A netgeneráció olvasási attitűdje - 14–18 évesek véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai címmel közölt tanulmányt az Új Pedagógiai Szemle. A tanulmányt dr. Gombos Péter, Hevérné Kanyó Andrea és Kiss Gábor jegyzik, akik arra keresték a választ, hogyan változtak a Marc Prensky által digitális bennszülötteknek nevezett generáció olvasási szokásai az őket megelőző generáció szokásaihoz képest. Az 1995 után született korosztály számára az információszerzés sokkal fontosabb, mint az élményszerzés, olvasási szokásaik pedig jelentősen eltérnek az eddigi generációkétól. A szerzőtrió is érzékelte a változást, és kíváncsi volt a jellegére és az okaira, anélkül, hogy bármilyen jelzővel is minősítené a folyamatot. A kutatás 2012 őszétől 2013 tavaszáig tartott, célközönsége a középiskolás korosztály volt (60,77% gimnazista, 29,93% szakközépiskolás, 9, 31 % szakiskolás) a kiküldött kb. 700 kérdőívből 548-ra válaszoltak értékelhetően a diákok. Kigyűjtöttük a kutatás érdekesebb adatait
A tanulságok:
- Nem okolhatjuk kizárólag az internetet, ha nem olvas a gyerek.
- Ha kimarad az esti mese, az az olvasási kedvet is csökkenti.
- A lányok ma már nemcsak szerelmes regényeket olvasnak, hanem fantasyt is.
- A gyerekek az irodalmi szövegeket leginkább réginek és nehezen érthetőnek ítélik, a tanárok feladata, hogy változtassanak ezen.
-A fiatalok a szabadidejüket leginkább a barátaikkal töltik, ezt követi a zene, a számítógép és a sport. A lista végén a plázázás kullog, amit alig valamivel előz meg az olvasást, mindegy, hogy információszerzésre irányul-e, vagy szórakozásra. A lányoknál a szépirodalom alig valamivel nyomja le a plázázást, míg a fiúk a legkevésbé egy bevásárlóközpontban szeretnek lődörögni, akkor már inkább olvasnak.
-A megkérdezettek 33, 58%-a 1-2 órát töltött a számítógép előtt naponta. (Ez az idő az okostelefonok megjelenése miatt ma valószínűleg sokkal több lenne.) A több mint 4 órát megjelölőknél 14% volt a fiúk, 11% a lányok aránya, ám azok között is több volt a fiú, akik nem mindennap használják a számítógépet. A fiatalok főleg csetelésre (70, 99%) és a közösségi oldalakon való jelenlétre (67, 88%) használják az internetet, szótárazni a netről 42, 34%-uk szokott. Az iskolatípus egyáltalán nem volt domináns tényező a válaszadásnál, bármilyen iskolába járjon is a fiatal, napi 1-2 órát az interneten tölt.
-A megkérdezettek 14,05%-a egyetlen könyvet sem olvas el egy évben. (Egy 2005-ös reprezentatív felmérésben ez az arány a 18 éven felüli megkérdezettek között 60, 2% volt.) A Jelenleg mit olvasol? kérdésre viszont már alig írtak konkrét címeket a fiatalok.
-A fiúk 18, 46%, míg a lányok 10,07%-a nem olvas el egy könyvet sem egy évben.
-A megkérdezettek körében a fantasy műfaja volt a legnépszerűbb. Meglepetés, hogy a lányok 48%-a választotta kedvelt műfajként a meseregény, lehetséges, hogy ide például az Alkonyat-sorozatot is besorolták.
-A lányok jobban szeretik a verseket. (Még mindig 2012-2013-as adatokról beszélünk, azóta volt egy nagy slam poetry-robbanás, az más kérdés, hogy a slam besorolható-e a vers műfajába. Annyira valószínűleg igen, mint amennyire az Alkonyat a meseregények közé.)
-A vámpíros könyveket szinte ugyanannyira kedvelik a fiúk (28%), mint a lányok (29%). A fantasztikus irodalomért a fiúk rajonganak jobban, de nem annyival jobban, mint mondjuk 20-25 éve. „Az Éhezők Viadala, A beavatott, a Delírium és más fehér disztópiák sikere (Gombos, 2013) olyan témára irányította a lányok figyelmét, amellyel korábban alig foglalkoztak.”
-A Harry Pottert a megkérdezettek 56,02%-a, az Alkonyatot 41,97%-a olvasta.
-A válaszadók 60,04%-ának rendszeresen meséltek este, 13,32%-ának egyáltalán nem. A rendszeresen mesét halló válaszadók 42, 86%-a elolvas havi egy könyvet, a mesét nem hallóknak viszont csak 30,14%-a. Tanulságos, hogy azok között, akik egy regényt sem olvasnak el évente, kétszer akkora azoknak az aránya, akiknek nem meséltek gyerekkorukban.
-„A napi egy óránál kevesebbet netezők 47,06%-a elit olvasó”, vagyis évente minimum 12 könyvet olvas el. A négy óránál többet netezők között ez az arány 29,41%.
- Szerintem az olvasás…, indították mondatot a kérdőív összeállítói, és 7 lehetséges befejezést ajánlottak fel a rendkívül fontostól a ma már nem fontoson át a cikiig. A cikit a válaszadók alig több mint 1%-a jelölte meg, a rendkívül fontost 44, 16%.
- Szerintem az irodalmi szövegek… indították a mondatot a kérdőív összeállítói, a leggyakrabban pedig ezeket a válaszokat jelölték meg: általában nehezen érthetők, fontos dolgokról szólnak, általában tanulságosak, általában régiek. A tanulmány szerzőinek 2009-es felméréséből az derült ki, hogy a magyartanárok jelentős része kizárólag 80 évnél idősebb (!) könyveket olvastat a diákjaival kötelező olvasmányként. Tehát a hiba nem csak a netgenerációban keresendő, hanem az egyre romló felsőtagozatos irodalomoktatásban.
-Egy jó regénytől azt várom… indították a mondatot a kérdőív összeállítói, a válasz pedig az alábbi ábrán látható: