A kulturálisan egyedi délszláv nő

Valuska László | 2011. január 04. |

B

Irina Vrkljan: Selyem, olló; Marina, avagy az életrajzról

Fordította: Radics Viktória, L'Harmattan-Bóra Könyvek, Budapest, 2010.

 

Van egy nő, beleágyazva a bajszos, tespedősen kényelmes patriarchális társadalomba és még sokféle, színes kulturális hagyományba. A nő megírja önmagát, nemcsak azért, hogy elbeszélje saját, tanulságos történetét, hanem hogy megteremtse önmagát és az általános nőt. Irina Vrkljan 1930-ban született írónő, gyerekkorát még a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban töltötte, de élt Tito Jugoszláviájában is, majd Nyugat-Berlinben. A férfivilágról és a benne megbújó, hangját és így személyiségét kereső nőkről szól Irina Vrkljan, a L'Harmattan Bóra Könyvek-sorozatában megjelent kötetének két írása, a Selyem, olló és a Marina, avagy az életrajzról című szöveg is.

A Selyem, olló történetének középpontjában álló nő mesél gyermekkoráról, házasságáról, kapcsolatairól, köztük a férjéről és apjáról, akik állandó nyomást jelentettek életében. Az elbeszélő a lánytestvérekről is mesél, akik ugyanúgy áldozatai lettek a férfihagyományoknak. A Vrkljan írta történet olyan passzív elnyomást ábrázol, amelyből nehezen és sok áldozattal lehet csak kitörni. A Marina, avagy az életrajzról című szöveg pedig vállaltan önéletrajzi írás, amely mindig is attól volt sokkal izgalmasabb számomra, mint a többi műfaj, hogy az önéletrajzi szövegekben mindig ott van az az olvasóval kötött szerződés, hogy ez, amit olvasunk, megtörtént. Innentől kezdve nem is érdekel, ha nem.

A Bóra Könyvek-sorozatban csak délszláv női prózát ad ki a L'Harmattan, vállalásuk fontos irodalmi és politikai aktus is. A könyvek által megismerjük azt a világot, amelybe pont közelsége miatt nem, vagy csak nagyon nehezen látunk bele, legyenek azok a volt Jugoszlávia társadalmi és politikai mechanizmusai, vagy a patriarchális viszonyok alól önként kilépő nők történetei.

A szerkesztők élénken fordulnak a délszláv próza felé, és a könyv elolvasása után én is még élénkebb lennék, ha megpróbáltak volna igazán képzbe hozni. Nem kapok teljes választ arra, miért igazán fontos Vrkljan, miért fontos a délszláv női önéletírás, és mit jelent ez számunkra Magyarországon. Azaz pontosítok, a választ az utolsó kérdésre meg tudjuk adni: a történelembe ágyazott, kulturálisan meghatározott, és ezért teljesen egyedi nő által felvetett problémák nálunk is jelenlévők.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.