Hosszú: Mi az, ami még a halálnál is jobban megrémíti Stephen Kinget?

Kiss Orsi | 2015. november 07. |

hosszuuuuu_1_2_2_1.jpgMiért van az, hogy az egyik legjelentősebb francia irodalmi díjat szinte csak férfiak kapják, a kezdő szerzőknek miért nem szabad az aktuális divatirányzatok szerint írniuk, mikor álmodik a legélénkebben Stephen King, és mi vette rá Györe Balázst, hogy ne jöjjön ki az egyetemi felvételitől? A mostani Hosszúból ez is kiderül.

Szexista lenne a Goncourt?

A napokban adták át az egyik legtekintélyesebb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, melyet idén Mathias Énard kapta meg Boussole című regényéért. A díjat immáron 113 éve ítélik oda, eddig azonban mindösszesen csak 11 alkalommal kapta meg nő, 102 alkalommal pedig férfi szerzőt tüntettek ki vele. A The Atlantic annak járt utána, mi lehet ennek az oka: ennyire középszerűek lennének a frankofón írónők vagy a Goncourt simán csak szexista? A lap végzett egy kis összehasonlítást a többi irodalmi díjjal, melyből például az derült ki, hogy 1944-re, amikor is Elsa Triolet személyében először ünnepeltek női Goncourt-díjast, a Pulitzer-díjat már 12 alkalommal ítélték oda nőknek. Az okok között szerepelhet, hogy bár a franciák a nemzetközi kimutatásokban nagyon jól állnak a nemek közötti egyenjogúságban, és erős a nők jelenléte például a politikában, ugyanakkor a kreativitás pont az a terület, ahol a szubjektív megítélés teret ad az előítéleteknek. Amellett pedig, hogy Franciaország egy sereg nagy feminista gondolkodót adott már a világnak, maga a feminizmus soha nem vált annyira a mainstream, a közgondolkodás részévé, mint mondjuk az Egyesült Államokban.

A teljes cikkért katt ide!

Segítség, könyvet írok!

Az első könyvével hadakozó, a totális eufória és a teljes kétségbeesés között leledző kezdő szerzőnek mindig sokat segít, ha rájön, hogy bizony nincsen egyedül, és előtte már mások is jártak hasonló cipőben. A fiatal szerzőknek járó The Sunday Times/Peters Fraser & Dunlop Young Writer of the Year Award elnevezésű díjat decemberben fogják átadni, a Guardian pedig arra kért öt korábbi díjazottat, mondják el, milyen tanácsokkal látnák el a kezdő szerzőket. A szokásos közhelyek mellett ("higgy a tehetségedben"), nagyon sokan kiemelték az olvasás fontosságát, voltak, akik egy jó szerkesztőre esküdtek, mások pedig már azt is fontosnak tartották, hogy az illető egyáltalán befejezze a könyvét. Abban azonban nagyban egybecsengtek a válaszok, hogy soha nem szabad a pillanatnyi divatirányzatok szerint írni, és a legfrappánsabban talán Andrew Cowan foglalta össze ennek a lényeget:

Just don’t go reading the latest prizewinners and bestsellers in the hope of discovering what publishers are looking for. By the time your book is written, they’ll be looking for something else.

Mégis mitől retteg Stephen King?

Húsz sztorit tartalmaz Stephen King legújabb könyve, a The Bazaar of Bad Dreams, ezek pedig műfajilag nagyon széles spektrumon mozognak: van közöttük krimi, horror és western is. Sokkal érdekesebb azonban, hogy King mindegyik történet előtt elmeséli, mi inspirálta őt annak a bizonyos történetnek a megírásakor. Ezek általában nagyon banális élethelyzetek: a The Dune című írásnak egy homokdűne a helyszíne, melyben megjelenik azoknak az embereknek a neve, akik várhatóan meg fognak halni. Ennek az ötlete például akkor merült fel benne, amikor a kutyáját sétáltatta Florida partjainál. Máskor a fiával szemben elveszített fogadás, vagy egy buszon ülő nő adta az ihletet, vagy éppen egy éttermi jelenet, amikor egy férfi egy idősebb ember ételét vágta fel ebéd közben. A traumatikus élmények sem maradhattak ki a sorból, így A The Little Green God of Agony című novellát King 1999-es balesete inspirálta. Az író most interjút adott a The New York Times-nak, melyből kiderül, hogy soha nem jegyzeteli le az ötleteit, van, amitől még a halálnál is jobban fél, és elmeséli azt is, ha éppen nem ír, akkor nagyon élénk álmai vannak. Ráadásul már korántsem tartja annyira termékeny írónak magát, mint régen:

I’m not as a prolific as I used to be. There was a time when I published four books a year. As a college student, I had so much in my head that I had migraine headaches. Right now, I’m always happy if I have two or three ideas bouncing around that seem tasty.

A teljes cikk itt olvasható!

Sokáig álmodtam a gyerekkori szerelmekkel

Györe Balázsnál nagyvizitelt a Litera, a beszélgetés első részében pedig újpesti gyerekkorról, egy traumatikus költözésről, a néhány házzal lejjebb lakó Bartókról, és Ginsberg hatásáról is mesélt az író. Utóbbinak nagy szerepe volt abban is, hogy Györe annak idején nem állt fel, és hagyta a fenébe az egész egyetemi felvételit:

71-ben a felvételin fölírták a táblára, hogy Bánk bán láncai, a második választható téma Móricz parasztábrázolása, már ott tartottam, hogy megvárom, mi lesz a harmadik, és kimegyek. Harmadikra fölírták, hogy „Legkedvesebb élő költőm”, és maradtam. Allen Ginsbergről írtam. Nagyon érdekes volt, a felügyelő mászkált, odajött, belenézett az írásba, hogy maga már végzett egy egyetemet? Miközben nézte, mit írok, mondom, hát nem, nem, nem. Szerintem ez dönthetett. Ha a harmadik is valami olyasmi lett volna, mint Móricz, hát kijövök.

A teljes cikkért katt ide!

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!