.jpg)
25 évvel ezelőtt épp ezen a napon jelent meg Nagy-Britanniában Salman Rushdie híres-hírhedt regénye, a Sátáni versek. Rushdie az istenkáromlónak titulált, és 12 országban azonnal tiltólistára tett könyvvel kivívta Komeini ajatollah haragját, saját hátára ragasztotta a céltáblát és megismertette a világgal a muszlimok önbíráskodó haragját, a fatvát. (Joseph Anton című könyvében részletesen mesél a bujkálással töltött évekről) A Sátáni versek évfordulója éppen egybeesik a Banned Book Weekkel, vagyis a Betiltott Könyvek Hetével, amit 1982 óta minden évben megrendeznek Amerikában, hogy így ünnepeljék az olvasás szabadságát. A nyolcvanas évek eleje óta több mint 11 ezer könyv esett a cenzúra áldozatául az országban, csak tavaly 464-et találtak problémásnak. 2012 top 10 betiltott regénye között szerepel például Khaled Hosseini Papírsárkányok című írása, de A kedvessel helyet kapott a mostanában megint kisebbfajta botrányt kavaró Toni Morrison, és természetesen nem hiányozhat a papíron illusztrált lepedőakrobatikával meggazdagodott E. L. James sem. Most mi is összeszedtünk néhány regényt, ami felett nem siklott el szó nélkül a cenzúra. Kommentben lehet folytatni a listát.
A véres tollú cenzorfalkák vizionálásához elég, ha elolvassuk Nabokov Lolitájának szinopszisát. Már az író kollégái, és barátai sem voltak biztosak abban, hogy meg kellene jelentetni Humbert Humbert és imádott nimfácskája történetét. Hatásukra Nabokov is elbizonytalanodott, a végén feleségének, Verának kellett rábeszélnie, hogy jelentesse meg a könyvet. Lolita végül 1955 szeptemberében tűnt fel a párizsi könyvesboltok polcain, egy olyan kiadó publikálta, amely ismertebb volt pornográf műveiről, mint megjelentetett Beckett vagy Henry Miller köteteiről. A könyv akkora vihart kavart, hogy 1958-ig tiltólistára is került Franciaországban. Nem kért belőle Ausztrália, Anglia, Burma, Belgium, Ausztria, és az USA számos állama sem. Az oroszok azóta sem tudták megbocsátani a könyvet Nabokovnak, legutóbb idén januárban rongálták meg az író szentpétervári múzeumát. A magát Szentpétervári Kozákoknak nevező csoport szerint ezt érdemli az a bűnös, aki promotálja a pedofíliát. Lolita nemcsak papíron okozott problémákat, tavaly például egy orosz színpadi adaptációt kellett elkaszálni a fenyegetőző levelek miatt.
A kis hölgy, aki kirobbantotta a nagy háborút. Így köszöntötte Abraham Lincoln a Tamás bátya kunyhója szerzőjét, Harriet Beecher Stowe-t. A regényt, ami a 19. század második legnagyobb példányszámban fogyó könyve volt (az első a Biblia – a szerk.), rabszolgaellenes témái miatt száműzték kispadra az ültetvénytulajdonosok. A cári Oroszország kifogása pedig az volt ellene, hogy aláássa a vallási eszményt, sőt ami még ennél is rosszabb, bemutatja az egyenlőséget. A kötet nagy felbolydulást okozott Délen, egy William Gilmore Simms nevű író például „teljesen hamisnak” nevezte, míg mások aljas rágalomnak tartották. Stowe mindkét oldalról kapott hideget-meleget, a konzervatívok a vulgaritásán akadtak ki, míg a baloldal a nigger szó használatát nehezményezte. (Ezzel a kifejezéssel később Huckleberry Finn-nek is meggyűlt a baja.) Tamás bátya miatt könyvárusoknak kellett elhagyniuk a városukat, az írónőnek pedig egyszer nem levelet, hanem csomagot hozott a posta. Egy rabszolga levágott fülével.
Mennyire lehet szép az a világ, ahol betiltanak egy Szép új világ című könyvet? Aldous Huxley könyvét Írországban a vallás- és családellenes üzenete, Indiában a pornográf jellege, az USA több egyetemén pedig „negatív attitűdje” száműzte a tűrt könyvek közül. A regény az 52. helyen áll az 1990 és 2001 között leggyakrabban betiltott könyvek listáján, és a tíz leggyakrabban támadott kötet között is biztos helye van. 1980-ban például azért tiltották ki a Missouri állambeli Miller tantermeiből, mert a döntéshozók szerint jó mókának tünteti fel a promiszkuitást.
Borisz Paszternak Zsivago doktorának is megvolt a saját irodalmi parkoló pályája. Olyannyira, hogy a szerző hazájában, a Szovjetunióban meg sem jelenhetett, ezért először olaszul publikálták 1957-ben. A könyv igazi kincsesbánya volt a cenzoroknak, miszticizmusa, és erotikus giccse összehúzott jónéhány szemöldököt. 1958-ban egy orosz nyelvű limitált kiadás mégis eljutott a Nobel-bizottsághoz, és annyira meggyőző volt, hogy szerzőjének rögtön oda is ítélték az irodalmi Nobelt. Miután a hír nyilvánosságra került, a szovjet erők teljesen rászálltak Paszternakra, több barátja és kollégája pedig nyilvánosan is elítélte, nehogy megüsse a bokáját. A KGB pedig megfenyegette szeretőjét, Olga Ivinszkaját, akit egyszer már a Gulágra küldtek miatta. Épp akkor, amikor a nő közös gyerekükkel volt várandós. (A gyerek nem sokkal a születése után elhunyt.) Paszternak végül engedett, és visszautasította a díjat, de arra kérte a bizottságot, hogy döntését ne vegyék sértésnek. Mivel a tiltott gyümölcs egy fokkal mindig édesebb, a Szovjetunióban csak szamizdatban létező regényre az egész világon nagy lett a kereslet.
Spiró György Az Ikszek című regényét a lengyelek nem nézték jó szemmel. Egy Jerzy Robert Nowak nevű, magyarul is beszélő történész tehet róla, hogy 1986-ban minden helyi pártvezető egy emberként gondolta, hogy a könyv lengyelellenes. Spiró nemkívánatos személy lett az országban, a kötetet határozatban tiltották ki a könyvtárakból, és a szerzőnek a kutatómunkát sem engedélyezték A Jövevényhez. Az Ikszek lengyel kiadása idén tavasszal jelent meg.
