Minden gyerek Rowlingot olvas

Fotó: Pixabay

Az elmúlt húsz évben nem volt olyan könyv vagy sorozat, amely annyira megváltoztatta volna a gyerekek olvasási szokásait, mint a Harry Potter. Ráadásul Rowling varázslószériája sokkal többet tett annál, mint hogy kaput nyitott egy sajátos fantáziavilágra, hiszen sok gyerek éppen ezeknek a történeteknek a hatására fedezte fel, hogy olvasni jó. Egyik könyv bevonzotta a másikat, és mire egyet pislogtak, az Y-generáció tagjai szenvedélyes olvasókká váltak, és a felmérések szerint szenvedélyük a mai napig tart. Kíváncsiak voltunk, hogy ez a valóságban mennyire igaz, és az elmúlt években mennyire olvasnak mást és másként a magyar gyerekek. Milyen szerzőket szeretnek, mennyire hat rájuk az iskola, és vannak-e új szereplők a kedvenclistáikon? Az eredmény kicsit sem lett meglepő.

Valószínűleg minden generációnak megvan a maga kapudrogja, az az olvasmány, amely berántotta és egy életre elkötelezett olvasóvá tette. Amikor 2005-ben elindították  A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő programot, mégis egy olyan klasszikus, Gárdonyi Géza Az egri csillagok című regénye végzett az élen, mely évtizedek óta stabil pontja a magyar kötelező olvasmányok listájának.  Ez az eredmény is jól mutatja, hogy az egyéni ízlésen túl nagyon sok tényező határozza meg, hogy egy-egy generáció milyen könyvet vagy éppen szerzőt kiált ki kedvenccé. Kezdetben nyilván a szülő választása a döntő, később a kortársak véleménye vagy az iskolai elolvasandók határozzák meg, hogy milyen könyvet vesz le a polcról a gyerek.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2017-ben egy országos, 1500 fős mintán alapuló felmérést végzett, amelyben éppen azt kutatták, hogy mit és milyen intenzíven olvasnak a 3-18 év közötti magyarok. A 3 év nem elírás, a legkisebbek esetén elsősorban azt kutatták, hogy milyen könyveket mesélnek nekik a szüleik. Mi viszont elsősorban azokra a könyvekre voltunk kíváncsiak, melyeket a gyerekek már önállóan tudnak olvasni, ettől függetlenül a 6-10 év közöttiek kedvenclistáján is akadt olyan szerző, például a második helyen szereplő Bartos Erika, akinek könyvei jellemzően, de nem feltétlenül a kisebb korosztályt célozzák. Ennél sokkal meglepőbb volt a tizedik helyre befutó Walt Disney, ami nyilván az amerikai rajzfilmkészítő nevéhez kötődő animációs filmek, illetve az ezeken alapuló könyvek népszerűségét jelzi. „Alapvetően tudatosabb olvasókat találhatunk már ebben a korosztályban, akik nemcsak téma, hanem szerző alapján is képesek megmondani, hogy mit szeretnek olvasni” – írja a felmérés eredményeit összegző tanulmányában Tóth Máté, kiemelve, hogy a korosztály kedvencei között találhatók Benedek Eleken, illetve a már említett Bartos Erikán kívül a Grimm testvérek is. Magyar szerzők közül Fekete István, Móra Ferenc, Csukás István és Bálint Ágnes került az első tízbe.

Az igazi nagy változás a 10-14 évesek olvasói szokásait vizsgálva jelenik meg, és ez még akkor is igaz, ha az ő kedvenclistájukon van némi átfedés az előző korcsoporttal, hiszen Csukás István, Fekete István vagy Benedek Elek ugyanúgy megtalálható rajta. Ezen a listán viszont már nagyon éreztetik hatásukat az iskolai kötelezők (2. Gárdonyi Géza, 4. Fekete István, 8. Jókai Mór, 9. Molnár Ferenc, 10. Arany János) és a korosztályos kedvencek (5. Jeff Kinney, 7. Leiner Laura). Ahogy Tóth Máté is írta, a címek között egyértelmű a kötelező olvasmányok túlsúlya, ugyanakkor itt már megjelennek a könnyedebb hangvételű ifjúsági könyvek, miközben a klasszikus és kortárs meseírók is szilárdan tartják a helyüket. A lista legelső helyén ugyanakkor  J. K. Rowling áll, akinek elsősége ezen a népszerűségi listán megkérdőjelezhetetlen: „(…)úgy tűnik, hogy 2017-ben nincs a piacon egy olyan regény, írásmű, amely olyan tömeges olvasási lázat tudna generálni, mint annak idején a Harry Potter volt, ami egy generáció közös élményévé vált” – hangsúlyozta tanulmányában Tóth Máté. Ez az elsőség megingathatatlan a 14-18 évesek körében is: az ő kedvenc szerzőik listája nagyjából megegyezik a 10-14 évesekével, igaz, a meseírók helyét olyan szerzők vették át, mint Stephen King vagy Szabó Magda.

Kíváncsiak voltunk, hogy a gyakorlat mennyire igazolja a felmérés eredményeit, és arra is, hogy nagyon mást olvasnak-e most a gyerekek, mint tíz évvel ezelőtt. Felkerestük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, hogy kiderüljön, 2017-ben milyen könyveket kölcsönöztek ki a leggyakrabban – és mik voltak a legnépszerűbb kötetek 2007-ben. Az eredmény úgy meglepő, hogy tulajdonképpen nincs benne semmi meglepő. Mindkét vizsgált évben ugyanis a leggyakrabban kölcsönzött gyerekkönyvek tízes listáján hat helyet a Harry Potter-széria valamelyik kötete foglalt el. 2007-ben a leggyakrabban keresett kötet a Harry Potter és a Főnix Rendje volt; Rowling egyeduralmát abban az évben csak A Pál utcai fiúk és a Narnia krónikáinak első kötete (A varázsló unokaöccse) tudta megtörni. C. S. Lewis sorozatának harmadik könyve (A ló és kis gazdája) a megosztott tizedik helyen végzett Böszörményi Gyula Gergő és az álomvámpírok című könyvével együtt. 

Nem csak az internet tehet arról, hogy nem olvasnak a gyerekek

A netgeneráció olvasási attitűdje - 14-18 évesek véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról - egy felmérés tanulságai címmel közölt tanulmányt az Új Pedagógiai Szemle. A tanulmányt dr. Gombos Péter, Hevérné Kanyó Andrea és Kiss Gábor jegyzik, akik arra keresték a választ, hogyan változtak a Marc Prensky által digitális bennszülötteknek nevezett generáció olvasási szokásai az őket megelőző generáció szokásaihoz képest.

Hiába evidencia, hogy J.K. Rowling népszerűsége mit sem csökkent az elmúlt években, mégis meghökkentő egy kicsit, hogy tavaly a leggyakrabban kölcsönzött könyvek tízes listáján ugyanúgy tarolt a Harry Potter hat könyve, mint tíz éve, bár 2017-ben kiegészült a Harry Potter és az elátkozott gyermek című színpadi szövegkönyvvel. Igaz, az első helyet már nem Rowling egyik műve, hanem Wilbert Awdry Thomas, a gőzmozdony: válogatott mesék című kötete foglalja el. Dienes Éva, a FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtárának vezetője ezt az elsőséget a vonatos könyvek hallatlan népszerűségével magyarázta, melyek nyilván a kisebbek fantáziáját ragadják meg. A leggyakrabban kölcsönzött könyvek tavalyi listáján két magyar szerző szerepel még (Szabó Magda az Abigéllel és Marék Veronika a Boribon cicája című mesekönyvvel), és szintén helyet kapott a tízes listán Jeff Kinney az Egy ropi naplójával.

Dienes Éva szerint Rowling töretlen népszerűségében nincs semmi meglepő, hiszen a jól megírt sztori mellett olyan gyerekek a hősei, akikkel bármelyik kiskamasz azonosulni tud. A gyerekek számára vonzó lehet még az is, hogy a hétköznapi világban árvaként tengődő Harry a varázsvilágban különleges személynek számít, az olvasók ugyanis kifejezetten kedvelik azokat a történeteket, ahol a problémásnak tekintett főhős egy olyan világba kerül, ahol valamilyen küldetése lesz, vagy ahol rendkívüli képességek birtokába jut.

„Míg régen például az indiánkönyvek, addig ma még mindig a Harry Potter segíthet nekik abban, hogy kedvet kapjanak az olvasáshoz” – hangsúlyozta a könyvtárvezető. Hogy miket olvas ma egy gyerek, abban a fent felsoroltakon kívül (iskolai kötelező, korosztályos kedvencek, stb.) olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint hogy milyen borítóval jelenik meg egy könyv (egy rossz borító egy egész könyvet tönkretehet, miközben egy figyelemfelkeltő, tetszetős borító egy újrakiadásnál például megint keresetté tehet egy szerzőt), de a filmes és a színházi adaptációk is sokat számítanak. A pedagógus személyén, személyiségén is sok múlik, ahogy azon is, hogy milyen könyvlistát ajánl a gyerekeknek. Akik olyan listát kapnak az iskolában, amelyen klasszikus és kortárs művek egyaránt szerepelnek, könnyebben és szabadabban választanak olvasmányt, és ennek hatására szívesebben olvasnak klasszikust is.

A könyvtárosok tapasztalata szerint – az elmúlt évekkel összehasonlítva – a gyerekek manapság sokkal hamarabb szembesülnek bizonyos témákkal, és hamarabb kezdenek felfelé olvasni is. Azaz hamarabb vesznek a kezükbe olyan könyvet, amely életkorilag – eredetileg – inkább az idősebb olvasókat célozza meg. Így azokat a könyveket, amelyeket húsz éve a 13-14 évesek olvastak, ma már a 11-12 évesek forgatják. „Van egy másfél-két éves eltolódás, az Éhezők viadalát például már a hatodikosok is keresik” – hangsúlyozza Dienes Éva. Szerinte manapság erősebb a korosztályi hatás, de egy, a világukat jól ismerő felnőtt – pedagógus, szülő, könyvtáros, médiaszemélyiség – is nagyon sokat számít: „Aki jobban ismeri a gyerekek olvasmányélményeit, az jobban tud ajánlani klasszikus és kortárs műveket is”. Nemrég a könyvtárban járt Vecsei H. Miklós színművész, a POKET Könyvek ötletgazdája is, akinek hatására sok gyerek elkezdte olvasni A Pál utcai fiúkat.

A közelmúltban rengeteg olyan kötet megjelent, ami kimondottan hiánypótlónak számít itthon. Ezek jellemzően olyan tabukönyvek vagy érzékenyítő kötetek, amelyek az elmúlt években találták meg a maguk olvasóközönséget. Ezek közé tartozik például az internetes zaklatással foglalkozó Massza Kalapos Évától, a szülő alkoholizmusát egy gyerek szemszögéből bemutató A muter meg a dzsinnek Elekes Dórától, vagy a családban előforduló rákbetegséget központi témává emelő Anyát megoperálták Tóth Krisztinától. 

 A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2018/2. számában jelent meg.