Mekkora titkot bír el két fiatal?

.konyvesblog. | 2014. március 31. |

grosan_nyoszoli.jpg Fotó: Nyoszoli Ákos

Ernest Hemingway A fehér elefánt formájú hegyek című zseniális novelláját (itt elolvasható) továbbgondolva készített izgalmas kisfilmet Együtt címmel a Romániában született, de jelenleg Budapesten élő Cristina Grosan. A Daazo.com beválogatta az Együtt című kisfilmet a Friss Hús Classicsba, például Nagypál Orsi filmjével együtt, aki Parti Nagy Lajos Kispárizsát forgatta le Péterfy Borival és Pogány Judittal (Orsival is beszélgettünk). Lehet, hogy egyszer megfilmesíti valaki Dragomán György regényét, A fehér királyt? A vasárnap zárult Friss Hús rövidfilmfesztivál egyik rendezőjével beszéltünk.

Először mindenki nézze meg a kisfilmet, mert az interjúban nem szeretnénk spoilerezni, de fogunk!

Mikor találkoztál először Hemingway novellájával, mi ragadott meg a történetben?

A fehér elefánt formájú hegyek című novella kötelező olvasmány volt angol órán, de 14 évesen teljesen másképp interpretáltam még. Tudtam, hogy ezzel a szöveggel kezdeni kell valamit, neki is álltunk improvizálni az akkori színházi társulattal, amiben játszottam. Pár évvel kesőbb tárgyinstallációt szerettem volna csinálni a két karakternek a MOME media design szakán készülő diplomamunkámhoz. Aztán mégis film lett belőle.

Hogyan lehet egy ilyen erős irodalmi szöveget átültetni kisfilmre? Milyen előnyei, hátrányai vannak?  

Nehezen lehet ezt a szöveget egy az egyben átültetni filmre. De nem is ez volt a szándekom, nem ragaszkodtam a szöveghez - ez inkább egy nagyon szabad értelmezés, feldolgozás. Jellemzően kevés ember ismerte fel a novellát a filmben. Nagyon erősnek tartom a konkrét helyzetet, amiben a két szereplő van: a feszültséget és az erős konfliktust közöttük. Az élet nagy kérdéseit vitatják meg, mindezt úgy, hogy egy pillanatig sem konkretizálják a témát. Ezt vittem át a filmbe, de a struktúrat megtartottam. Ha a néző sodródik a sztorival, akkor amit az elején érvényesnek gondol, az a végére teljesen megváltozik.

A forgatókönyvben egy jelentős dolgot megváltoztattál, miért volt erre szükség?

Nem mondanám, hogy megváltoztattam, inkább folytattam a történetet. Az abszurd, nyomasztó, de teljesen követhető párbeszéd kereteihez hozzáadtam: egy olyan terhességről van szó, ami egy tabusított családi témát feszeget. Ahogy halad a történet, a nézőt egyre jobban beavatjuk: amit a történetről gondol, az jelenetről jelenetre változik, csak a végén áll össze a kép. A novellát az 1920-as évek végén írta Hemingway, 2014-ben már máshogy olvassuk ugyanezt a sztorit. Kísérletezni szerettem volna a családi viszonyokkal, feszíteni kicsit a társadalom által szabott határokat.

Miért hagytad el ezt a fantasztikus filmcímet: A fehér elefánt formájú hegyek?

Hemingway egyik legismertebb novellájának a címe, ami nagyon jó és erős cím. Azt szerettem volna, hogy a néző először a filmet lássa, utána kösse össze a szálakat.

Az irodalmi adaptáció számodra mennyire bonyolult történet? A regények olvasása után mindig azt érzem, nagyon ritkán sikerül visszaadni az adott mű lényegét.

Valóban bonyolult a történet. Michel Gondry Boris Vian regényéből rendezett nagyjátékfilmet, de nem sikerült megközelítenie a könyvet. Baz Luhrmannak sem volt könnyű dolga A nagy Gatsbyvel. Nem találkoztam még olyan írással, aminél azt éreztem volna, hogy nekem itt és most rögtön filmet kell készítenem belőle, mert legalább olyan jó lesz, mint a könyv. Ehhez nagy bátorság kell, mert ami könyvben működik, az filmben már nem biztos, mások a törvényszerűségek. A költségvetés is számít, mert a forgatáson mindenből húzunk, egyszerűsítünk. Ezért inkább magamba szívom a történetet, és úgy adom tovább, hogy abban már én is benne vagyok. Inkább feldolgozom, mint adaptálok.

Melyik irodalmi műből rendeznél filmet?

Dragomán György A fehér király című regényét csinálnám meg, annyira megragadt bennem a szöveg, hogy bármilyen formátumban el tudnám képzelni: kisfilm, nagyjátékfilm, minisorozat. Én abban a világban nőttem fel, abból a kommunista Romániában születtem, amit Dragomán annyira látványosan megidéz. De jöhetnek Dino Buzzati vagy Miranda July rövid írásai is, mindkét szerző vicces, tele vannak csavarral, látványosan lehetne átültetni a vászonra.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!