Csütörtöktől hivatalosan is elindult a Száraz November, amikor mindenki tesztelheti, hogy meddig bírja ki alkohol nélkül. Az öngondoskodási tréning résztvevői azt vállalják, hogy egy hónapon keresztül nem isznak alkoholt, hogy ezáltal maguk is tisztába kerüljenek azzal, hogy milyen a viszonyuk az ivással. Az idei évben a mozgalmat Magyarországon elindító Kék Pont Alapítvány a nők alkoholfogyasztására koncentrál, mivel a szervezők szerint a férfiak alkoholfogyasztása régóta része a társadalmi párbeszédnek, viszont a nők esetében a téma még mindig sokszor tabusítva van. A 30 napos kihívás tehát elkezdődött, de még nem késő csatlakozni. Motiválásképp öt olyan könyvet ajánlunk, amelyek az alkoholfüggőség következményeiről, hatásairól, illetve leküzdéséről szólnak.
Joyce Maynard: Függőség
Joyce Maynard: Függőség - A csillogó felszín alatt néha sötét zátonyok rejtőznek
Fordította: Getto Katalin, Alexandra Kiadó, 2016, 352 oldal, 3699 HUF
Joyce Maynard regényében az addikció több szinten is megjelenik. A témát főként a nők szempontjából ragadta meg, de nem csak a szerhasználatra fókuszált, hanem a társadalmi, valamint az érzelmi függőségre is. A főhős, Helen alkoholproblémákkal küzd, ráadásul nagyon erősen, szinte kényszeresen függ mások véleményétől is. Cselekedeteit a görcsös megfelelési vágy irányítja, és emiatt sokszor követ el hibákat. Az alkohol miatt egyébként is rossz irányba haladnak a dolgai, egyszer ittasan vezet és nemcsak jogosítványát, hanem fiának felügyeleti jogát is elveszíti. Már nagyon mélyponton van az élete, amikor megismerkedik Ava Havillanddel, aki úgy tűnik, felkarolja őt. A valóság azonban az, hogy csak egyik függésből a másikba esik. Joyce Maynarddal könyve megjelenésekor készítettünk interjút, amiben saját alkoholfogyasztási szokásairól is beszélt: „Felismertem, hogy a viszonyom az alkohollal, különösen a borral, nem igazán egészséges. Az egész akkor kezdődött, amikor egyedül maradtam a gyerekeimmel. Lefektettem őket aludni, majd kitöltöttem magamnak egy-két pohár bort. Ez ugyan nem tűnik soknak, nem mászkáltam részegen az utcán, nem estem össze, de éreztem, túl nagy jelentőséget tulajdonítok ennek a pár pohárnak, és kezd ez a rituálé túlságosan fontossá válni.”
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Fordította: Tomori Gábor, XXI. Század Kiadó Kft., 2015, 320 oldal, 3392 HUF
A lány a vonaton főhőse, Rachel amnéziával küzd, de az emlékezetkieséseinek nem valami baleset az oka, hanem a masszív alkoholizálás. Rachel ugyanis gyakorlott zugivó, nem mellesleg mérhetetlenül magányos, és enyhén pszichopata vonásokkal is bír, ráadásul sosem tudhatjuk, mikor hihetünk neki, és ő maga sem tudja, mikor hihet a saját emlékeinek. Jellemzően ugyanis nincs tisztában vele, miket követett el az alkohol hatása alatt, csak foszlányokban tör fel néha egy-egy kínos emlékkép. Annál kellemetlenebb, amikor kiderül, hogy egy nő eltűnésének éjszakáján az utcában járt: a lábán zúzódások, a körmei mocskosak, de egyszerűen nem tudja felidézni, mi történhetett. A könyvről korábban ezt írtuk: „Paula Hawkins első olvasatra tulajdonképpen nem tesz mást, mint olvasóit belekényszeríti egy alkoholista, megbízhatatlan, sokszor ellenszenves, mégis szánnivaló hősnő fejébe. Rachellel nagyon nehéz azonosulni, főleg, mivel egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy nem követett-e el valamilyen bűncselekményt. És az az igazság, hogy ő sem lehet biztos ebben. Hawkins végig bizonytalanságban tartja hősét és olvasóit, és ebből a bizonytalanságból szövi a regényre jellemző feszültségek hálóját.”
Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek
Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek (Kun Fruzsina rajzaival)
Csimota Könyvkiadó, 2015, 40 oldal, 1592 HUF
A muter és a dzsinnek a családon belüli alkoholfüggőségről szól, egy kiskamasz szemszögéből tudhatjuk meg, hogy miken mehet keresztül egy gyerek az alkoholista szülője mellett. Elekes Dóra könyve különlegesen fontos és hiánypótló írás a témáról, ugyanis a felmérések szerint Magyarországon is nagyon sok az érintett. A WHO egy egyik tanulmánya szerint ráadásul erős összefüggés van az alkoholfogyasztás és a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód között. Elekes Dóra a nekünk adott interjúban többek közt arról mesélt, hogy milyen személyes tapasztalatokból merített a könyv írásakor. „Nálunk egyébként súlyosabb volt a helyzet, mint a könyvben, vagy legalábbis nem éltem meg ilyen könnyedén, mint a narrátorom. Egy gyerek amúgy nagyon hamar észreveszi a jeleket: már egy-két korty után látja a változást, sokkal hamarabb, mint egy kívülálló. Az alapélmény ilyenkor az elmagányosodás, a magára hagyatottság, és a szégyen, talán amiatt, hogy tabu az egész.”
Gerlóczy Márton: Elvonókúra
Gerlóczy Márton: Elvonókúra
Scolar Kiadó, 2016, 410 oldal, 3950 HUF
Az Elvonókúra főhőse egy alkoholista pincérfiú, aki hiába próbálkozik, sehogyan se képes letenni az italt. Pár napig még úgy ahogy kibírja a hiányt, de aztán mégis újra és újra a pohár után nyúl. Egy ideig magának sem tudja beismerni, hogy gondban van, de aztán egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy alkoholfüggő lett. Barátja, Lalika viszont felajánlja neki, hogy végigsegíti őt az elvonókúrán. Együtt elutaznak Thaiföldre és ott próbálnak kigyógyulni Magyarországból, illetve az alkoholból. A leszokás egyáltalán nem megy könnyen, sőt, néha egészen reménytelennek tűnik. És közben az is kiderül, hogy az alkoholizmus nemcsak annak megterhelő, aki beteg, hanem a környezetének is. Gerlóczy Márton napló- és dokumentumregénye egy igaz történeten alapszik, úgyhogy a könyv nem fikció, hanem egy nagyon kemény elvonókúra valódi krónikája.
Karafiáth Orsolya: Szirén
Karafiáth Orsolya: Szirén
Scolar Kiadó, 2017, 192 oldal, 3490 HUF
Karafiáth Orsolya novellafüzérének főszereplője Kisanna, aki gyerekkori traumáit hurcolja magával. A lány egy többszörösen terhelt családban nőtt fel a nyolcvanas-kilencvenes években. Egész fiatalkorát egy erősen uralkodó típusú nagymama, egy nagyon instabil, lelki sérült és alkoholista anya és egy teljesen elnyomott apa határozta meg. A fejlődésregényként is értelmezhető könyv központi témája a függés, ami több aspektusban is vissza-visszatér Kisanna életébe. Tulajdonképpen a lány egész környezetére jellemző az idült alkoholizmus, az ivás a mindennapok magától értetődő része. A lány ebben a kiszolgáltatott szeretetéhségben, ebben a bántalmazó közegben próbálja megtalálni identitását. A könyvből párhuzamosan ismerhetjük meg a gyerekkori traumákat és a felnőttkori küzdelmeket, amelyek a sérülésekből fakadnak. A Szirén a többi könyvhöz hasonlóan szintén a valóságból merített történet, Karafiáth Orsolya saját, már kikezelt alkoholbetegségének tanulságait és történéseit mutatta meg szereplői életén keresztül.