Gulliver utazásai – Fotó: Juhász Éva
Az idei évadban rengeteg izgalmas könyvadaptációt mutatnak be a magyar színházak. A nyár végén már összegyűjtöttük, hogy (könyves szempontból) milyen bemutatókra érdemes ellátogatni a 2019/2020-as szezonban. Most kifejezetten az évad második felére koncentráltunk. Mutatjuk, milyen fontos premierek lesznek.
Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Mi az igazi nagyság? Mit jelent a valódi kicsinyesség? Jonathan Swift népszerű regénye az óriások, a törpék, a filozófusok és a nyihahák földjére visz el képzeletben. Bár a Gulliver utazásaival sokan gyerekként találkoznak, a könyvnek rengeteg olyan rétege van, amelyet felnőttként ért meg igazán az ember. A Pesti Magyar Színház előadása a történet által felvetett komolyabb kérdésektől sem riad vissza, miközben a nagyszabású látványelemek sem maradnak el. Gulliver kalandjait Szabó K. István állítja színpadra. A főbb szerepekben olyan színészeket láthatunk, mint Gáspár Kata, Soltész Bözse, Szatmári György, Csiby Gergely, Szatmári Attila és Horváth Gyula Antal.
Hol? Pesti Magyar Színház
Bemutató: 2020. január 17.
George Orwell: 1984
George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után. A világ sokat változott '48-hoz és '84-hez képest is. Ebből a távolságból, a jelenkor nézőpontjából közelít az Örkény Színház előadása ehhez a máig érvényes műhöz. A ’84 Winston Smith szemszögéből mutatja be az abszolút hatalommal bíró Nagy Testvért, a teljeskörű ellenőrzést fenntartó Belső Pártot és az agressziót tömeges áhítattá emelő Gyűlölet Két Percét. Közben olyan kérdéseket feszeget, mint hogy vajon kilátunk-e a véleménybuborékból, ami körülvesz minket, vagy csak képzelünk valamit a külvilágról, és azért találjuk szörnyűnek? És a szörnyű külvilággal szembeni harcunk közben nem válunk-e mi is szörnyetegekké? Az előadást Widder Kristóf rendezi. Winston Smith-t Bajomi Nagy György, Juliát Zsigmond Emőke, O’Brient pedig Mácsai Pál játssza.
Hol? Örkény Színház
Bemutató: 2020. május 22.
(Az 1984-et tavasszal a Szegedi Nemzeti Színházban is színpadra állítják, Horgas Ádám rendezésében. A bemutató április 17-én lesz.)
Az átnevelhetetlen – Anna Politkovszkaja: Orosz napló
Több mint tíz év telt el azóta, hogy Anna Politkovszkaját Moszkvában egy liftben agyonlőtték. Nem ez volt az első eset, hogy a Kremllel kritikus újságírót el akarták tüntetni az útból, a kivégzői viszont azon a napon biztosra mentek. A Random House 2007-ben posztumusz kiadta az Orosz naplót (ennek angol fordításán dolgozott közvetlenül a halála előtt Politkovszkaja és ez jelent meg 2018-ban magyarul is), melyben korrupcióról, a szabadságjogok csonkításáról és megfélemlítésről is beszámol – például arról az időszakról, amelyet ő maga az orosz parlamenti demokrácia halálának nevezett. Stefano Massini, a kortárs olasz színház egyik legjelentősebb szerzője nem sokkal Anna Politkovszkaja halála után monodrámát írt az újságírónő cikkei és önéletrajzi feljegyzései alapján. A két szövegből áll össze a Katona József Színház előadása, amelyben Fullajtár Andrea kelti életre az elszánt és bátor, ám a rezsimmel szemben mégis védtelen újságírónőt, aki hol tárgyilagosan, hol döbbenten, hol humorral és iróniával beszél az általa átéltekről és látottakról.
Hol? Katona József Színház, Sufni
Bemutató: 2020. február 22.
Térey János: Káli holtak
Térey János tavaly júniusban tragikus hirtelenséggel hunyt el. 2018-ban megjelent regényét, a Káli holtakat tavasszal a Katona József Színházban viszik színpadra. A könyvről korábban ezt írtuk: „Az alapötlet, hogy egy művészregény szülessen egy késő húszas fiatal férfi színész nézőpontjából, aki bármelyik belvárosi kőszínház sztárja lehetne (Vecsei H. Miklós vagy ifj. Vidnyánszky Attila játszhatná), szuper ötlet. A színház annyira népszerű Pesten, hogy egy-egy színész még médiakurválkodás nélkül is létrehozza saját rajongótáborát. Ráadásul Térey csavart egyet az alapsztorin, mert egy klasszikus színészproblémát dobott be: népszerű tévésorozat főszerepét kapja meg Csáky Alex, vagyis a siker és a művészet között kell döntenie.” Térey János történetét Dömötör András viszi színpadra a Kamrában, olyan színészekkel mint Tasnádi Bence, Rujder Vivien, Fullajtár Andrea és Bán János.
Hol? Katona József Színház, Kamra
Bemutató: 2020. május 15.
D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője
„Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása) D. H. Lawrence híres-hírhedt regénye, a Lady Chatterley szeretője először 1928-ban jelent meg Angliában, ám pornográfia vádjával azonnal elkobozták. 1960-ban aztán a Penguin Books újra megjelentette a teljes szöveget. A kiadót pornográfia terjesztésével fogták perbe. A könyvért akkor több híres író is kiállt, így végül ejtették a vádat és megjelenhetett a teljes szöveg. A vágyaktól fűtött, hűtlen asszony történetét (amelyből több filmet is forgattak) most a Dollár Papa Gyermekei társulat feldolgozásában láthatjuk viszont a színpadon. Az előadásban Kiss-Végh Emőke, Schmied Zoltán, Rába Roland, Szabó Zoltán, Földi Ádám és Ördög Tamás játszik.
Hol? Trafó
Bemutató: 2019. december 14.
Dosztojevszkij: Ördögök
A 19. század végén és a 20. század elején Oroszországban minden szalonban, minden sikátorban, minden kocsmában művelt vagy írástudatlan emberek a végső kérdéseken gondolkodtak. A legszélsőségesebb szekták és szerveződések vetették fel fejüket, az eszmék zűrzavarában pedig elhomályosodott a legmagasabb rendű értékek jelentése. Dosztojevszkij regénye, az Ördögök ezt a kaotikus, morális válságba jutott világot állítja elénk Nyikolaj Sztavrogin, egy intelligens, gazdag fiatalember történetén keresztül, aki képtelen arra, hogy szabadságának határait világosan meghatározza. Nem hisz semmiben, de mivel keresi a hitet, a legkülönbözőbb emberek és ideológiák között sodródik, és amikor hosszabb idő után hazatér szülővárosába, múltja és jelene minden fontosabb szereplője ott vár rá. Nevében titokzatos szervezet lép működésbe, a politikai és a magánéleti bonyodalmak összefonódnak, és egy alig átlátható, önös érdekeknek alávetett, megállíthatatlan eseménysort indítanak el, melynek nincsenek nyertesei. Rendező: Béres Attila. Főbb szerepekben: Bodoky Márk, Rózsa Krisztián, Varga Zoltán, Seres Ildikó.
Hol? Miskolci Nemzeti Színház
Bemutató: 2020. február 8.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
A kis herceg (Csokonai Színház) - fotó: Máthé András
Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye, A kis herceg megnyitja számunkra a galaxist. Egyedi bolygói az élet stációit jelenítik meg. A könyv az emberi társadalom karikatúrája, ugyanakkor több dologra is figyelmeztet, például az ősi bölcs tanítások örökké tartó igazságára, melyet sokszor semmibe vesz az emberiség. A pilóta, a kis herceg, a rózsa, a róka, a kígyó valószerűtlen története túllép a mesén. Hogy hogyan, azt a Csokonai Színház és a Miskolci Csodalom Bábszínház közös előadása mutatja meg, amelyet Viranyecz Artúr rendezett, és amelyben a Kis herceget Barabás Hunor, a pilótát Bakota Árpád, a rókát pedig Papp István formálja meg.
Hol? Csokonai Színház
Bemutató: 2020. január 15.
Agatha Christie: Váratlan vendég
Az ablak mögött köd gomolyog. A szoba sötétbe burkolózik. A feleség a sarokban áll. Pár másodperc múlva közeledő autó hangját halljuk, fényszórója végigpásztáz a nappalin. A kocsi megáll, az eltévedt sofőr az idegen házba igyekszik. Ugye mindenkivel előfordult már, hogy váratlan vendége érkezett? Valljuk be, a bejelentés nélkül érkezők okozhatnak némi kellemetlenséget, kiváltképp, ha rejtélyes gyilkosság történt a nappaliban. Agatha Christie A váratlan vendég című műve eredetileg 1958-ban jelent meg. A színdarabot most a Győri Nemzeti Színház mutatja be, Forgács Péter rendezésében.
Hol? Győri Nemzeti Színház
Bemutató: 2020. február 8.
Tar Sándor: A mi utcánk
Valahol a magyar vidéken, valamikor a múlt század végén kóválygunk ebben a többször átkeresztelt utcában, melyet hol Ságvárinak, hol Radnótinak neveztek el, bár lakói csak Görbe utcának hívják. A buszváróban plakátok mutatják a tegnap rendszerének lemeztelenített királyait és a jövő aktuális nyerteseit, de azoknak, akik itt élnek, mindez semmit nem jelent. A panelrengeteg szűk ketreceiből az elhagyott faluba visszakényszerülő lakók, a szocialista nehézipar egykori munkásai a városba már csupán segélyért járnak, ha járnak. De inkább nem járnak. Maguk elől is elbújnak soha be nem fejezett házaikba, messze Istentől, közel saját, összeguberált poklukhoz, munka és méltóság nélkül. Mi maradt nekik? A kocsma, a kannás bor, a mámor, a pultra könyöklő hülyeség, Béres szomszéd lánya. Dorogi lova, amint üvegből issza a sört. És megmaradt az utca is, nyílegyenesen mutat mai korunk felé, ott áll még mindig, bolyongunk benne még mindig, ahogy ezekben az átokverte sorsokban bolyong Köles Feri, miként egy eltévedt antik hős a zsákutcában, miközben felmondja a Tar Sándort, a Mi utcánkat, a Mi életünket, a valóság egy nem is annyira távoli olvasatát. Azokról az emberekről mesél, akik még tudják, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában. Színpadra írta és rendezte: Szabó Attila. Előadja: Köles Ferenc.
Hol? Pécsi Nemzeti Színház
Bemutató: 2020. április
Egy német sors – Brunhilde Pomsel, Thore D. Hansen: Goebbels titkárnője voltam
Brunhilde Pomsel 1933-ban lépett be a Nemzetiszocialista Pártba. Nem elvi meggyőződésből, kizárólag a karrierje érdekében. A Propagandaminisztériumhoz került, Joseph Goebbels titkárnője lett. A deportálásokból semmit sem látott. Nem tudott a koncentrációs tárborokról. Arról sem, hogy a Propagandaminisztérium meghamisítja a híreket. Goebbels szövegeit gépelte ugyan, de érteni nem értette. „Jelentéktelen kis pontnak” látta magát, aki, ha akart volna, akkor sem tudott volna szembeszállni a hatalommal. Az Egy német sors eredetileg egy film volt, amelyet 2013-ban készítettek Németországban. Az életútinterjút Thore D. Hansen írta le, és egy közel nyolcvanoldalas esszével egészítette ki, amely a Mire tanít minket a jelenben Goebbels titkárnőjének története? címet kapta. Az egész könyv egyetlen kérdést boncolgatott: mennyire vagyunk/lehetünk személyesen felelősek egy korszak történéseiért? (kritikánk a könyvről ITT). Brunhilde Pomsel emlékeit a Hatszín Teátrumban most Molnár Piroska tolmácsolja nekünk. Rendező: Máté Gábor.
Hol? Hatszín Teátrum
Bemutató: 2020. február 2.
Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos az utasok között van és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri. Hóakadály, sikoly, lövés. Rettegni lehet, kiszállni nem. A klasszikus krimi színházi változata elsöprő, magyar színpadon egyedülálló látványvilággal mutatja be a nyomozás történetét. Rendező: Szirtes Tamás. A főbb szerepekben: Bán Bálint, Gubás Gabi, Mentes Júlia Virginia, Molnár Piroska, Mórocz Adrienn.
Hol? Thália Színház
Bemutató: 2020. április 4.
