Mit ír a nő, ha sikeres?

Tweek | 2010. március 05. |

A március 3-i Irodalmi Centrifuga Esten Bódis Kriszta Rácz Zsuzsát faggatta nőírőkról, szingliregényekről, elődökről; a szerző új könyvéből, a Nesze neked, Terézanyuból Létay Dóra olvasott fel, valamint őt is bevonták a beszélgetésbe. Ez utóbbit nem véletlenül hangsúlyozom ki, a színésznő ugyanis mindjárt az este elején beszámolt egy névtelen internetes hozzászólásról, melyet az írásaira kapott: ne írjon, maga egy buta nő, úgy ahogy van, egy katasztrófa (nem szó szerint idéztem). Az alaphangulatot ez adta meg, valamint, hogy Bódis Kriszta összefoglalta, „három megkérdőjelezhető nőt” hallgathatnak a kedves egybegyűltek – akiknek zöme nő volt (egyetlen férfi vendég, a másik kettő a kamerás, illetve a beszélgetéssorozat új helyszínének, a Nyitott Műhelynek a tulajdonosa).


fotó: Barakonyi Szabolcs, Index

Nőírőkról, női szempontú irodalomról és kritikáról csak érintőlegesen esett szó, a szingliregények kapcsán elhangzott több név is (pl. Jane Austen, Nick Hornby, a cseh Irena Obermannová mint a műfaj képviselői), valamint ejtettek pár szót az Sylvia Plathról és az Üvegburáról. Bódis Kriszta a beszélgetés elején kijelölte azt a tematikai hálót, amely egyrészt Rácz Zsuzsa regényét szövi át, másrészt ami által szervezni szándékozza az estét. A diskurzus tehát a nőírők-siker-apa-házasság csapáson haladt, ezt mindvégig sikerült is tartani.

Két megállapítást emelnék ki a beszélgetésből, az egyik a (sikeres) nőírók bestselleríróvá degradálása (a bestseller elitista és kirekesztő értelmében): ha nő ír és sokat elad belőle, az nem irodalom, és ez a hozzáállás Magyarországon, sőt Európa ezen térségében fokozottan jellemző (lásd Rácz Zsuzsa történetét a csehországi konferenciáról, ahol a cseh kutatónő voltaképpen lefikázta nők által, nőkről, szerinte nőknek írott könyveket). Rácz Zsuzsa másik fontos konklúziója szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Az apaszerep, az apa (lány)gyerekekre tett hatását elemezve eljutottunk az elnyomás kérdésköréig, vagyis hogy Magyarországon, a magyar irodalomban nincs releváns társadalmi vagy irodalmi diskurzus az apa szerepköréről, feladatairól, ezen belül a lánygyerekeknek okozott károkról (az elfojtó, és kénytelen vagyok újra leírni, de fikázó apák kapcsán), amire csak rátesz egy lapáttal az előző rendszer diktatórikus jellege. Az elnyomás, elfojtás tehát az egyéni és a társadalmi környezetből egyaránt ered, így kettős súllyal nehezedik a megszólalni kívánó nőkre – keserű manapság (is) a nőírók – vagy nőnemű írók – sorsa (pláne, ha sokat is keresnek azzal, hogy írnak, és ezáltal szerintem ki lehetett volna tárni a populáris kultúra-magaskultúra megítélése körüli sztereotípiákra, amit Létay Dóra érintett, amikor a sorozatszínészi karrierjét hozta szóba: lehet ő hiteles a televízióban - és tényleg, miért ne alakíthatna valaki olyan kiválóan egy szappanoperában, mint egy művészfilmben – sosem fogják ugyanúgy értékelni, mint a színházi vagy komolyabb filmes szerepeit; érdekes, hogy ő maga is a televíziós alakításait értékeli kevésbé, hogy azért, mert az szappanopera, vagy mert szerinte mint színésznő nem fektetett bele annyi energiát, nem derült ki egyértelműen).

Nőnemű írókat mondtam, méghozzá azért, mert az este negyedik aktív résztvevője Rácz Zsuzsa szerkesztője, Szántó Erika volt, aki viszont irtózik a nőirodalomtól mint kifejezéstől (így behozva egy másik lehetséges szempontot a beszélgetésbe): oké, nő írta nőkről, de attól még ugyanúgy irodalom, vegyük például Tolsztojt, az Anna Karenina is miről szól? Női sorsról és szerepekről, házasságról, megcsalásról. Utóbbiról szintén szó volt az este végén, igen, megemlítették, hogy bezzeg a férfiaknak ezt is inkább elnézi a társadalom, de nem is ez a baj, hanem hogy a nők kevésbé nézik el maguknak. Kicsit olyan volt ez az este, mint egy speciálisan nők számára tartott önbizalomnövelő tréning, legyünk bátrak, vállaljuk a vágyainkat meg merjünk írni, hiszen mind tudunk (Bódis Kriszta), ne hagyjuk magunkat, és nyugodtan vágassuk rövidre a hajunkat, ha az tetszik, még ha a férfiak állítólag a szende, hosszú hajú nőket akarják is (az egyik, felolvasott regényrészlet szerint). E ponton fel is állt az egyik vendég hölgy, és buzgón ecsetelte, mennyire igazat ad a szerzőnek és milyen hülyék a pasik, mind egy kaptafára mennek, mindnek hosszú hajú lány kell – na, itt kezdtem rosszul érezni magam a hosszú hajam miatt, de ez részletkérdés – és nem is ezen múlik.

 

 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!