Booker-díj: Hilary Mantel duplázott

.konyvesblog. | 2012. október 16. |

Hilary Mantel: Farkasbőrben

Cartaphilus Könyvkiadó, 588 oldal, 2010, 2967 Ft

Hilary Mantel kedden este Booker-történelmet írt: női és brit szerzőként is ő az első a rangos irodalmi díj történetében, aki duplázni tudott, és Bring up the Bodies című regényével másodszor zsebelhette be az elismerést.

A Man Booker-díjat ünnepélyes keretek között adták át kedden este Londonban. Peter Stothard, az idei zsűri elnöke rövid beszédében utalt arra, hogy a Booker-díj kijelölésével egyáltalán nem az a céljuk, hogy bestsellerekkel álljanak elő. Stothard utalt azokra a kifogásokra, hogy nem olyan regényeket választanak, melyeket a strandon lehetne olvasni. „Nem, én egyszerűen olyan regényeket akartam, melyeket nem hagynak ott a tengerparton” – tette hozzá az elnök, aki ezek után rövidre fogta, és be is jelentette, hogy Hilary Mantel Bring up the Bodies című regénye nyerte el idén a Man Booker-díjat.

A láthatólag meghatódott írónő köszönő beszédében viccelődve azt mondta, hogy az ember húsz évet vár a Bookerra, azután kettőt is kap egyszerre, majd hozzátette, hogy ezek után mennie kell, és meg kell írnia a trilógia harmadik részét. 

Hilary Mantel 2009-ben nyerte el először a díjat a Farkasbőrben (Wolf Hall) című regényéért, amely VIII. Henrik udvarába kalauzolja el olvasóit, a történet középpontjában pedig az ambiciózus Thomas Cromwell küzdelmei és felemelkedése állnak. „A hatalomvágyó Anna, a romantikus szenvedélyek és gyilkos szeszélyek közt vergődő király, az éles elméjű, ravasz Cromwell és a többi főbb szereplő alakja minden korábbinál élettelibben és érzékletesebben lép elénk a Tudor-kornak ebben a sodró lendületű, lenyűgöző panorámájában” – olvasható a kiadó ismertetőjében. A Bring up the Bodies tulajdonképpen ennek a történetnek a folytatása: miután Boleyn Anna nem tudta fiúörökössel megörvendeztetni Henriket, a király Jane Seymourra vetett szemet. Henrik meg akar szabadulni Annától, a legkevésbé sem dicső feladat pedig Cromwellnek jutott, akinek minden ravaszságára szüksége van, sőt, még többre is, hiszen egykori ellenségeivel kell szövetkeznie. 

Hilary Mantel női szerzőként először duplázhatott a Booker-díj történetében, férfikollégái közül eddig az ausztrál Peter Carey (1988-ban és 2001-ben) és a dél-afrikai J.M Coetzee műveit (1983-ban és 1999-ben) ismerték el kétszer is. Így brit szerzőként is ő az első, aki kétszer nyerte el a Bookert. Mantel díja annyiban is mindenképp egyedülálló, hogy ő az első, aki egy sorozattal nyert (a trilógia első részét, a Farkasbőrbent 2009-ben díjazták), és az első, aki ilyen rövid idő alatt kétszer vehette át az elismerést.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.