Júniusban rendezték meg a Szöuli Nemzetközi Könyvvásárt, ahová közel 30 év után újra ellátogatott egy dél-koreai elnök, az újonnan megválasztott Park Geun-hye asszony személyében. A látogatás sok koreai kiadóvállalat szerint szimbolikus jelentőséggel bír, mert az okostelefonok, tabletek, e-olvasók elterjedése, az illegális letöltések egyre növekvő száma az eddig virágzó koreai könyvpiacot is erősen veszélyezteti. Ám ez még az európai, vagy az amerikai átlaghoz mérten sem annyira jelentős probléma, hiszen a koreaiknak olyanjuk van, amit mi méltán irigyelhetünk: egy saját könyvvárosuk. A Paju Book City, a könyvmolyok Mekkája, a fővárostól 30 km-re terül el 385 hektáron.
A várost 1989-ben kezdték el építeni, miután a 6 legnagyobb könyvkiadó vezetője a közeli hegyekben tett kirándulás után megállapodott, hogy létrehoznak egy ipari körzetet, mely a könyvekre specializálódott, s amely a tervezés, az előállítás és a terjesztés központja is lesz. A hatalmas komplexum mára már 200 kiadóvállalatnak ad otthont, emellett second hand könyvesboltok (tele hazai és külföldi ritkaságokkal), menő kávézók, műtermek is nyíltak a területen. Sőt, a művészek a galériák fölötti lakásokban alkotnak és laknak, így egy-egy mű létrejöttét a látogatók is végigkísérhetik. A 160 épületből álló várost külföldi és hazai tervezők tervezték, a legfontosabb szempont az volt, hogy az épületek ne legyenek tájidegenek a várost körülvevű hegyek és folyók között. Yi Ki–Ung, a Bookcity Kulturális Alapítvány elnöke így ír az alapításról: "A város célja egyszerű és tiszta: újra visszaszerezni az elveszett emberiességet. A Bookcity egy hely, ami az embereknek épült.”
(Aki esetleg arra jár majd, annak itt egy hasznos ajánló)
Paju Book City
Az ázsiai országban azonban nem állt meg itt az olvasás propagálása: 2002-ben indították be a metrókban lévő könyvtárakat, hogy a telefonok nyomkodása és a az üres tekintetek helyett tartalmasan teljen a tömegközlekedés. Ezekben a földalatti könyvtárakban több ezer könyv közül válogathat az utazó, de vannak könyvplázák is a metróállomásokon, melyek állományát a nagyobb kiadók adományai biztosították. A koreai tévében pedig igen nagy népszerűségnek örvend az egyik életmódcsatorna Let’s read books című műsora, ahol két, öltönyös-csokornyakkendős humorista szólítgatja le az utcán a járókelőket, hogy aztán megkérdezzék tőlük, mit olvastak azok közül a könyvek közül, amiket a műsorban ajánlottak. A legtöbb ilyet elolvasó szerencsés nyertes pedig nem meglepő módon könyvekkel lesz gazdagabb: a TV-állomás előtt felállított könyvespolcról egy megadott idő alatt kell kihúznia annyi könyvet, amennyit csak bír, és már viheti is haza a zsákmányt Egy másik ilyen műsorban akadémikusok beszélgetnek szofisztikáltabb módon egy egy jelentősebb műről. Érthetően az előzőnek azért nagyobb sikere van a tévénézők között.
Ingyen elvihető könyvek egy dél-koreai buszmegállóban
A koreai Gallup Intézet legfrissebb felmérése szerint a külföldi írók közül a japán Murakami a legnépszerűbb Dél-Koreában, a megkérdezett 1230, 19 évesnél idősebb ember 24%-a olvasott már legalább egy könyvet tőle. Murakami mellett Hemingway, Tolsztoj, Pearl S. Buck, Alin de Botton, és J. K Rowling neve szerepel, és azé a Bernard Werberé, akinek esete jól mutatja a koreai könyvpiacban rejlő lehetőségeket. A francia író alig volt ismert hazájában, egészen addig, míg Hangyák című műve bombaként nem robbant a koreai könyves horizonton, s el nem kelt közel 4 millió példányban. A kritikusok szerint Koreában az olvasók előbb, és jobban értékelték a francia író képzeletgazdag világát, mint bárhol máshol a világon. Miután Werber ilyen népszerű lett Dél-Koreában, hazájában is felfigyeltek rá, és ma már ott is híres írónak számít. Második könyvének sikerét pedig már nem bízta a véletlenre: A Kasszandra tükrének férfi főhőse Koreában látta meg a napvilágot.
Könyvsarok a metróban
A koreai művek (és persze a kultúra) exportálására Szöul kiemelt figyelmet fordít. A Koreai hullám, azaz a Hallyu, mely egy kilencvenes években indult jelenség, s mely a koreai kultúrát, s főleg a könnyebben fogyasztható popkultúrát volt hivatott népszerűsíteni (s aminek a Gangnam style-t is köszönhetjük), ugyan sokak szerint hanyatlásnak indult, de Park elnökasszony látogatása a könyvvásáron jelzi, hogy a kormány még mindig nagy figyelmet fordít a koreai kultúra külföldi népszerűsítésére. Hogy csak egy, de igen jó példát említsek: az Inchoni Reptéren lévő óriási könyvesboltban közel 250 koreai szerző könyvét lehet kapni 17 nyelvre lefordítva…(Napjaink legnépszerűbb koreai szerzőjének, Shin Kyung-Sooknak híres regénye, a Vigyázzatok Anyára, tavaly magyarul is megjelent.)
Psy a Metropolitan Libraryban táncol a Gangnam Style videoklipjében
A könyvek szeretete és a sok olvasás pedig nem maradt eredmény nélkül. A Harvard Egyetem 2011-es felmérése szerint Finnország után a koreai diákok szövegértése a legjobb a világon. S bár suli után a koreai gyerekek is szeretnek focizni, több kutató felhívta a figyelmet arra a tendenciára, mely szerint egy ország lakosságának matematikai és szövegértési kompetenciája egyenes arányban van a GDP-teljesítménnyel is. Dél-Koreában pedig ezt nagyon jól tudják.
Szerző: Csontos Sára
