A trilógia harmadik része lesz a „csak csajok” kötet: ez is Báthory Annával indul, a benne szereplő asszonyok ugyanis mind kötődnek valamilyen módon hozzá. Négy erős női karakter történetei fonódnak majd egybe a harmadik kötetben: Esterházy Julianna (ő Esterházy Miklós lánya, aki a férje révén belekeveredik a Wesselényi-féle összeesküvésbe), Széchy Mária, a legelképesztőbb rock’n’roll karakter abban az időszakban, Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor második felesége, és Báthory Zsófia, az utolsó Báthory.
• Utóbb derült ki, hogy Báthory Anna az írónő gyerekeinek egyik ősanyja: apai nagymamájuk ugyanis Mikes, aki Jósika-leszármazott volt, Jósika Gábor pedig Báthory Anna fia volt. A gyerekeknek van olyan dédükanyjuk, akinek mind a négy nagyszülője Bethlen volt, ami még az ő családjukban is elég extrémnek számít.
• Pár éve kutatható a családi levéltár Kolozsváron, egy ideje készül rá, hogy elmenjen oda. Egy kutató szerint csak a levéltári index tizenhárom méter.
• Sokáig zavarta egyébként az erdélyi kastélyos skatulya, amibe belehelyezték, főként az első kötete megjelenése után.
• Az Erdély-kép mára már erősen árnyalódott nem csak a fejekben, hanem a valóságban is. Kolozsvár teljesen más képet mutatott az írónő gyerekkorában, ma már azonban egy mozgalmas, egyetemi város, szuper jó hely, izgalmas programokkal.