Különös szerelmi történet ember és gép között, démonian furcsa bürokrácia, tiszavirág-életű hagyományőrző csoport, mitologikus lényről szóló tudományos esszé. Ilyen és hasonlóan bizarr, felkavaró, vagy egyszerűen csak furcsa, megfoghatatlan, de maradandó és gondolkodásra késztető történetek szerepelnek Karin Tidbeck nemrég magyarul is megjelent Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről című novelláskötetében. A műveiben számos zsánerelemet és történetmesélési módot ötvöző svéd írónő válaszolt a kérdéseinkre, amikben szó esik fordításról, melankóliáról, életről, halálról, és arról is, hogy miket tanult egyes irodalmi szereplőktől.
Saját novelláit maga fordítja angolra. Mit gondol, az eredeti jelentés milyen részben sérül egy ilyen fordítás során?
Elkerülhetetlen, hogy néhány dolog megváltozzon a fordítás közben: kulturális koncepciók, szólások, közmondások, vagy amikor például bizonyos konnotációk értelmezhetetlenek vagy lefordíthatatlanok lennének. De nem gondolom, hogy a jelentés csorbulna, legalábbis egy jó fordító munkája után. Szerintem a fordítás újraértelmezés, nem a szöveg pontos másolata egy másik nyelven.
Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről
Fordította: Ballai Mária, Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Molnár Berta Eleonóra, Agave Könyvek, 2019, 176 oldal, 2880 HUF
Szokott angolul is írni?
Több novellát írtam már angolul, meg egy történetorientált interaktív játékot is. Sőt, a következő regényemet, a The Memory Theatre-t már alapból is angol nyelven írom. Igazából manapság elég ritka, hogy svédül írnék, mivel az olvasóim nagy része Svédországon kívülről jön.
Rengeteg skandináv szépirodalommal, krimivel, és humoros regénnyel találkozunk Magyarországon, viszont a fantasy, sci-fi, horror írások kevésbé vannak szem előtt. Milyen most a svéd spekulatív fikciós színtér? Kik a kiemelkedő zsánerírók?
Ma Svédországban olyan spekulatív írók dolgoznak, mint Sara Bergmark Elfgren (young adult fantasy), Mats Strandberg (horror és tudományos fantasztikum), John Ajvide Lindqvist (horror) és Kristina Hård (sci-fi és fantasy). Eléggé virágzó színtérről beszélhetünk, számos aktív íróval, így elég nehéz csak néhányukat kiemelni.
Karin Tidbeck felbolygató történetei napokig nem hagynak majd nyugodni
Karin Tidbeck az itthon 2017-ben megjelent Amatka című regénye után a Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről novellaválogatásával ezúttal egy olyan világba kalauzolja el a hazai olvasókat, ahol a félálomszerű homályban létezés nemcsak a szürrealitás, de a mindennapok része. Novellái pedig...
A Rénszarvas-hegy… történeteiben van egyfajta melankolikus hangulat, amit az emberek hajlamosak tipikusan skandináv dolognak hinni. Miért lehet ez?
Valóban igaz, hogy létezik a skandináv melankólia, de az is, hogy nagyon eladható. Egy jól működő brand, amit a külföldiek szívesen megvásárolnak. Melankolikusak vagyunk, ezt keresik kintről a legjobban, így ezt is fogjuk kínálni. Rengeteg dolog van viszont a kultúránkban, ami egyáltalán nem szomorkás. De az a helyzet, hogy a nézők és olvasók erre a legfogékonyabbak, tehát ezt is fogják kapni tőlünk.
Számos mitológiai, irodalmi utalás található a sztorikban. Kiket tekint példaképnek, illetve fontos irodalmi hatásnak?
Lehetetlen megmondani mi számít hatásnak. Minden, amit olvasok, a zenék, amiket hallgatok, és mindent, amit megtapasztalok hat rám. Nem lehet kiválasztani egy szerzőt, vagy előadót, akire azt mondhatom, hogy „na, ő hatott rám” – ez nem így működik. Olyanokról viszont tudok beszélni, akiktől tanultam valamit. Ursula K. Le Guin-től már korán megtanultam, hogyan gondolkodjak a science fictionről, a társadalomról és a genderről olyan értelemben, amihez nem voltam hozzászokva. Neil Gaiman Sandman képregényei nagyon fontosak voltak számomra tiniként, mert elgondolkodtattak a történetmesélés mibenlétéről és az alkotásról. Tove Jansson arra inspirált, hogy bonyolult történeteket egyszerű nyelvezettel adják át. A festő John Bauertől pedig a varázslatos vizuális művészetén keresztül kaptam valamit. És még sorolhatnám. Mindig, amikor elolvasok egy könyvet, valami újat tanulok. Épp most fejeztem be Tamsyn Muir Gideon the Ninth című könyvét, ebből a szitokszavak használatáról tanultam meg sok mindent.
A teremtés (vagy teremtődés), a halál, az elmúlás kiemelten fontos elemként jelent meg a Rénszarvas-hegy… történeteiben. Ez a zsáner jellegzetességei miatt volt, vagy úgy általában érdekli ez a témakör?
Nem vagyok benne biztos, hogy a zsánernek specifikus kapcsolata lenne ezekkel a témákkal. A teremtés motívuma kifejezetten érdekes téma számomra, ahogy a halál is. Elkerülhetetlen végpontjai az életünknek. Végül egyikünk sem ússza meg az elmúlást. Mindannyiunkat érint, így írnom kell róla. Ugyanakkor a teremtés talán érdekesebb: a világok, életek, ötletek teremtésének gondolata. Talán mondhatjuk azt, hogy szeretek olyan világokat teremteni, amikben újabb világok születnek.
Egy erős, néhol furcsa gasztronómiai, de legalábbis ételekkel, táplálkozással kapcsolatos vonal is felbukkan a sztorikban. Ez honnan jött?
Igazából ezt most hallom először, de érdekes kérdés. Nem volt szándékos. Az ételek mint kulturális jelenségek szerintem izgalmasak. Mindenkinek van valamiféle kapcsolata az ételekhez. Hogy mit, miért és hogyan eszünk, nagyon sokat tud elmondani rólunk.
Tudom, hogy nehéz a kérdés, de van-e kedvence a Rénszarvas-hegy… novellái közül?
Egyformán szeretem a gyermekeimet. Minden történet különleges a maga sajátos módján. Hogy őszinte legyek, lehetetlen lenne egyet is kiemelnem.
Mit olvas jelenleg?
Épp most fejeztem be a már korábban említett Tamsyn Muir könyvet, a Gideon the Ninth-t. Most éppen próbálom kitalálni, mit olvassak legközelebb. Caitlin Starlingtól a The Luminous Dead és Kali Wallace-tól a Salvation Day között vacilálok.
És a következő munkájáról tud mesélni?
Most a The Memory Theatre című regényemen dolgozok, amit az amerikai Pantheon kiadó fog kiadni. Ugyanabban a világban játszódik, mint a Rénszarvas-hegy…-ben is megtalálható Augusta Prima és a Matrónák novellák. Azokról az eseményekről szól majd, amik akkor következnek be, miközben Augusta próbálja felfedezni világában az idő működését. Egyelőre még nincs kitűzött megjelenési időpontja, de amint lesz, tudni fogtok róla.
Szerző: Laki Péter
