Világszenzáció lenne, ha kiderülne, hogy az angol irodalom egyik leghíresebb írója, Jane Austen lopta az ötleteit. Ebből az alapfelvetésből indul ki Charlie Lovett új könyve, az Első benyomások, amely a Büszkeség és balítélet keletkezéstörténetét helyezi fiktív keretbe. A romantikus regények és a detektívtörténetek keverékéből összeálló regény egy kusza szerelmi szál és egy kíváncsi, könyvmániás lány életveszélyes kalandjain keresztül meséli el a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusának titkait.
Charlie Lovett pár évvel ezelőtt debütált New York Times-bestsellerével, a The Bookman’s Tale-lel, amely azt a kérdést feszegette, hogy Shakespeare valóban lehetett-e saját drámáinak főszereplője. Új könyve hasonló sémák alapján keveri az irodalomtörténeti tényeket a fikcióval, a könyvek utáni nyomozás izgalmait a szerelmi légyottok romantikájával. És bár a szerző stílusa nem teljesen kiforrott, a két szálon futó cselekményvezetéssel végig izgalomban tartja olvasóját.
Charlie Lovett: Első benyomások
Fordította: Tótfalusi István, Európa, 2016, 458 oldal, 3690 HUF
Első mondat: „Annyira rajongott a magányos sétákért, hogy jóval messzebbre kóborolt, mint ahogy szándékában állt, mert gondolatait közben lekötötte egy történet, nem is az, amelyet a minap olvasott, hanem inkább az, amelyet reményei szerint meg fog írni.”
Az Első benyomások Jane Austen írói pályafutásának indulására helyezi a hangsúlyt, visszavezetve olvasóját a tizennyolcadik századi lányregények atmoszférájába: a történetben Jane összebarátkozik a szomszédos birtokon lakó idős lelkésszel, akihez idővel egyre intenzívebb kapcsolat fűzi. A mű elbeszélője felveti a kérdést: nem lehet-e, hogy a Büszkeség és balítélet cselekménye valójában nem tőle, hanem barátjától és mesterétől, Richard Mansfieldtől származik. A regény másik szála a jelenben játszódik. Sophie Collingwood egy fiatal Jane Austen-kutató és rajongó bölcsészlány, aki diplomájának megszerzése után tanácstalanul tekint a jövőbe. Egy családi tragédia azonban arra készteti, hogy kutakodni kezdjen egy rejtélyes könyv után, amelyet valamilyen titok miatt mások is meg akarnak szerezni, és ha kell, ölnek is érte. Sophie oknyomozása során számos akadályba ütközik, de nem nyugszik, amíg meg nem találja a könyvet és ki nem deríti, hogy lehet-e plagizálással vádolni legkedvesebb íróját. A múlt és a jelen párhuzamosan futó szálai idővel összeérnek, egymást kiegészítve segítik megfejteni a múltbeli események ismeretlen elemeit.
Charlie Lovett valós dokumentumokkal és tényekkel dolgozva épített fel egy tökéletesen megkomponált világot, amelyből rengeteg mindent meg lehet tudni Jane Austen műveiről és életéről, noha nem szabad mindent elhinni a regénynek, hiszen a történet jó része nem valós alapokon nyugszik. Bár Jane és a családja figurái valóban léteztek, a történet magvát adó különös kapcsolat az írónő és Richard Mansfield tiszteletes-író között tiszta fikció. A szerző a regény végén egy rövid írásban megvallja azért, hogy mit lehet elhinni neki és mit nem: a Büszkeség és balítéletnek valóban Első benyomások volt a munkacíme, de nem volt semmi köze a lelkész által írt erkölcsi tanmesékhez.
Az irodalomtörténet és a fantázia teremtette karakterekből és eseményekből Lovett mesterien összefésülte a szálakat, amelyek nemcsak a főszereplőt, Sophie-t, hanem a regény olvasóit is izgalmas nyomozásra késztetik. A történet mindennek ellenére nem tartogat nagy meglepetéseket: a végkifejlet fordulatai jól kiszámíthatók, és a lányregények sémájának megfelelően giccsesek is. Az mindenesetre kitűnik a regényből, hogy komoly kutatás állhatott a történet megírása mögött. A mű címét a szerző magától Jane Austentől „lopta”, bár mivel a Büszkeség és balítéletnek ez csak a munkacíme volt, talán megbocsájtható, főleg, hogy nemcsak ezt, hanem az angol irodalom egyik leghíresebb regényének fő motívumát, az ítélkezés tematikáját is saját műve középpontjába helyezte, mintegy parafrazálva az eredeti írást.
– Mondja, Miss Austen, mi a maga legnagyobb vétke? – Hogy megítélek másokat. Nem külsőleg, szavakkal, hanem az eszemmel, magamban. És megváltoztatom az életük igazságát a képzeletem hazugságai által. És engedem, hogy így szerzett első benyomásaim irányítsák a véleményemet.
Lovett regénye tehát nemcsak szereplőket kölcsönzött Jane Austen élettörténetéből, hanem egyben újra is alkotta történeteit a huszonegyedik század nyelvén, a szerelmi kalandokat a krimik feszültségével fűszerezve.
Szerző: Forgách Kinga
