Fotó: Asztalos Gábor
Igazi irodalmi szenzáció az a kézirat, amelyet idén nyáron Szabó Magda örökösénél, Tasi Gézánál találtak. Mind ez idáig ugyanis az irodalomtörténet úgy tudta, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, hiszen első megjelent kötete a Bárány volt 1947-ben. A most előkerült mű azonban rácáfol erre, ugyanis ez egy kisregény, mégpedig 1944-ből. A Csigaházat tegnap délelőtt mutatták be a sajtónak a Hadik Kávéházban, a könyv körüli rejtélyekről Juhász Anna kérdezte Jolsvai Júliát, a Jaffa Kiadó főszerkesztőjét.
Szabó Magda:Csigaház
Jaffa Kiadó, 2018, 162 oldal, 3490 HUF
Hogy mégis hogyan került elő egy ilyen izgalmas kézirat, amelynek létezéséről korábban senki sem tudott, arról Jolsvai Júlia mesélt. Elmondta, hogy mint a Szabó Magda-sorozat szerkesztője, szoros kapcsolatot ápol Tasi Gézával, aki nemcsak az író keresztfia, hanem a hagyaték gondozója is. Idén nyáron is meglátogatta őt, hogy fényképeket keressenek, ugyanis karácsonyra meg fog jelenni a kiadónál egy fotóalbum Szabó Magdáról. Ekkor vette észre a polcon azt a dossziét, amelyben a kisregényt találták „Csigaház, 1944, SZ.M.” felirattal. Mint mondta, az előkerült szöveg nagyon meglepte őt, mert egészen addig ő is úgy tudta, ahogy mindenki, hogy Szabó Magda költőként indult, prózai művei pedig csak az 50-es években születtek. A kéziratból azonban egyértelműen kiderül, hogy már korábban is kísérletezett regényírással.
Hogy miért maradhatott ennyire sokáig kiadatlan ez a történet, az szintén izgalmas kérdés, Szabó Magda ugyanis köztudottan nagyon tudatosan menedzselte a műveit. Jolsvai Júlia szerint valószínűleg azért, mert a regény cselekménye 1939-ben játszódik az Anschluss alatt, és van benne egy erős németellenes szál, ami miatt ’44-ben föl sem merülhetett, hogy kiadják. A szerkesztő szerint viszont ennek ellenére érdekes, hogy Szabó Magda megőrizte, ugyanis azokat az írásait, amiket nem akart megjelentetni, megsemmisítette. Szerinte azért is kímélhette meg a Csigaházat, mert sejtette, hogy a halála után ebből még lehet valami.
Szabó Magda azért nem vállalt gyereket, mert nem akart a rendszer túsza lenni
Ahogy a legtöbb magyar írónak és költőnek, úgy Szabó Magdának is vannak olyan lappangó írásai, amiket nem ismerünk, mert mindeddig nem jelentek meg kötetben. Amellett, hogy a hagyatékában is lehetnek még olyan kéziratok, amiket nem látott a nagyközönség, sok olyan szöveg is...
A most megjelent kötet azért is különleges, mert nagyon kevés kézirat maradt fenn, többnyire inkább gépiratok formájában van meg az életmű. Ezen a szövegen viszont jól látni, hogy Szabó Magda hogyan javítgatta és milyen sokat foglalkozott vele. Pont emiatt be is került pár oldalnyi fakszimile a Csigaház első kiadásába, így az olvasók is megvizsgálhatják az író kézírását, javításait.
Abban Jolsvai Júlia és Juhász Anna is egyetértett, hogy bár elég korai írásról van szó, nagyon kiforrott szöveg, amit részben magyaráz, hogy Szabó Magda korábban is írt, például a Dóczy iskolaújságjába verseket és könyvismertetőket, bár ezeket még nem sikerült megtalálni. Jolsvai Júlia szerint egyébként a Csigaházban erősen megjelennek életrajzi elemek is, ugyanis amikor Szabó Magda 18 évesen elvégezte a gimnáziumot, három irodalmi pályázatot is megnyert, majd kiment Bécsbe, ahogy a kisregény főhőse, Júlia is.
A Csigaház cselekményéről a szerkesztő annyit árult el, hogy a cím egy panzióra utal, ami igazi menedék az ott lakók számára. Mint kiemelte, már ezen a regényen is érezhető, hogy Szabó Magda erőssége a lélektan. Ahogy későbbi regényeiben, úgy itt is kiemelten megjelenik azt az ellentmondás, ami a szereplők érzései és cselekedetei között feszül. A történet középpontjában Júlia áll, aki azért menekül Bécsbe, mert in flagranti rajtakapja apjának feleségét egy másik férfival, akibe történetesen szerelmes. Jolsvai Júlia szerint a történetben nagyon érdekes az apa, Kemenes András figurája, aki elképesztő tartással viseli az eseményeket, és ettől kicsit olyan, mint egy lovag vagy egy mitológiai hős. Magára vállalja a felelősséget és higgadtan keres megoldást a helyzetre, noha nem is ő lépett félre.
A beszélgetésen szóba került még az is, hogy miként zajlott a kötet szerkesztése, mennyire lehet belenyúlni egy ilyen értékes kéziratba. Jolsvai Júlia elmondta, hogy a Szabó Magda-sorozatnak ez már a 25. kötete, így bőven volt tapasztalatuk a kérdésben. A kéziratot maximálisan tiszteletben tartották, csak egy-két szöveghely volt, amit nem tudtak elolvasni, valamint lábjegyzettel látták el azokat a szavakat, amiket a mai olvasó már nehezen érthet.
A sorozatban egyébként Szabó Magda ikonikus regényei már megjelentek, de kiadták két novelláskötetét, valamint verseskötetét és naplóját is (utóbbi szintén a hagyatékból került elő). A közeljövőben pedig egy újabb családi szakácskönyv fog megjelenni, valamint egy fotóalbum.
