„A jó szexjelenetektől, akár írom, akár olvasom őket, felgyorsul a pulzusom”

„A jó szexjelenetektől, akár írom, akár olvasom őket, felgyorsul a pulzusom”

Kiss Orsi | 2017. március 17. |

elso_portrek2.jpegLakatos, Molnár, Nagy, Németh, Tasnádi (képek forrása: Cool Bookz)

Az elsőben tizennégy kortárs írónk adta keresztmetszetét annak, milyen sokféle lehet a szüzesség elvesztése. Megkerestük a kötet szerzőit, és arra voltunk kíváncsiak, hogy íróként hogyan birkóztak meg a feladattal, illetve olvasóként milyen élményeik vannak ezen a téren. Tízen válaszoltak (Fiala Borcsa, Garaczi László, Gimesi Dóra, Kalapos Éva Veronika és Karafiáth Orsolya válaszait ITT olvashatjátok), a második részben pedig megmutatjuk, hogyan vélekedett minderről Lakatos Levente, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Németh B. Eszter és Tasnádi István.

Az első – Tizenöt író, tizennégy történet arról, amiből csak egy lehet (felelős szerk.: Csapody Kinga, szerk.: Nagy Boldizsár)

Menő Könyvek, 2017, 220 oldal, 2990 HUF

 

A három kérdés, melyet mindannyian megkaptak:

1. Akár íróként, akár olvasóként nézi, egy könyvben mitől működik az ön számára egy szexjelenet?
2. Az irodalmi szexábrázolások között az első alkalom, az első együttlét bemutatása akár külön kategória is lehetne – a saját novellája írásakor mi jelentette a legnagyobb nehézséget?
3. Kamaszként melyik volt az a mű, amely segített a saját szexualitása jobb megértésében, vagy amely bármely szempontból emlékezetes maradt?

Lakatos Levente:

1. Számomra a karakterek közötti kémia az, ami meghatározza a szexjelenetek minőségét és mennyiségét. Az én ízlésem szerint az intimitás soha nem lehet előrébb való a történetnél, viszont azt gondolom, hogy az erotikát, a vonzalmat kikerülni álságos, hiszen az aktívan jelen van az életükben, hatást gyakorol a tetteinkre és befolyásolja a döntéseinket. Az ellenállhatatlan vonzalom az, amivel dolgozni szeretek, de a testiségnél jobban foglalkoztat a vágyódás pszichológiája.

2. Rólam köztudott, hogy nem vagyok szívbajos, ha erotikus jelenetekről van szó. Fejfájást okozó kérdés volt, hogy a vélt elvárásoknak megfelelve írjak-e a novellába szexjelenetet, avagy ne. Végül egy olyan téma mellett döntöttem, amelyben nem is maga az aktus megélése, hanem az odavezető és az abból következő érzések, illetve kínzó gondolatok az igazán fontosak.

3. A legemlékezetesebb és egyben legmegrázóbb olvasmányélményem egy olasz írónő, Simona Vinci kötete, a Szégyentelenek volt. Gyerek és kamasz szereplőkkel játszódik, a „felnőttek által tiltott dolgok” felfedezése köré épül. Tizenhat évesen olvastam el, pedig a kötetre rányomtatták, hogy nagykorúaknak szól. A mai kamaszok az internet és a kábeltévék világában egyébként lényegesen felvilágosultabbak, mint amilyen például én voltam. Kár is tiltani vagy elhallgatni előlük a szextémát. Ha nem biztosítunk mi magunk fórumokat a fiataloknak a felvilágosításra, a két kattintással elérhető legvadabb pornót fogják mintának tekinteni. Ezekben a filmekben például ritkán használnak óvszert. A fiatalok körében sokan azt gondolják, csak a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében szükséges gumit húzni, a többi között ezért választottam a novellámnak a védekezés témakörét.

„Azt szeretem, ha az erotika túlmutat önmagán"

Fiala, Garaczi, Gimesi, Kalapos, Karafiáth (képek forrása: Cool Bookz) „Az első szexről mindenkinek van egy története, melynek elképzelése, átgondolása, fejben való újrapörgetése, esetleg elhallgatása sokszor legalább olyan fontos, mint maga az aktus" - írtuk a Menő Könyvek új antológiájáról, Az elsőről. Utóbbiban tizennégy kortárs írónk mesélt arról, milyen sokféleképpen éli és élheti meg egy kamasz a szüzesség elvesztését.

Molnár T. Eszter:

1. A jó szexjelenetektől, akár írom, akár olvasom őket, felgyorsul a pulzusom. A túlzó részletezés eltávolít, jobban szeretem, ha a leírás teret hagy a fantáziának is.

2. Mint mindig, most is a pontos szavak megtalálása okozta a legnagyobb nehézséget, különösen azért, mert ez a novella bizonyos értelemben nekem is első volt: korábban soha nem írtam két lány közötti testi szerelemről.

3. Borzasztóan izgalmasnak tartottam a szexjeleneteket Flaubert, Maupassant és Zola regényeiben, de a szexualitás megértéséhez mégis a líra, elsősorban József Attila költészete vitt közelebb.

Nagy Ildikó Noémi:

1. Akkor, ha a jelenet nem csak a szexről szól, a szex nem öncél, hanem átmenet valami más eléréséhez, megvalósításához, bemutatásához, érzékeltetéséhez.

2. Igazából nem jelentett nehézséget. A kérdés mindig az, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő hangot, mindegy, hogy szexről, egyedüllétről, zenéről, barátságról, félelemről van szó.

3. Dr. David Reuben kézikönyve: Everything You Always Wanted to Know about Sex (But Were Afraid to Ask) – Minden, amit tudni akartál a szexről (de sosem merted megkérdezni).

Németh B. Eszter:

1. Amitől egy adott szöveg összes többi jelenete is működik, ha jó a könyv. Továbbá nem árt, ha az író nincs zavarban, az olvasó jó eséllyel úgyis abban lesz. Talpig.

2. A magyar nyelv tulajdonképpen alkalmatlan a szexuális aktus semleges nyelvi ábrázolására, márpedig egy ilyen könyvben erről (is) és így (is) beszélni kell. Nem volt kedvem az unalomig ismert romantikus vagy éppen traumatizált első szerelem leírásához, ahol az első szex csak marginálisan jelenik meg. És nem akartam szokványos nézőpontot sem, így amikor megtaláltam az ideális narrátorom, onnantól játék volt az egész. De addig!

3. Mázlista vagyok, anyukám szülésznő, mindent meg lehetett beszélni vele, úgyhogy a klasszikus könyvlopkodás, titokban olvasás kimaradt. Egyébként az Emmanuelle (Emmanuell Arsan) című könyvet olvasgattam. A másik emlékezetes mű sokkal később Gregor Sander Was gewesen wäre című könyve volt. Innen tanultam meg szexjelenetet írni.

Tasnádi István:

1. Már az is nagy kérdés, ebben az esetben mi számít működésnek? Mitől működik egy erotikus szöveg? Ha pusztán esztétikai élmény részesei vagyunk vagy ha mi magunk is felajzott állapotba kerülünk?  Van, aki szeret finomakat enni, de nem hozza lázba, ha arról olvashat, mások milyen jókat esznek. Én is ilyen vagyok. Ettől még tudom, milyen népszerűek manapság a főzőmagazinok meg a gasztro-újságírás.

2. A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy ne legyek sem vulgáris, sem szépelgő. Bevallom, rég szenvedtem ennyit szöveggel, és még most sem vagyok biztos benne, hogy sikerrel oldottam meg a feladatot. Mi van a mocskos száj és a virágnyelv között? Bravúros választ ad erre Nádas Péter, a szinte klinikai alaposságú leírásai a Párhuzamos történetekben egyszerre lenyűgözőek és sokkolóak, de a kamasz olvasó számára játékosabb és személyesebb utat kellett találnom. Ezért választottam az egyes szám első személyű elbeszélés formáját, amiben ezúttal csak annyi a trükk, hogy az én régi történetemet az ő mai szavaikkal mesélem el.    

3. A '80-as években nem volt olyan, hogy kamaszoknak szóló erotikus irodalom, legalábbis nem jutott el hozzám. Minden kényesebb témát az ifjúság számára átdolgozva kaptunk. Úgyhogy jobb híján De Sade és Bataille szövegeivel nyomasztottam magam. Vagy ez volt, vagy Veres Pál doktor sorkatonáknak tartott felvilágosító előadása, ami kazettára másolva terjedt, mint tiltott csemege.

Bemutató. Legyen nagyon jó, vagy kevésbé, mindenki emlékszik AZ ELSŐ alkalomra. A Menő Könyvek Az első című antológiáját március 20-án 18 órától a Magvető caféban mutatják be, ahol Nyáry Krisztián és Csapody Kinga kérdezi a szerzőket egy irodalmi rapid randi keretében. Még több infóért katt IDE!

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!