Ridley Scott lassan házat is vehetne Magyarországon, hiszen a Mentőexpedíció és a Szárnyas fejvadász 2049 után Terror című sorozatát is Budapesten forgatta. Az AMC csatorna szériája (nekik köszönhetjük többek között a Breaking Badet és a Mad Ment is) a kult sci-fi szerző, Dan Simmons azonos című regényét adaptálja, amely a tragikus sorsú, északi-sarki Franklin-expedíció történetét meséli el, miközben a kötetben a klasszikus történelmi regény elemei vegyülnek a gótikus horror eszközeivel. A sorozatpremier kapcsán megjelent könyvet mi leginkább a rendkívüli részletgazdagságáért szerettük, pont ezért kérdéses, hogy mennyit lehet ebből átmenteni a tévéképernyőre. Hogy kétségeinket eloszlassuk, elmentünk az AMC Magyarország sajtóvetítésére, ahol a filmen dolgozó hazai szakemberek beszámolója mellett megnézhettük a március 27-én debütáló sorozat első epizódját is.
Dan Simmons: Terror
Fordította: Farkas Veronika, Agave, 2018, 720 oldal, 5980 HUF
A vetítés előtt Antal Gábor történész tartott gyorstalpalót a Simmons-könyv történelmi hátteréről. A brit Sir John Franklin a 19. század közepén indult el több mint százhúsz fős legénységével, hogy a Terror és az Erebus nevű hajókon elsőként kelljen át az Északnyugati átjárón. A hajósok abban bíztak, hogy az Északi-sark addig ismeretlen részén átkelve hónapokkal lerövidülhet az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti hajóút. Az expedíció sorsáról keveset tudunk, ami biztos, hogy a hajók 1846-ban Kanadától északra akadtak el a jégtáblák között, ami miatt a legénység kénytelen volt több évig a befagyott tengeren rostokolni. Az eltűnt hajók megkeresésére több mentőcsapat is indult, de egyik sem talált túlélőket és a hajók is csak pár éve kerültek elő. Simmons ehhez a történethez tette hozzá saját ötleteit, többek között egy jegesmedve-szerű rémet, amely elkezdi módszeresen levadászni a legénység tagjait.
A Terrort senki nem élte túl a sarkvidéken
A műfajok nem gettók - mondta egyik interjújában Dan Simmons és elég csak a fő művét, a díjakkal elhalmozott, kultikus Hyperion - sorozatot elővennünk, hogy lássuk, miként igyekszik a hagyományos műfaji kereteket fellazítani. Terror című regényben is ez a kísérletező kedv köszön vissza. Az...
A történelmi áttekintést követően levetítették a sorozat első epizódját, majd a magyar stáb tagjai tartottak élménybeszámolót a fél éves forgatásról. A second unit stáb operatőre, Gulyás Buda saját bevallása szerint elhűlve nézte a kész sorozat jeleneteit, hisz a forgatás ideje alatt a stáb vizet legfeljebb a stúdió büféjében látott. Stúdiózásra pedig jócskán volt lehetőségük, hiszen a forgatás nagyrészt óriási, épített díszletek között zajlott. Az egyik helyszínen a hajók fedélzete volt felépítve egy mozgatható és megdönthető díszletben, míg a másikban a hajóbelsőket húzták fel.
Külön hangárban vették fel a jégmezőkön játszódó jeleneteket is, ahol a jeget ipari sótömbökkel helyettesítették, és ahol a stáb rendszerint fűtés nélkül dolgozott, így volt olyan éjszakai forgatás, ahol a résztvevőknek -17 fokban kellett fagyoskodniuk. Gulyásnak a legemlékezetesebb élménye mégis ahhoz a díszlethez kötődik, ahol a hajók árbocai voltak megépítve, és ahol egy jelenet forgatása miatt volt, hogy hat órát kellett eltöltenie a magasban a felvételen szereplő színésszel kettesben. Hogy ki volt az a színész és mit keresett fent az árbocon, a lehetséges spoilerek miatt inkább nem áruljuk el, de a könyv ismeretében bátran állíthatjuk, hogy valószínűleg az lesz a sorozat egyik legnagyszabásúbb jelenete.
Az már a Terror első epizódjából látszik, hogy a sorozat meglehetősen vérfagyasztó és naturalista lett, amiben Pohárnok Iván maszkmesternek is elévülhetetlen érdemei vannak. Elmondása szerint csapatának több száz tételt kellet alig pár hónap alatt legyártani, amik között nagyrészt állattetemek, belsőségek és különböző leszakadt testrészek voltak. A legtöbb időt egy félbevágott ember hullája igényelte, amelyre egyesével kellett a lábszőröket felragasztani. Pohárnok szerint az ilyesfajta precizitás ma már alap a szakmájukban, hiszen az éles szemű nézők szinte minden apró tévesztést kiszúrnak (elég csak Tom Cruise fenekének esetét felidéznünk). A pontosságot emelte ki Simkó Dóra script supervisor is, akinek a tömegjeleneteknél olykor több tucat főről kellett minden apróságot lejegyeznie és ügyelni arra, hogy a részletek (kinek hogy áll a sapkája, merre van fésülve a haja stb.) a következő jelenetben is stimmeljenek.
Terror fenyegeti a sarkvidéki expedíciót
Azoknak a férfiaknak, akik a britek Terror és Erebus nevű hajóin indultak felfedezőútra, minden reményük megvolt a diadalra: Sir John Franklin 1845-ös felfedezőútján vettek részt - a kor technológiailag legfejlettebb expedícióján -, és ők indulhattak a világon először gőzhajóval a legendás...
„Nem csak a trancsírozás miatt nehéz olvasmány” - mondta a könyvet megjelentető Agave Kiadó képviseletében Molnár Berta a több mint 700 oldalra utalva, miközben a sorozat és a regény közötti különbségeket ecsetelte. Míg Simmons több szemszögből, az időben ide-oda ugrálva meséli el a Terror történetét, addig a sorozat egy jóval lineárisabb narratíva mentén halad, amelyet néha törnek meg flashbackek, az expedíció előtti eseményeket bemutatva. A pilot monumentális díszletekkel és mozifilmes látvánnyal idézi meg a regény világát, miközben főként a karakterek közötti viszonyok komótos bemutatására fókuszál. „Az első rész egy vígjáték, ahhoz képest, ami ezután lesz” - mondta Gulyás Buda, amiről mindenki meg is győződhet, hiszen a premier során rögtön az első két epizódot vetítik majd.
A tízrészes sorozat első két részét itthon a világpremierrel egy időben, március 27-én, hajnali három órakor láthatjuk, míg a szinkronos verzió március 29-én este tízkor kerül adásba az AMC csatornán.
Szerző: Sas Csaba
